Nincs engedélyezve a javascript.

Témák

A Föld kertészeti jelentöséggel bíró növényei
A Pinus nemzetség
Általános
Balatoni Riviéra
Bambuszok
Bio növények
Borókák
Cédrusok
Ciprusok
Délközeli kertek
Egzóták a magyar kertekben
Energianövények
Érdekességek
Fenyők
Gyümölcstermö növények
Jegenyefenyők
Kerttervezés
Klimatológia
Könyvajánló
Lucfenyők
Mahóniák
Növényleírások
Növénytermesztési tanácsok
Pálmák
Pálmaliliomok
Tölgyek
Járainé Komlódi Magda

Címerek ékei I.

„Az igaz virul, mint a pálma, fölfelé nő, mint a Libanon cédrusa.”



Ószövetség: Zsoltárok könyve 92, 13,


Fordította: dr. Gál Ferenc




A növények, virágok gyakran az uralkodócsaládok, nemesek, előkelőségek jelképei voltak, címereket, pajzsokat, pecsétgyűrűket ékesítettek, sőt még egyes országcímerekben zászlókba is bejutottak.



Kanada címerét a cukorjuhar (Acer saccharum) levele díszíti. Ez az Észak-Amerikában honos, ősidők óta meg becsült fa eredetileg az indiánok cukornövénye volt, de Kanadában és az Egyesült Államokban ma is igen kedvelik. Termesztve, évente több ezer tonna ún. jávorcukrot állítanak elő belőle. A sziruppá főzött jávormézzel leöntött óriási szelet beefsteak közkedvelt kanadai specialitás.



Az idősebb (150-200 éves) fák törzsének mintegy 3% cukortartalmú nedvét kora tavasszal megcsapolják. Egy évszak alatt egyetlen fából 100 liter körüli víztiszta, édes nedvet, s abból, mézsűrű sziruppá főzve vagy kristályosítva, mintegy 3 kg cukrot nyernek. 150 évvel ezelőtt nálunk is próbálkoztak a jávorcukor előállításával. Részben a cukorjuharból - s e célból mintegy 20 000 fát ültettek -, részben más európai és hazai juharfajok nedvéből készítették. Hamarosan kiderült azonban, hogy a répacukor előállítása nálunk sokkal olcsóbb. A kanadaiak nemcsak a cukor miatt kedvelik ezt a juharfát. Hatalmas erdőségeikben a fenyők mellett ezek a juharok a legfontosabb erdőalkotó fák. Gyönyörű aranysárga őszi lombszíneződésükkel mesésre varázsolják a legzordabb vidéket is.



Libanon címeréről a méltóságteljes cédrus tekint le ránk. Igen ritka növény. Földünkön mindössze négy faja él. Azok is egymástól messze szakadva: Libanon magashegységeiben (Cedrus libani), a Himaláján (Cedrus deodara), az Atlasz-hegységben (Cedrus atlantica) és Ciprus szigetén (Cedrus brevifolia). Hogy mi mégis jól ismerjük, azt főleg, Csontváry nevezetes festményeinek köszönhetjük.



A libanoni cédrus sem méltatlanul került a címerbe. Megkapóan szép, örökzöld lombkoronája több mint ezer éve magasodik a bibliai táj fölé. A korhadásnak, rovarnak ellenálló, tartós, illatos fát az ókor óta használják templom- és palotaépítésre, múmiakoporsók, hajók készítésére. Ékszerdobozokat és finom illata miatt drága ruhákat tároló díszes ruhaládákat faragnak belőle.



Kommentek a bejegyzéshez