Treemail

Bejelentkezés

Navigáció

Képek a galériából

Treemail

Jelenlegi hely

Címlap

Dr. Rácz István

Virág-hírek a Budakeszi Herbáriumból

fekvo_amelanchier_alnifolia.jpgAz alapítvány dendrológiai tanösvényében sok virágzó fajt figyelhetünk meg e napokban, hetekben. A júdásfa-, bangita-fajok, juhar-, táskavirág-, ribiszke-, gyöngyvessző fajok mellett érdekes csoport a fanyarkáké.

Ciprusok Kaliforniától Kínáig

Kínában a Cupressus funebris kolostorok, lakóházak, települések egyik gyakran ültetett vagy még inkább megóvott díszfája. Egy 26 méteres példányt E. H. Wilson, az amerikai Arnold Arborétum Távol-Keletre küldött gyűjtő-kertésze és kutatója Omei környékén fényképezte le 1908-ban.

A szélsőségesen kontinentális éghajlatú Tibetben is él a ciprus. A Tung-folyó völgyében két, csaknem 30 méteres Cupressus torulosa példányt kapott lencsevégre E. H. Wilson 1908-ban.

A ciprusok kérge gyakran hosszanti sávokban, foszló rostokban válik le.

Lucfenyő fajták (Picea glauca Conica)

1904-ben Rehder, a neves amerikai dendrológus természetes mutánsként bukkant rá a kertészeti kultúrában később oly népszerűvé vált formára. Külföldön és itthon egyaránt gyorsan elterjedt, a legtöbb mérsékeltövi botanikus kertben megtalálható. Szabályos, tömött kúpjai számos kiskertben, magángyűjteményben is díszlenek. A cukorsüveg fenyőnek Európába került első példánya (Orléans, Franciaország) 60 éves korában körülbelül 4 méter magas volt. Nálunk ismert (valószínűen) legtermetesebb, jó embermagasságú egyedei az Erdőtelki Arborétumban láthatók.

Lucfenyő fajták (Picea omorika Nana)

A szerbluc hazánk legkülönbözőbb helyein bebizonyította már: körülményeink között általában megél, jól tűri a hideget, megállja a helyét a nem túl száraz területeken, sőt a városi parkok többségében is jól fejlődik.

Lucfenyő fajták (Picea abies Cranstonii és a Picea abies Viminalis)

Gyűjteményes kertek, parkok örökzöld együttesei, például luctelepítései változatosabbá alakíthatók olyan fajták, formák ültetésével, melyek termete ugyan hasonló az alapfajéhoz, lombozatuk, elágazás rendszerük azonban a megszokottól eltérő. A „Cranstonii” és a „Viminalis” bár évtizedek alatt tekintélyes méretű fákká növekednek kisebb kertekben is jól elhelyezhetők. Számot kell azonban vetni a kertképet jelentősen befolyásoló, esetleg azt meg is határozó alkatukkal, árnyékolásukkal.

Lucfenyő fajták (Picea abies Finedonensis)

A kertészeti szelektálás, nemesítés területén általában jelentős eredmény, ritka esemény, ha egy faj színes lombú, tarka, évszázadonként változó színtónusú vagy legalább a kihajtáskor eltérő színű. A lucfélék között eddig csak néhány fajból ismeretes mutációs eredetű színes klón, fajta. Ilyenek például az ajáni, keleti (kaukázusi) vagy a fehér luc sárgán kihajtó és később visszazöldülő kultúrformái (Picea jezoensis ‘Aurea’, P. orientalis ‘Aurea’, P. glauca ‘Aureospicata’) vagy az ezüstfenyő (szürkeluc) sárgásfehér tónussal színeződött formája, a P. pungens ‘Flavescens’.

Lucfenyő fajták (Picea abies Inversa)

A kertbarátok, növénygyűjtők körében korántsem ismeretlen, mégis elég ritkán ültetett lucfajta. Több mint 120 éve ismert: R. Smith bukkant rá a közép-angliai Kilnet Hall-ban. Érdekes, csüngő-visszahajló ágú példányai a parkban, kertészetben egyéni jellegű, különleges hangulatú növényegyüttest alkotnak.