Amióta nyaraink áprilisban kezdődnek és októberig tartanak, és havonta megdől egy-két melegrekord, azóta a víz - kerti tó, vízesés, szökőkút, patak vagy akár madáritató képében - egyre több kertnek válik varázslatos elemévé.
A gödöllői homokhátság előhírnökeként újpestnek a Dunához közeli részét 10-20 vagy még több méternyi vastag lepelhomok borítja. Aki errefelé, de akár már Zugló külső oldalán igényesebb növényekből álló kertet szeretne, nem mellőzheti a költséges talajjavítást és az - ugyancsak egyre drágább - rendszeres öntözést.
Bár tájainkon hét tölgyfaj is őshonos, kertjeinkben alig találkozni velük. Annak ellenére történik ez így, hogy az itt élő fajok többsége szívós, klímánkat kitűnően tűrő növény, korona alakjuk, levélrajzolatuk, látványos makktermésük pedig első osztályú dísznövénnyé teszi őket.
Miközben mind többen kapnak kedvet sziklakertépítéshez, sokan végül csak „sziklakert” gazdái lesznek. Az idézőjelek itt vészjelzések: időt, anyagot, fáradságot, sokszor pénzt sem kímélve a létrehozott mű ellentmond mindannak, amit a természet sziklakibúvásos domboldalain, szurdokvölgyekben, szakadékok sziklaperemein láthatunk.
Amint a lombhullató növények búcsút vesznek színpompás őszi ruhájuktól, az örökzöldek veszik át a főszerepet kertjeinkben. A zord időszakot is teljes díszben átvészelő küllemükkel a mi kultúrkörünkben évszázadok óta ők a hosszú, sőt az örök élet jelképei.
Lejtős telkeken gyakori beépítési megoldás, hogy a ház a terület felső végére kerül, míg a garázs vagy garázsok a telek aljába, az utca felőli frontvonalra. Ilyenkor az eredeti térszinthez képest megemelkedik, a garázstető szintjére kerül a telek legalsó pontja: a terep adottságait kihasználó, többé-kevésbé a lejtőbe süllyesztett autótároló értékes terület felszabadítását teszi lehetővé.
A remélt összeg nyolcszorosát gyűjtötték össze a Kickstarter közösségi oldalon azok a kutatók, akik világító fákkal szeretnék kiváltani a jövőben a közvilágítást.
És tessék mondani, mekkora lesz? - hangzik el gyakran a kérdés növényvásárláskor. - Hány éves korára tetszik gondolni? - kérdezhetnénk vissza. A dolog úgy áll, hogy sem a kérdések, sem a rájuk adható válaszok nem olyan egyszerűek és egyértelműek, mint gondolnánk.
Építésztervező és kerttervező - általában - olyan ritkán találkozik közös munkán, mintha szándékosan kerülnék egymást. Ez azonban legtöbbször nem az ő szándékukon, hanem az építtető tulajdonos figyelmetlenségén múlik.
Amióta nyaraink áprilisban kezdődnek és októberig tartanak, és havonta megdől egy-két melegrekord, azóta a víz - kerti tó, vízesés, szökőkút, patak vagy akár madáritató képében - egyre több kertnek válik varázslatos elemévé.
A gödöllői homokhátság előhírnökeként újpestnek a Dunához közeli részét 10-20 vagy még több méternyi vastag lepelhomok borítja. Aki errefelé, de akár már Zugló külső oldalán igényesebb növényekből álló kertet szeretne, nem mellőzheti a költséges talajjavítást és az - ugyancsak egyre drágább - rendszeres öntözést.
Bár tájainkon hét tölgyfaj is őshonos, kertjeinkben alig találkozni velük. Annak ellenére történik ez így, hogy az itt élő fajok többsége szívós, klímánkat kitűnően tűrő növény, korona alakjuk, levélrajzolatuk, látványos makktermésük pedig első osztályú dísznövénnyé teszi őket.
Miközben mind többen kapnak kedvet sziklakertépítéshez, sokan végül csak „sziklakert” gazdái lesznek. Az idézőjelek itt vészjelzések: időt, anyagot, fáradságot, sokszor pénzt sem kímélve a létrehozott mű ellentmond mindannak, amit a természet sziklakibúvásos domboldalain, szurdokvölgyekben, szakadékok sziklaperemein láthatunk.
Amint a lombhullató növények búcsút vesznek színpompás őszi ruhájuktól, az örökzöldek veszik át a főszerepet kertjeinkben. A zord időszakot is teljes díszben átvészelő küllemükkel a mi kultúrkörünkben évszázadok óta ők a hosszú, sőt az örök élet jelképei.
Lejtős telkeken gyakori beépítési megoldás, hogy a ház a terület felső végére kerül, míg a garázs vagy garázsok a telek aljába, az utca felőli frontvonalra. Ilyenkor az eredeti térszinthez képest megemelkedik, a garázstető szintjére kerül a telek legalsó pontja: a terep adottságait kihasználó, többé-kevésbé a lejtőbe süllyesztett autótároló értékes terület felszabadítását teszi lehetővé.
Építésztervező és kerttervező - általában - olyan ritkán találkozik közös munkán, mintha szándékosan kerülnék egymást. Ez azonban legtöbbször nem az ő szándékukon, hanem az építtető tulajdonos figyelmetlenségén múlik.