A citrusfélék hazai termelésének gazdaságföldrajzi vonatkozásai (1952) 6. - A Balaton környéke

Ezekután térjünk rá a feladatunkat képző további termőterületeket felkutató, illetve kijelölő munkára.

I. Igen alkalmas területnek mutatkoznak a Tihanyi félszigeten, a Csúcshegy északkeleti széltől védett délnyugati lejtői. A korai és késői fagyoktól védett területen a part mentén északnyugatra és délkeletre legalább 20-20 holdra meg van a terjeszkedés lehetősége. A páratartalom magas /71%/, vizet a Balatonból könnyen lehet nyerni. Kő- illetve takaróanyag helyben fordul elő. A talaj lösszel kevert, bazalttufa málladék. Úzófőnél a Zádor-hegy déli lejtői mutatkoznak alkalmas területeknek. A hegyet teljes egészében idős /felcserélhető/ szőlők borítják. Igen bővizű forrás két malmot hajt. A talaj erősen köves, kevés rajta a humuszréteg.

II. Akali vidékén -" a termelés helyenként erősen köves talajon is folytatható. Ezen a területen ritkák a tavaszi fagyok. Véleményem szerint legnagyobbrészt itt kell keresnünk a további termőterületeket. Legjelentősebb mértékben -" délnyugat-északkeleti irányban ez a terület fejleszthető. Itt azonban komoly probléma jelenleg a munkaerő, mert a péti és fűzfői gyár minden munkaerőt felvesz. Hátrány még a talaj magas fiziológiás mésztartalma. Néhol 0, de pár méterrel odébb már 70%!

III. Ilyen szempontból -" mint kopártelepítési probléma -" tekintetbe jöhet a Káli-medence nagy kopárterülete is. A közvetlenül a Kornyi-tó menti terület azonban nem alkalmas telepítésre. Itt öntözővíz is akad, és a tó vize azonban néha elapad. Emellett a területről tavaszi fagyok idején a medencefenékről a hideg levegő nem tud elfolyni, ill. Kővágóörsnél kifolyni. A tavaszi fagyok után pedig gyakran jelentkeznek hideg szelek, amelyek a gyümölcsfák ágait sokszor letördelik. A Salföld és a Kolostorromok között a talaj elég jó, középkötött agyag, zömben neutrális, de néhol meszes, sokhelyütt köves. A mandula szépen díszlik. Ezért lenne alkalmas elsősorban a köveskáli tszcs mandulása. Viszont ez a terület is eléggé '' benne van a huzatban ''.

Alkalmas területnek mutatkozik a salföldi állami erdészeti csemetekert is Ezenkívül a Kornyi-tót övező Hernyei-hegy, Köveskáli-hegy, Sátorma-hegy és a Hajagos. Citrustelepítésre azonban ezeken a területeken csak a déli lejtők felső 2/3-a alkalmas. A barack már kevésbé terem. Hátrányos, hogy a vízszükséglet ellátása biztosítva nincs, csak ciszternákból lehet öntözni. Vasút és hajóállomás Révfülöp vagy Íbrahámhegy, illetve Zánka, Köveskál.

Badacsonyban a tetőn lehetne mintegy 160 holdon citrusféléket telepíteni. A hegy lábánál nincs hely, a / valutáris szempontból igen fontos/ szőlők minden talpalatnyi területet elfoglalnak. Itt csak az idősebb /60-45 éves/ szőlők felcserélésére gondolhatunk. A víz itt komoly probléma, annál is inkább, mert Badacsonyban júliusban, augusztusban és szeptemberben a levegő és a talaj igen száraz.

A szőlő néha rajta szárad a tőkén, az éretlen szőlőt gyakran le kell szedni. Csak a Klastrom-forrás vizét lehetne felhasználni, mert a Kisfaludy-forrás vizét elvezetik. Esetleg a Balatonból lehetne szélmotorokkal vizet felemelni. A tetőn való telepítés erdőirtást igényel. Badacsonyban általában kevéssé van meg a terjeszkedés lehetősége.

IV. A Szentgyörgyhegy, amit rosszabb minőségű bazaltja miatt nem is bontanak, sokkal alkalmasabb területnek ígérkezik. A Szentgyörgyhegyen két forrás is van. Az északi oldalon a Bogdánkút, a déli oldalon a Főkút. Ezek közvetlenül a bazaltsapka alól törnek fel. Ezenkívül a hegyoldalon több kút van elzárva. A hegyről Kisapátin keresztül, Badacsonylábdi állomásról két bővizű patak fut a Balatonba. Inkább a hegymagosi oldal jöhet számításba, ill. a Vércse szirt alatt a Csapás-út felé lévő teknőszerű, délről nyílt, több oldalról teljesen zárt, az északkeleti szelek ellen védett katlan. Víz a főkútból állandóan folyik.

Füge és szőlő kiválóan díszlik. Itt, a Szentgyörgyhegyen él egyedül Magyarországon a Notholena maranthae nevű mediterrán xerofita-páfrány. Munkaerő a hegyen lévő három község bármelyikéből, elsősorban a legközelebbi Kisapáti községből biztosítható. Vasútállomás: Raposka és Nemesgulács-Kisapáti. Távolabb, az ugyancsak bazalton lévő Pusztavári-forrás vidéke alkalmas.

V. Alkalmas területnek találtam a Szigligeti-öbölben fekvő un. Aranykagyló területét. A kis katlant három oldalról az Óvár, Királynő szoknyája, a Cili-tető, Kamonkő és a Rókarántó védik. Nyáron szinte perzselő a forróság, emellett magas a relatív páratartalom /70 %/. A helybeliek arról panaszkodtak nekem, hogy a kenyér órákon, a bor /bőrcipő/ pedig napokon belül megpenészedik. A harmat korán leszáll és igen dús. A partmenti nádasok igen sok párát juttatnak a levegőbe. A Farkas-villa környékén a füge is megterem. Itt -" helybeli közlés szerint -" csak akkor van fagy, amikor a környéken 20 C^o -os hidegek vannak, a terület nem képez fagyzugot. Bővizű kutak is vannak, de esetleg a Balatonból is lehet szélmotorokkal vizet kiemelni. Szigligetnél van egy, szénbányakutatások alkalmával feltárt bővizű forrás, amit azóta azonban elfelejtettek. De vizet lehetne nyerni esetleg egy kis -" a Kamonkó és a Cili-tető közé telepített -" duzzasztógát segítségével is.

Távolabb talán szóbajöhet, illetve részletesebben felkutatandó a Kovácsi-hegy /Zalaszántó vidékén/ bazaltterületén a Vadtó környéke. Egyik hátránya, hogy községektől 4-5 km távolságra van, másik, hogy -" szóbeli közlés szerint -" ködös terület, kora tavasszal /nem ritkán még áprilisban is/ gyakoriak a ködök.

A Láztó / a Tapolca-Sümegi vonalon, az Uzsalyi bazaltbánya felett / hatalmas kiterjedésű fennsíkja peremén mindenütt teljesen védett. A fennsíkon átmenetileg kiszáradt tavak találhatók. Az éghajlata azonban tipikusan zalai, nagyon későn tavaszodik, nagyok a hőmérsékletingadozások. Várvölgy község közvetlen közelében van.

VI. Alkalmas területnek mutatkozik a Becehegy környéke is, attól eltekintve, hogy helyenként magas a talaj fiziológiás mésztartalma. A szélvédett déli lejtőkön a füge, mandula, szőlő szépen díszlik. A ''Szépkilátó'' alatt bővizű, ivásra is alkalmas /már a rómaiak is használták/ forrás van. Hátránya a talaj. Itt vannak az un. ''égevényes talajok''.

VII. Gyenesdiásnál helyenként igen magas a mésztartalom ugyan, /itt a legmagasabb, néhol 80 %/, de a Meleghegy környéke alkalmasnak látszik citrustelepitésre. Közelben a Szentjános-forrás vize bőven szolgáltat öntözővizet. Mintegy 150 lépésnyire a vasútállomástól északnyugatra, igen megfelelő terület van. Nádasok közelben, ezért a páratartalom magas /71 %/. A parthoz egészen közel azonban a talajt tölteni kell, mert a talajvízszint magasan van. Közvetlen a Szentjános-forrás környékén helyszíni közlés szerint télen igen hideg van.

VIII. Alkalmas terület Vonyarcvashegynél a volt uradalmi szőlő. Itt a füge is kiválóan díszlik. A szőlő legmagasabb pontján víztároló van, innét az öntözővíz gravitációs úton vezethető. A hegy alatt forrásmű /gépüzem/ van, részben ez szolgáltatja Keszthely számára a vizet. Fent a vízgyűjtőmedencénél villanyvezeték van. Vasútállomás közelben.

Fotó: Pixabay