Nincs engedélyezve a javascript.

Témák

A Föld kertészeti jelentöséggel bíró növényei
A Pinus nemzetség
Általános
Balatoni Riviéra
Bambuszok
Bio növények
Borókák
Cédrusok
Ciprusok
Délközeli kertek
Egzóták a magyar kertekben
Energianövények
Érdekességek
Fenyők
Gyümölcstermö növények
Jegenyefenyők
Kerttervezés
Klimatológia
Könyvajánló
Lucfenyők
Mahóniák
Növényleírások
Növénytermesztési tanácsok
Pálmák
Pálmaliliomok
Tölgyek
Dr. Debreczy Zsolt

Délközeli kertek 4.

A szubmeridionális övben megvalósított szubmediterrán






 



A szubmeridionális övben a nyári félévi hőösszeg, és a téli, szelektív hideg egyaránt olyan mértékű, hogy a tenyészidőszak kihasználásával a mediterrán-szubmediterrán közös elemek termeszthetővé válnak, azaz kultúrkörülmények között ezek a fajok meghonosíthatók. Ehhez az alábbi körülmények biztosítása szükséges:






 



1. A nyugalmi időszakban a védett, lehetőleg hideglefolyásos lejtős terület, amelyen nem alakulhatnak ki a nagy, klímaövre jellemző szelektív minimumok.



2. A vegetációs időszak hőkínálata teljes kihasználásának lehetővé tétele, az egyenletes vízellátás biztosítása, valamint e szabályosság folyamatos fenntartása.






 



Mindez hazánk kedvező területén a déli lejtőkre telepítéssel és e déli lejtőkön kialakított mélyítettteraszos műveléssel valósítható meg. A módszer kialakítása 15 éves kísérletezés eredménye, egy korábbi kertészeti elgondolással tévesen a mediterrán növényeknek csupán hőigényét vették figyelembe és így kerültek e növények helyesen meleg déli lejtőkre, de ugyanezzel a termesztési fogással egy vízvesztő, rendszerint rossz vízgazdálkodású (váz-) talajra is. Ez viszont az „edafikus mikroklimatikus félsivatag" törvényszerűségeinek megfelelően a folyamatos tenyészidőszakbéli növekedést meggátolta, a „hőkínálat"hasznosítását megakadályozta, ezzel a tenyészidőszakot megnyújtotta, s ez átmenet nélkül vezetett az első őszi fagyokig, majd a késő őszi-tél eleji erősebb és a még növekedésben lévő növények számára szelektív erejű fagyokig. Különösen káros volt ez a hosszú tenyészidőszakú remontáló növényeknél, ahol a második vegetációs időszak kitolódása a nyár végi hónapokra, a kambiumfagyás, a leginkább pusztító fagyásforma előkészítője volt. A telepítésnél tehát nem elegendő az extraklímából következő magasabb hőösszeg biztosítása, hanem ehhez a megfelelő mértékű az egyensúlyt biztosító csapadék (víz), illetve öntözővíz biztosítása a tenyészidőszakban legalább annyira a siker feltétele. Ha nem ezt tesszük, akkor a „jó védett téli lejtő" a vegetációtörténeti szubtrópusi eredetű kemény levelű mediterrán fajoknál rosszabb honosítási sikert eredményez, mintha jó vízellátású területen kisebb hőösszeg mellett nevelnénk!



Kommentek a bejegyzéshez