Energianövények

Harcot indított az akác megmentéséért egy magyar képviselő az Európai Parlamentben. Viccesen hangzik? Pedig egyáltalán nem az. Az akác elég agresszív, elég sok hátránya van, viszont rossz talajon is jól nő, van egy csomó nagyon jó tulajdonsága, imádják a méhek, több tízezer magyar megélhetését biztosítja, és olyan jól kikupálódtunk belőle 300 év alatt, hogy már a fél világ tőlük tudakolja: mi az akác titka?

Ipari mennyiségben nyeli a szén-dioxidot, rendkívül gyorsan nő, és jobban ég, mint a keményfa. Ezt ígéri a zöldgazdasággal foglalkozó cégek új kedvence, a smaragdfa. Az első ültetvényt már telepítették Magyarországon, noha még csak most indul az a kutatás, amely kideríti, pontosan hogyan viselkedik a hibridnövény hazai klímán.

Mint minden nyersanyagforrás, a faanyag is korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre, ugyanakkor újabb és újabb felhasználók ismerik fel a fában rejlő lehetőségeket, nem egy esetben éppen az állam hosszú távú szándékait tükröző támogatások következtében, mint amilyen a fa elégetéséből származó áram termelése. Ennek eredményeképpen a korábban nem kellően értékelt nyersanyagnak ma biztos piaca van, az ára emelkedik, a faanyagot termelők jövedelme növekszik. E nélkül az erdőgazdálkodás ma jelentős finanszírozási gondokkal küszködne.