Pálmák V.

Gazdasági hasznuk

A legnagyobb múltú és a legsokoldalúbban hasznosítható pálmák a trópusokon nőnek. A több ezer faj közül a halfarkú és liánpálmák törzse bambusz módon használható építőanyagnak, a nagy levelű halfarkú pálma (Caryota), a Sabal és Thrinax pálmák levelét tetőfedésre használják. Festőanyagot tartalmaz a liánpálma (Calamus) termése, a cukorpálma (Arenga) és a piasszave vagy pálmirapálma (Borassus), a Coryphe és a kenderpálma (Trachycarpus) levélgerinc kürtője és levélnyele szívós rostot ad. A világ legnagyobb levelű pálmája, a madagaszkári raffiapálma (Raphia pedunculata) levelének burkából készül a raffia kötözőanyag. Az egész trópusi világ fontos tápláléka és gyümölcse a kókuszdió termése, a Brahea, az Euterpe és a datolyapálma (Phoenix dactylifera) gyümölcse, kedvelt saláta az Euterpe és a Salacca pálmák új levele. Ipari alapanyagot is adó „zsírt”, olajat nyernek a kókuszpálma (kókuszreszeléket is adó) magbeléből. Az olajpálmák (Elaeis, Corozo) termésfalából pálmazsír, magjából finom, fehér pálmaolaj készül. Újabban a bambuszpálma (Orbignya) 70%-os zsírtartalmú magját is hasznosítják, Madagaszkárban pedig a raffiapálma terméséből nyernek olajat. A tébai pálmát (Hyphaene) a csúcsrügy megsebzésével csapolják és pálmamézet nyernek belőle. Pálmabor erjed a chilei mézpálma (Jubaea chilensis) törzsének édes levéből, szintúgy a

cukorpálma (Arenga saccharifera), a Caryota, a Raphia és a

pálmirapálma (Borassus flabelliformis) terméséből. Észak-Afrikában dísztárgyak, gombok, elefántcsont-utánzatok készülnek a „növényi elefánt”, a Phytelephas és a cukorpálma (Arenga) csontkemény magbeléből. Sokhasznú viasz készül a viaszpálma (Ceroxylon) törzséről, ill. a brazíliai viasz- vagy karnauba-pálma (Copernicia cerifera) levéllemezéről lefőzött zsiradékból. A makája vajat a dél-amerikai makájapálma (érocomia) szolgáltatja. Élvezeti cikk a bételdió, az Areca catechu magja, amit a bételbors (Piper betle) levelével rágnak és arecain- és arecolintartalma miatt kábító, de egyben étvágygerjesztő, emésztést segítő hatású is. A hátsó-indiai szigetvilág „Foddi” pálmabora a cukorpálma nedvéből készül, de a törzséből csapolt édes lé erjesztésével és igen sokféle „pálmamézből” Jubaea, Hyphaene, Phoenix stb.) készítenek alkoholos italt és ecetet. A kereskedelem ültetvényeknek és dísznövénycélra is nagy mennyiségű pálmát termeszt. A datolyapálma jó termésű fáinak sarjaiból újulnak a nyugat-ázsiai, észak-afrikai és észak-amerikai sivatagi datolyaültetvények. Európában évente sok tízezer pálmát vetnek, régebben, főleg a hűvös és szárazabb teleltetést igénylő kanári datolyapálmából, újabban viszont, mivel lakásainkban egyre kevesebb a hely a hűvös teleltetésre, a mérsékelt házi, árnyéktűrő fajok (Howea = Kentia, Chamaedorea) kerültek az előtérbe.

Az egyenletesen meleg és száraz levegőjű lakásokban, csarnokokban a törpekókusz (Microcoelum martianum), a kínai legyezőpálma (Livistona) a leghálásabb, ezekből a mérsékelt övben is sokat vetnek, nevelnek.