Nincs engedélyezve a javascript.

Témák

A Föld kertészeti jelentöséggel bíró növényei
A Pinus nemzetség
Általános
Balatoni Riviéra
Bambuszok
Bio növények
Borókák
Cédrusok
Ciprusok
Délközeli kertek
Egzóták a magyar kertekben
Energianövények
Érdekességek
Fenyők
Gyümölcstermö növények
Jegenyefenyők
Kerttervezés
Klimatológia
Könyvajánló
Lucfenyők
Mahóniák
Növényleírások
Növénytermesztési tanácsok
Pálmák
Pálmaliliomok
Tölgyek
Járainé Komlódi Magda

Mitológiai növények

Még jó néhány növényt ismerünk, amelyek igen fontosak voltak a görög és római mitológiában, a keleti népek és az indiánok ősi hiedelemvilágában, vagy a Föld valamelyik régi kultúrájának mondáiban. Ízelítőnek nézzünk meg néhányat a jelentősebbek közül.



A virágos rétekről jól ismert cickafark tudományos nevét (éhillea) onnan kapta, hogy a több mint kétezer éve élt görög orvos, Hippokratész szerint, a dicső Akhilleusz ezzel gyógyította a sarkán esett sebet. A római tudós író, Plinius szerint is a cickafark mindenféle vasfegyverrel ejtett sebet meggyógyít. Napjainkban is vérzéscsillapító népi gyógyszer.



Erdőszéleken, mezőkön nálunk sem ritka az ökörfarkkóró (Verbascum). Az ókori görög mitológia szerint, aki ezzel bedörzsölte a kézfejét, és közben a görög napistenhez, a gyógyítás védnökéhez, Apollónhoz fohászkodott, minden baj elkerülte, mentesült betegségtől, gonoszságtól.



A mohamedán hit szerint az ibolya (Viola) az emberiség ősatyjának, a Paradicsomból kiűzött Ádámnak bánatkönnyeiből fakadt.



A gyógyítás görög istenéről, Apollón fiáról (Úzklépioszról) elnevezett selyemkóróból (Úclepias) a hindu brahminok (Brahma a teremtés és a gyógyítás hindu istene) a túlvilággal kapcsolatteremtő varázsitalt készítettek. A görög mitológia szerint Úzklépiosz nemcsak betegeket gyógyított, de vesztére halottakat is feltámasztott. Zeusz ezért villámaival megölette őt abbeli félelmében, hogy ha az emberekből kivész a halálfélelem, akkor megszűnik az istenfélelem is.



Kedvelt fűszerünk, a fahéj, a Dél-Kínában őshon fahéjfa (Cinnamomum aromaticum) illatos kérgének őrleménye. A kínai mitológiában ez az élet fája. Hitük szerint, ha terméseit a Paradicsomba lépve elfogyasztják, örökké tartó boldog élet vár reájuk.



Hasonló erőt tulajdonítanak a négyezer év óta univerzális gyógyszernek tartott, emberalakra emlékeztető, húsos varázsgyökérnek, a ginszengnek is (gin-seng = élő ember), amelynek forrázatát itták, hogy örök életűek legyenek. Tudományos neve (Panax ginseng) is az ősi hitet tükrözi (gör. pan = teljes, akosz = gyógyítás), de gyógyhatását a modern orvoslás is elismeri. Köztudott, hogy Kelet-Ázsiából, különösen Koreából, a legkülönbözőbb ginszengkészítmények, tea, bor, kozmetikumok, cigaretta kerül forgalomba, s jelenleg is világszerte nagy keresletük. Ma már mindenki hozzájuthat, de volt idő, mikor egy ginszenggyökérért annyi aranyat kellett adni, amennyit nyomott.



Ausztráliában s a környező szigetvilágon őshonos óriási eukaliptuszokat az őslakók életfaként tisztelik, amelynek égbe nyúló ágain szállt le a földre az élet istene, Tanagora, s azon keresztül távoznak az elhunytak lelkei is a túlvilágra. A maorik ősidők óta rágják a fa kérgét, levelét, hogy ezáltal az életfa a halálos láztól megmentse őket. Ma is készülnek eukaliptuszolajjal láz- és köhögéscsillapító gyógyszerek.



 



„És ágyat rózsából s füvek



illatából vetek neked,



főkötődet ezer virág



s öved hímezi mirtusz-ág.”



 



Christopher Marlowe: A szenvedélyes pásztor a kedveséhez



                                                       Fordította: Szabó Lőrinc



Kommentek a bejegyzéshez