Treemail

Bejelentkezés

CAPTCHA
Ez a kérdés teszteli, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.

Navigáció

Képek a galériából

Treemail

Jelenlegi hely

Címlap

éghajlat

Mióta télállók a kaktuszok?

Mire számíthatunk a Kárpát-medencében a klímamodellek szerint?

Napjainkban szakmai körökben már általánosan elfogadott, hogy a globális éghajlatváltozás hátterében – bár nem kizárólag, de nagyrészt – emberi, antropogén hatások állnak. Ilyen például a légkör sugárzásátvitelben szerepet játszó összetevőinek gyors megváltoztatása. [1]. Az okokkal ellentétben a következmények körül még nagy a bizonytalanság, az elkövetkező száz év forgatókönyvére több változat (klímaszcenárió) is létezik.

Növényalkalmazás a klímaváltozás idején 4.

Bede-Fazekas Ákos okleveles tájrendező- és kertépítőmérnök, korábbi szakdolgozónk, a Szép Kertek című folyóirat számára írott cikksorozatában a megelőzés helyett az alkalmazkodásra helyezi a hangsúlyt. A cikksorozat előző részeiben a jegenyefenyőkről, az észak-amerikai ciprusokról, valamint az óvilági tölgyekről esett szó, a mostani írásban pedig az amerikai ikertűs fenyőkről olvashatnak az érdeklődők.
A bemutatott ikertűs fenyők többsége hosszú tűjével és szép tobozával is díszít.

Növényalkalmazás a klímaváltozás idején 3.

Bede-Fazekas Ákos okleveles tájrendező- és kertépítőmérnök, korábbi szakdolgozónk, a Szép Kertek című folyóirat számára írott cikksorozatában a gyakran hangoztatott megelőzés helyett az alkalmazkodásra helyezi a hangsúlyt. A cikksorozat előző részeiben a jegenyefenyőkről, illetve az észak-amerikai ciprusokról esett szó, a mostani írásban pedig az óvilági tölgyekről olvashatnak az érdeklődők.

Növényalkalmazás a klímaváltozás idején 2.

Bede-Fazekas Ákos okleveles tájrendező- és kertépítőmérnök, korábbi szakdolgozónk, a Szép Kertek című folyóirat számára írott cikksorozatában a gyakran hangoztatott megelőzés helyett az alkalmazkodásra helyezi a hangsúlyt. A cikksorozat előző részében a jegenyefenyőkről esett szó, a mostani írásban pedig az észak-amerikai ciprusokról olvashatnak az érdeklődők.

Növényalkalmazás a klímaváltozás idején 1.

Bede-Fazekas Ákos tájrendező és kertépítő mérnök, korábbi szakdolgozónk, a Szép Kertek című folyóirat számára írott cikksorozatában a gyakran hangoztatott megelőzés helyett az alkalmazkodásra helyezi a hangsúlyt. A sorozat első részében a jegenyefenyőkről esik szó.
Friss számítógépes modellek szerint néhány évtized múlva Magyarország klímája áthelyeződik Lengyelország területére, és helyét Bulgária jelenlegi éghajlata foglalja el. A tájépítészetet, a növényalkalmazást, a kertészeti dendrológiát legalább annyira érinti e változás, mint a többi alkalmazott tudományt.

A klímaváltozás dísznövényei 2.

Számos javaslat arra nézve, hogy a következő években mit érdemes telepíteni kertjeinkben, parkjainkban.
Néhány évtized múlva a növények szárazság- és melegtűrése olyan adu lesz a ma telepített dísznövényekkel szemben, hogy e szubtrópusi fajok (pl. ciprusok, örökzöld tölgyek, pálmaliliomok) ki fogják szorítani a páraigényes, hűvösebb, nedvesebb nyarat kedvelő növényeinket.

A klímaváltozás dísznövényei 1.

Bede-Fazekas Ákos, aki a közelmúltban végzett a Corvinus Egyetem Tájépítészeti Karán, egyebek mellett Krisna-völgyben is folytatott kutatásokat. Honlapunk számára írott cikkében a szakdolgozati téma rövid összefoglalását adja.

Az évszázad legszárazabb éve volt 2011 Magyarországon

A szélsőségesen csapadékos 2010 után rendkívül száraz volt 2011 Magyarországon. Van olyan vidék, ahol a sokéves átlag felét sem érte el a csapadék, az aszálynak csak a kiváló termést szüretelő borászok örülhettek. Az éghajlatkutatók szerint a két rekordév nem tudható be egyértelműen a klímaváltozás hatásának, de jelzi, hogy szélsőségesebbé válik az időjárás Magyarországon.

A „Yucca-probléma”

Valamikor, a Pangaea még összefüggő őskontinensének trópusi erdőségeiben a fák koronáira törő hatalmas liliomfélék: - az őssárkányfák nőttek. Azóta a kontinensek messze

Oldalak