Nincs engedélyezve a javascript.

Témák

A Föld kertészeti jelentöséggel bíró növényei
A Pinus nemzetség
Általános
Balatoni Riviéra
Bambuszok
Bio növények
Borókák
Cédrusok
Ciprusok
Délközeli kertek
Egzóták a magyar kertekben
Energianövények
Érdekességek
Fenyők
Gyümölcstermö növények
Jegenyefenyők
Kerttervezés
Klimatológia
Könyvajánló
Lucfenyők
Mahóniák
Növényleírások
Növénytermesztési tanácsok
Pálmák
Pálmaliliomok
Tölgyek
Gyenes Lajos

A citrusfélék hazai termelésének gazdaságföldrajzi vonatkozásai (1952) 1.

lemons-1460684_960_720.jpgMagyarországon 1948-49 óta termelünk citromot, narancsot és mandarint. Ezek a gyümölcsök Fertődön / a volt Eszterházán / be is értek, s az Eszterházai citromszüretről a sajtó is hírt adott, képeket is közölt / beérett mintegy 200 citrom, 150 mandarin és 8-10 narancs/.

A termelés Fertődön /Eszterházán/ indult meg. Az első csemetéket Olaszországból, majd 3000 db oltványt a Szovjetunióból kaptunk. A termelés egy holdon, sík területen folyik, jó pára- és csapadékviszonyok között. A IV-IX. hó (április-szeptember) közepes páratartama 75%, a vegetációs periódusra eső közepes csapadékmennyiség 362 mm/. Kedvező a hőmérséklet évi közepes ingadozása is: 20,5 Co. Napfénytartam és hőviszonyok szempontjából ez a terület már jóval kedvezőtlenebb helyzetben van.

A napfényes órák száma a vegetációs időszakban: 1348 /1901-1930 átlag/. Az egy vegetációs napra eső napfénytartam 7,4-óra körül alakul, az egy vegetációs napra eső hőösszeg pedig 15,8 Co. A citrusfélék termesztésénél döntően fontos fagyviszonyok szempontjából közepes értékek mutatkoznak. Az első őszi átlagos fagyos nap és az utolsó átlagos tavaszi fagyos nap között mutatkozó átlagos fagytartam 173 nap. Az első őszi fagyos nap átlagos napja X.22. körül alakul. A késői fagyos napok száma /III.+IV.+V. hó/ 15, a korai fagyos napok száma/ IX.+X.+XI. hó / pedig 14 napos átlagértéket mutat. A nemesítő munka itt indult meg. Egy holdnyi területen 1096 citrusnövény van.

Az éghajlati adatok egybevetéséből a kijelölendő termőterületeket azonban nem itt kell keresnünk, noha fontos szempont, hogy a közeli Fertőről könnyen és olcsón lehet nádat kapni az árkok téli takarásához. A termesztő-árkok 25-50 m hosszúak, 1.60 -" 1.80 m szélesek s mintegy 70-110 cm melyek. Az öntözővizet ásott kútból nyomják fel a víztoronyba, s szárazabb években a citrusnövényeknek 10 naponként átlag 10-12 mm csapadékot adnak. Az árkokat télen üveggel, gyékénnyel és náddal takarják. Ez évben a telepen 25.000 oltvány lesz. Fertődön nem termesztési kísérlet folyik, hanem kizárólag nemesítés. Ennek északon kell lennie, mert az itt előállított és megfelelő fajták a melegebb vidékeken jobb eredményt adnak

lemon-2676687_960_720.jpgLegnagyobb telepünk Akaliban van. A telepet egy korábban legelőterületnek használt gyérvegetációjú szarmata-mészkő területen létesítették. Az altalaj fontonként erősen köves. / A telep egy részét tűzszerészeink a szó teljes értelmében kirobbantották a hitvány, kopár mészkő-lejtőből/. Egyebütt II. -"III. osztályú köves szántó, amely azonban megfelelő trágyaerőben tartva jó szántóföld. Feltétlen előnye az 54 hold kiterjedésű telepnek, hogy a termőterületek -" a kopár legelőn keleti és nyugati irányban -" messze kiterjeszthetők. Döntő előnye a vízközelség, a Balaton okozta kettős besugárzás és a takaróanyag közeli előfordulása

A Balaton közelsége miatt a vegetációs időszak relatív páratartalma / ami a citrusfélék termelésénél döntő fontosságú, itt is 10 %-kal van felette a megkívánt minimális 60%-nak. A vegetációs periódusra eső közepes csapadékmennyiség 372 mm. Ezt azonban még teljes mértékben ki lehet egészíteni a citrusfélékhez szükséges 2000 mm csapadékmennyiségre a parton mélyített betonkút segítségével. Ebből egy 22 lóerős motorszivattyú percenként 3000 liter vizet emel ki, hogy a tó lágy vizét a telepre juttassa. A hőingadozások mértéke már 1,2 Co-kal magasabb, mint Fertődön. Napfénytartam és hőösszeg szempontjából Akali sokkal kedvezőbb viszonyok között van, mint az előbbi. A vegetációs időszakban a napfénytartam 67 órával több mint Fertődön. Az egy vegetációs napra eső napfénytartam is mintegy 0.3 órával, tehát 18 perccel több.

Az egy vegetációs napra eső hőösszeg 0,7 Co eltérést mutat Akali javára. Az 1 Co -ra eső napfényes órák száma Fertőddel szemben 0.47, s az egy napfényes órára eső hőösszeg 0,01 Co eltéréssel megegyezik Fertődével /2,14/. Az átlagos fagytartam azonos /illetve Akaliban 1 nappal több/, ugyancsak 1 napos eltérést mutat az első őszi fagyos nap átlagos napja is /X.21/. A késői fagyos napok száma 13, a korai fagyos napok száma pedig megegyezik Fertődével. A termelés 42 árokban folyik / a csemeték 1,25 m-re vannak egymástól, 20 db egy árokban/. Az árkok feneke 110, a pereme 180 cm széles. A múlt évben 800 fácska volt Akaliban, ez évben 10.000 oltvány lesz. Múlt év augusztusában magam is igen szép narancs és mandarin virágokat láttam itt.

Cserszegtomajon / az ország legnagyobb területen fekvő községe, Keszthely mellett/ 600 fácska van. A jól exponált /15o -os/, szélvédett déli lejtőkön fekvő árkok vízszegény területen vannak. Az öntözővizet gravitációs úton vezetik a telepen lévő két / 60 és 50 m3 űrtartalmú/ ciszternából az árkokhoz. A ciszternákban a záporok vizét és hóolvadáskor az olvadékvizet gyűjtik, ill. vezetik kövekkel kirakott csatornákban. Kb. 500 m2 vízgyűjtőterület csapadéka szűkösen elegendő az itt lévő 400 csemete öntözéséhez.

lemon-102334_960_720.jpgA Tihanyi-félszigeten, a Csúcshegy alatt szabadföldi teraszos művelés folyik. A teraszok pontosan követik a rétegvonalakat. A 400 fácska téli takarását nádsapkákkal oldják meg. Az öntözővizet a Balatonból nyerik. A meredek hegyoldalban fekvő, szélvédett és a vízre tekintő kis telep egészen olyan, mint amilyeneket a Salernoi-öböl vidékén Amalfi, Salerno és Positano környékén láthatunk. A kis telep a környezetétől eltérő hőmérsékletű délnyugati lejtésű védett katlanban fekszik, igen kiváló páraviszonyok között /72%/. A telep a part mentén szépen fejleszthető, nádat a szomszédos területeken bőven lehet nyerni.

A villányi / templomhegyi/ telep igen meredek -" mintegy 20-25 fokos -" déli lejtőn igen kiváló sugárzásviszonyok között fekszik. A páratartalom azonban itt már csak 65% körül van. A vegetációs időszakra eső csapadékmennyiség 412 mm körül alakul, ennek ellenére a terület sajnos vízszegény. Az évi közepes hőmérsékletingadozás 21,8 Co. Napfénytartam és hőviszonyok szempontjából a terület igen kedvező helyzetben van. A napsütéses órák száma 87-el több, mint Fertődön / 1435/. Az egy vegetációs napra eső napfénytartam 7,9 óra, félórával több, mint Sopron megyében. Az egy vegetációs napra eső hőösszeg 17,5 Co, közel két /1,7/ Co -al több mint Fertődön.

Az 1 Co hőösszegre eső napfényes órák száma 0,45, míg az 1 napfényes órára eső hőösszeg 2,24, közel 1 Co -kal magasabb mint Sopron megyében. Kimagasló helyet foglal el a terület a fagyviszonyok szempontjából. Az átlagos fagytartam csak 154 nap, közel 20 nappal kevesebb, mint Fertődön, s kereken 44 nappal rövidebb, mint pl.: Olaszliszkán /198/. Az első őszi fagyos nap átlagos napja november első napja. A késői fagyos napok száma Villányban csak 11, ugyanennyi a korai fagyos napok száma is. /Olaszliszkán a kétszerese, 22 ill. 20/

A vízszegény területre az öntözővizet egy 9 méter mély kútból nyomják fel. Itt támfalmenti termesztés is folyik, de a döntő itt is az árkos művelés. Az árkok 36 m hosszúak, kelet-nyugati irányúak /11árok van, 1.40 m szélesek és 60-90 cm mélyek/, 1 árokban 30 fa van. A nádat a Mohács menti Kölkedről hozzák, s a nádpallókat földdel is betakarják. 1952-re Villányban 1.400 csemete lesz.

Fent említetteken kívül Túrkevén, Karcagon és Mezőtúron van 40-40 citrusfácska.

Fotó: Pixabay

Kommentek a bejegyzéshez