A citrusfélék hazai termelésének gazdaságföldrajzi vonatkozásai (1952) 9. - Villányi-hegység

XI. Sugárzásviszonyok és a lejtők kitettsége szempontjából a Villányi-hegy /Templomhegy/ és a Nagyharsányi-hegy déli lejtői egyértelműen, illetve elsősorban javasolt területek. Hátrány a kisebb páratartalom és a Templomhegynél a vízszegénység. Több hagymásnövény sokkal korábban érik itt be, mint távolabbi környezetében.

Messze vidéken innét hozzák el először a korai zöldborsót. Ezek teljesen szélvédett területek. A Nagyharsányi-hegyen 1951 december 31-én /!/ megszedték a Colchicum hungaricumot /Magyar kikerics/, amelyik itt fordul elő egyetlen helyen az Adriától északra. Ugyancsak itt maradt meg a Trigonella gladiata /Bakszarvú lepkeszeg/ is. Takaróanyagul első rendű exportnád Vokány, ill. a Karasica és a Dráva mentén a közelben bőven terem. Kőbánya is van a közelben. Az öntözést azonban csak kutakból, szélmotorokkal, illetve ciszternák segítségével lehet megoldani. Számbajöhetnek a Nagyharsányi-hegytől északra a Feketehegy és a Kerekhegy /Dobogó/ egyébként -" szintén vízszegény -" déli lejtői is.

A Kistapolcától Harkányig terjedő termális övezet, mind éghajlati, mind egyéb adottságainál fogva komoly érdeklődésre tarthat számot. A területen 200 méteres fúrással már bárhol lehet hévforrást kapni. A harkányi 63 C^o -os melegvíz hatalmas tömegben folyik el a Drávába /elvész!/. Ezen okoknál fogva a talajvíz sokhelyütt magasan van, viszont a meleg vízzel télen az árkokat fűteni lehetne. Siklóson és Gyűdön 20 C^o -os víz folyik bőven, a parasztok azonban a forrást betemették. Meg kell jegyezni, hogy a siklósi karsztvíz csekély, a többi forrás vize jelentékenyebb mértékben kénes.