Témák
A Föld kertészeti jelentöséggel bíró növényei
A Pinus nemzetség
Általános
Balatoni Riviéra
Bambuszok
Bio növények
Borókák
Cédrusok
Ciprusok
Délközeli kertek
Egzóták a magyar kertekben
Energianövények
Érdekességek
Fenyők
Gyümölcstermö növények
Jegenyefenyők
Kerttervezés
Klimatológia
Könyvajánló
Lucfenyők
Mahóniák
Növényleírások
Növénytermesztési tanácsok
Pálmák
Pálmaliliomok
Tölgyek
Növények S és XXL között
És tessék mondani, mekkora lesz? - hangzik el gyakran a kérdés növényvásárláskor. - Hány éves korára tetszik gondolni? - kérdezhetnénk vissza. A dolog úgy áll, hogy sem a kérdések, sem a rájuk adható válaszok nem olyan egyszerűek és egyértelműek, mint gondolnánk.
Bal oldali kép: Japán és kínai élőhelyén akár 8 méteres, nálunk, ha 10 év alatt 3 méterig nő, már örülünk. A virágos som (Cornus florida) mérete nagyban függ a talaj kémhatásától, a csapadék mennyiségétől
A növények legfontosabb sajátossága, hogy amíg csak élnek, növekednek. Egy telek, egy kert területe, egy lakóépület vagy azon belül bármely berendezési tárgy nagysága állandó, magassága sem változik a bontásig, átalakításig vagy éppen az emeletráépítésig. A növények szélességi és magassági mérete viszont folyton változó, növekvő érték.
Ezért egy kert növényegyüttesét, azon belül az egyes növények ültetési helyét, egymástól való távolságukat sokkal nehezebb úgy megválasztani, hogy több évtizedes távlatban is mindíegyikük számára elegendő tér maradjon, de a kert már kezdetben se keltse az üresség érzetét. A kert nemcsak térbeli képződmény, hanem időbeli folyamat is: folyton növekvő, szélesedő növények folyamatosan harmonikus és esztétikus együttese.
Jobb oldali kép: A különleges virágú selyemakác (Albizzia julibrissin) ritkán nő 6 méternél magasabbra, de ez a Széchenyi-hegyen élő példány alig 30 évesen már 10 méternél nagyobb és ereje teljében van
A ,,Mekkora lesz?˝ kérdésre csak a növény várható átlagos élettartama és a beültetés helyén érvényes életfeltételek ismeretében lehet hozzávetőleg pontos választ adni. A miniatűr mérettartományba tartozó kövirózsáktól a katedrális nagyságú mamutfenyőig minden növénynek van úgynevezett kifejlett kori mérete.
Ez nem az élete utolsó pillanatáig elérhető végső méret, hanem az a tartomány, amelyen belül már - néhány ritkaság kivételével - nagyságrendekkel nem fog változni a mérete akkor sem, ha folyamatos, de egyre lassuló növekedéssel akár még több száz évet is él. A kertészkedőnek tulajdonképpen ennek a méretnek az ismerete a fontos, olyannyira, hogy ennek (előzetes!) ismerete nélkül egyetlen növényt sem lenne szabad elültetni a kertben. Elveheti a háztól az összes fényt, teleszórhatja - dugulásig - lehulló levéllel az esőícsatornát, őrületbe kergetheti a szomszédot átnövő ágaival, a kerítést repesztő gyökereivel, mélyárnyékot teremtő magasságával. Tönkreteheti a hozzá - de ez csak utólag derül ki! - túl közel ültetett társait, alátelepített kisebb testvéreit.
A ˛ Jajj de kis aranyos!˝ felkiáltással megvásárolt méter körüli fenyő két évtized múltán lehet, hogy 10 méteres koronaátmérővel, 15-20 méteres magassággal mindent ˛eltakarít˝ az útjából, ami ott van. De ha nem tájékozódunk, lehet, hogy egy másik, vásárláskor ugyanekkora példány éppen, hogy törpe vagy lassú növésű változat, amelytől hiába várja gazdája, nem fogja betölteni a neki szánt teret.
Bal oldali kép: Vigyázat, ez a himalájai selyemfenyő (Pinus wallichiana) 40 éves létére 15 méter magas, 10 méter átmérőjű! És még további 150 évet élhet...Hol lehet a ˛Mekkora lesz?˝ kérdésre jó válaszokat kapni? A jobb faiskolákban készíségesen elmondják vagy kis ismeretterjesztő táblák - egyéb tudnivalókkal együtt - közlik. A legalább ilyen fontos ˛Milyen széles lesz?˝ kérdéssel együtt, közel 3500 növény esetében ad fényképes választ Christopher Brickell Dísznövény enciklopédia címmel magyarul is megjelent könyve.
1988-ban adták ki dr. Schmidt Gábornak, a Szent István Egyetem dísznövény tanszékének vezetője által szerkesztett másik forrásmunkát A kert élő díszei (A növényalkalmazás tudománya) címmel. A Határozó kézikönyvek sorozatban jelent meg pár éve Allan Combes kötete Fák címmel, amely a várható magasságot méterben adja meg és habitusképpel utal a koronaalakra és -szélességre is. Bármelyik könyvhöz, bármelyik faiskolához vagy kertész szakemberhez is fordulunk, jó, ha tisztában vagyunk vele, hogy a kapott adatok hozzávetőlegesek, átlagról szólnak: az adott növény víz- és talajigényét, tápanyagszükségletét figyelembe véve közepes ellátottságot feltételeznek. Ugyanez igaz a konkrét növény klímaigényére.
Ha kertünkben a közepeshez képest jobbak a feltételek, a növekedés gyorsabb lesz és a növény az átlagosan várhatónál magasabbra, szélesebbre fog nőni. Ha pedig bármelyik említett feltétel a mi területünkön rosszabb, mint az átlag, akkor lassúbb lesz az ütem, a méretek pedig kisebbek lesznek. Szélsőséges esetben pusztulás lehet a vége: sok vizet igénylő fűz az öntözetlen homokon nemhogy lassan, de sehogyan sem nő, a száraz, forró fényözönben élő télálló kaktusz pedig növekedés helyett kirohad az automata öntözőberendezés mindennapos ˛esőitől˝. A ˛Mekkora lesz?˝ kérdés tehát csak abban az összefüggésben értelmezhető, hogy milyen feltételek között?
Ezen belül újabban mind fontosabb az a kérdés, mennyire szennyezett levegőjű a hely, ahová a növény kerül? A nagyvárosokban ma már nemhogy lassabban, hanem sehogy sem nőnek meg egyes, korábban általánosan ültetett, gyorsnövésű és szép növények. Befejezésül dr. Schmidt Gábor könyvéből adunk ízelítőt néhány gyakrabban ültetett növény várható méreteiről. Vásárlás előtt érdemes akár mérőszalaggal is próbát tenni, vajon hogy fér majd el a (szerencsés?) kiválasztott a neki szánt helyen...
Kommentek a bejegyzéshez