Mi lesz, ha már semmit sem irt a gyomirtónk?

Nyugtalanító arányban találtak olyan gyomnövényeket az Egyesült Államokban, amelyek ellenállóak az utóbbi két évtized legnépszerűbb gyomirtójával, a glifozáttal szemben. Ami még rosszabb hír: a disznóparéj négy-öt különböző szert is kibír.

„Válságos idők várnak az amerikai farmerekre” – mondja Stephen Powles, a gyomirtó-rezisztencia kutatója, a Nyugat-Ausztrália Egyetem munkatársa. A szója-, kukorica- és gyapotföldek többségén már megjelentek azok a gyomok, amelyek ellen semmit sem használ a világ leginkább használt gyomirtó-hatóanyaga, a glifozát. Ami pedig még rosszabb, egyes gyomok már az eltérő hatóanyagú szereknek is mind ellenállnak.

Gyomirtónak ellenálló gyapot/Forrás: AFP/Issouf Sanogo

Az ellenálló gyomok megjelenése évtizedes probléma, és a génkezelt haszonnövények megjelenése végeredményben súlyosbított rajta. A gazdáknak korábban rendszeresen változtatniuk kellett a gyomirtókon, hogy megelőzzék az ellenálló növények elszaporodását. Az 1990-es években jelentek meg a glifozátnak ellenálló génkezelt (transzgén) haszonnövényfajták, amelyeket Roundup néven hirdetett a Monsanto.

Aki ilyet vetett, nyugodtan szórhatta a földjét glifozáttal, mert az új növényi fehérjék felépítését gátló szer csak a gyomokat pusztította el. Néhány agrárszakember már a „gazdák heroinjaként” emlegette a glifozátot, annyira függővé váltak a használatától, írja a Science.

Többszörös ellenállás

A szakembereket leginkább a disznóparéj (Amaranthus rudis) aggasztja – hangzott el az Amerikai Vegyészek Társasága (ACS) múlt heti konferenciáján. Kevin Bradley, a Missouri Egyetem gyomirtással foglalkozó kutatója 144 disznóparéj-populációt vizsgált az állam 41 megyéjében, és 69 százaléka ellenálló volt a glifozáttal szemben. Az Iowa államban vizsgált ötszáz paréjminta 64 százaléka bizonyult ellenállónak.

Disznóparéj/Forrás: Flickr/F. D. Richards

A problémát felismerő farmerek más gyomirtókhoz folyamodtak, sokszor többfélét is használnak egy tenyészidőszak alatt. Az Egyesült Államok közép-nyugati és déli vidékein továbbra is alkalmazzák a glifozátot, mert így is elpusztítja a gyomok többségét, de a többi gyomirtó felhasználása is nő.

Valószínűleg az összhatás miatt 2010 és 2013 között kevesebb glifozátrezisztens fajt találtak, mint 2005 és 2010 között, viszont Bradley és kollégái szerint több az olyan gyom, ami a hatásmechanizmusában teljesen eltérő irtószereknek is ellenáll. A Missouriban vizsgált gyomok 43 százaléka két, 6 százaléka három, 0,5 százaléka négy különféle szert bír ki. Iowában a paréj 85 százaléka két, 25 százaléka három, 10 százaléka öt különféle gyomirtónak áll ellen.

Csávába kerültünk

Ha több gyomirtót kell alkalmazni, akkor erősebben szennyezzük a környezetet, több lesz a nemkívánatos hatás. Mindez többe kerül a gazdáknak, ami előbb-utóbb tükröződik az élelmiszerárakban is. Az illinois-i szójaföldeken korábban 25 dollár volt egy hektár gyomirtása, most 160.

A nagy vetőmag- és gyomirtócégek, a Dow, a Bayer CropScience, a Syngenta és a Monsanto új haszonnövény-változatokat ígérnek, amelyeknél hatékonyan lehet használni a nem glifozáttartalmú szereket. Ha viszont elterjednek a több szernek ellenálló gyomok, akkor nem sok értelme lesz például ilyen szóját vetni.

A gazdák legnagyobb gondja az lehet, hogy noha a cégek azt állítják, teljes kapacitással folynak a gyomirtókutatások, teljesen új hatásmechanizmuson alapuló szer az elmúlt húsz évben nem került a piacra. Az ACS konferenciáján a szakértők azt hangoztatták: nem ismernek olyan új gyomirtót, amely bizonyítottan hatékony, hamar lebomlik, és más élőlényt nem veszélyeztet. A helyzetet így foglalja össze Larry Steckel, a Tennessee-i Egyetem gyomirtókutatója: „A gazdák azt gondolják, hogy valami csak feltűnik a horizonton, és kihúzza őket a csávából. De nincs ilyen.”