Nincs engedélyezve a javascript.

Témák

A Föld kertészeti jelentöséggel bíró növényei
A Pinus nemzetség
Általános
Balatoni Riviéra
Bambuszok
Bio növények
Borókák
Cédrusok
Ciprusok
Délközeli kertek
Egzóták a magyar kertekben
Energianövények
Érdekességek
Fenyők
Gyümölcstermö növények
Jegenyefenyők
Kerttervezés
Klimatológia
Könyvajánló
Lucfenyők
Mahóniák
Növényleírások
Növénytermesztési tanácsok
Pálmák
Pálmaliliomok
Tölgyek
Dr. Debreczy Zsolt

Floridai bangita (Viburnum nudum)

Virág- és termésdíszével a lombhullató bangitafélék legszebbjei közé tartozik. Bár hazájában 3-4 méteresre is megnőhet, nálunk, úgy látszik, alacsonyabb marad és aligha nő 1-2 méternél magasabbra. Babérszerű, örökzöld összhatású, de ősszel lehulló levelei oválisak vagy megnyúltak, néha lándzsásak (V. nudum var. angustifolium), 8-15 cm hosszúak, fényesek, épszélűek. Virágai 5 milliméteresek, május közepén 5-12 cm széles, hétágú bogernyőben nyílnak, termékenyek, termései 8 milliméteresek, gömbösek, sokáig piroslók, majd késő őszre hamvas kékesfeketére érnek. Az Egyesült Államok délkeleti területein, Louisianaban, Floridában és a csatlakozó szigetsoron nedves, mocsaras helyeken, a tengerparti homok-dűnék buckaközeinek parányi őserdeiben nyár közepétől piros, piros-kék bogyók tömegétől díszlik ez az érdekes déli, teljesen télálló bangitafaj. Hidegtűrését északról hozta, rokonai egészen a kanadai határig elterjedtek.



            Erdőtelekre, dr. Kovács József főorvos parkjába a két világháború közötti időszakban érkezett. Átvészelte a háborús pusztulásokat és 1950 májusában a park helyrehozatala előtt már teljes szépségében gyűjtötte Papp József, a Kertészeti Tanintézet dendrológiai tanára, akinek sokat köszönhetünk a hazai parkok anyagának feltérképezésében. Ekkor jelenik meg először, de egyben utoljára a V. nudum név, mert ugyanez év őszén Papp József korábbi meghatározását revideálta és a növényt a V. nudum északabbi rokon fajával, a Kanadáig terjedő V. cassinoides-szel kereszteződés útján létrejött, morfológiailag csak bizonytalanul körülhatárolt hibriddel, a V. x vetterivel azonosította, nyílván abból a megfontolásból, hogy egy ilyen déli bangitafaj fagytűrése az Alföldön nem valószínű. Ettől kezdve ezen a néven terjedt el a magánkertekben, arborétumokban így Kámonban is.



            Nagyon szép növény, cserjeszegélyekbe telepítve fényes leveleivel, májusi virágzásával, a rövidesen megjelenő piros, majd kékesfeketébe váltó, szürkéshamvú terméstömegével kertjeink, parkjaink méltó dísze. Örökzöldekből álló telepítéseink szép kiegészítő cserjéje lehet. Üde talajt és minél több fényt kapjon, csak a száraz, vagy a részben öntözhető kertekben kerüljön félárnyékba. Árnyékos helyen is megmarad, levele szépen mutat, de a bőséges virágzás és a színpompás termésérés ilyen helyeken elmarad.



Kommentek a bejegyzéshez