Treemail

Bejelentkezés

Navigáció

Képek a galériából

Treemail

Jelenlegi hely

Címlap

Klimatológia

Növények téli takarása

Hiába igyekszik a hőmérő higanyszála fölfelé, a vénasszonyok nyara kellemes melegét hamarosan felváltják az őszi szelek, esők, és megjelennek az éjszakai fagyok. Amíg jó idő van, készítsük fel a növényeinket a közelgő télre! Ebben segítségünkre lehetnek a régi leírások, ahol olyan praktikákkal is megismerkedhetünk, amelyek esetenként rég feledésbe merültek. A régi leírások különösen házikertekben alkalmazhatók sikerrel.

A füvet felejtsük el!

Mihelyt enged a fagy, szikkad valamelyest a föld, a fűmag kelni kívánkozik! – mondták régen, de még napjainkban is használják ezt a szólást. Tudjuk-e mire vállalkozunk a fűtelepítéssel? Persze, mi itt még meggondolhatjuk és dönthetünk így is, meg úgy is. Gondolná, hogy Kalifornia vagy Nevada polgárai, kerttulajdonosai már nem dönthetnek erről? Arról még igen, hogy eddigi pázsitjukat felszámolják-e? Sőt, ha hiszi, ha nem, ezért még fizetnek is nekik.

Készítse fel kertjét a télre

A tél közeledtével gondolnia kell a kint lévő virágaira is, és nem csak azokra, melyek cserépben vannak! A víz hiánya,de főleg a fagy ugyanis kikezdheti azokat is, amelyeket nem kellett lakásban tartani. Eddig.

Cserepesek

Fagyosszentek

Pongrác (május 12.), Szervác (május 13.) és Bonifác (május 14.), vagyis a fagyosszentek meglehetősen rossz hírben állnak: azt mondják róluk, hogy a fokozatosan melegedő idő után, pár napra visszahozzák a hajnali fagyokat, ami egyetlen tavaszi növénynek sem kedvez. Ez nemcsak nálunk van így, Európa más részein ugyancsak többnyire negatív jelző tapad a nevükhöz.

Áttelelnek az olajfák is a Mecsek déli lankáin

A hatodik legmelegebb év volt a tavalyi az elmúlt 160 évben, azonban a mezőgazdasági a szakemberek szerint nincs szükség azonnali intézkedésekre.

Az éghajlati adatok 1850-ben megkezdett hivatalos feljegyzése óta a hatodik legmelegebb év volt a tavalyi, a 2007-es évvel megosztva – tette közzé a minap a Meteorológiai Világszervezet. A szakemberek ismét kifejtették, hogy a klíma hosszú távú felmelegedésen megy keresztül.

A citrusfélék hazai termelésének gazdaságföldrajzi vonatkozásai (1952) 10.

XII. Feltétlenül alkalmas területeket találunk a Mohács-Báta közti Duna-szegélyen. A széles, nedves völgyekben aknakutak, ill. szélmotorok segítségével lehet vizet nyerni. Igen alkalmas lehet a Bári Állami Gazdaság / 2500 hold kiterjedésű / területe is / a sombereki rész/. A jól exponált déli lejtők széles, nyirkos, nedves völgyekre néznek. A Duna közel van. A terület párában gazdag. Egyáltalán nem hangsúlyozható eléggé a mohácsi terület és a Duna és Dráva jelentősége!

A citrusfélék hazai termelésének gazdaságföldrajzi vonatkozásai (1952) 9. - Villányi-hegység

XI. Sugárzásviszonyok és a lejtők kitettsége szempontjából a Villányi-hegy /Templomhegy/ és a Nagyharsányi-hegy déli lejtői egyértelműen, illetve elsősorban javasolt területek. Hátrány a kisebb páratartalom és a Templomhegynél a vízszegénység. Több hagymásnövény sokkal korábban érik itt be, mint távolabbi környezetében. Messze vidéken innét hozzák el először a korai zöldborsót. Ezek teljesen szélvédett területek. A Nagyharsányi-hegyen 1951 december 31-én /!/ megszedték a Colchicum hungaricumot /Magyar kikerics/, amelyik itt fordul elő egyetlen helyen az Adriától északra.

A citrusfélék hazai termelésének gazdaságföldrajzi vonatkozásai (1952) 8. - Mecsek

A Pécs-Baranyai vidéken javasolt, illetve részletesebben megvizsgálandó területek: /A Mecsek a magasabb tetők miatt kapott egyöntetű fekete színt. Egész területén azonban természetesen vannak alkalmas, illetve megvizsgálandó locusok/.

Közvetlenül Pécs környékén a Bálics-Donátusi déli lejtőket találhatjuk alkalmas területnek. A relatív páratartalom itt már alacsonyabb / átlagosan 67 %/. Hátrány az is, hogy ezek a mecseki lejtők hajnalban hűvösek és ködösek. A Tettye környékén a forrás vizének egy részét lehetne öntözés céljára felhasználni.

A citrusfélék hazai termelésének gazdaságföldrajzi vonatkozásai (1952) 7. - Erdőterületeken

Korábban említettem, hogy meg kellene próbálnunk a citrusfélék telepítését erdőterületeken. Hiszen amikor a rétek és a mezőgazdasági termények a különböző területeken V.I.Butkovszkij szerint nyáron 300-400 mm csapadékot párologtatnak el, akkor a sűrűbb erdők 400-500 mm-t, vagyis 100-150 mm-rel többet, mint az erdőtlen területek.

Hogy milyen nagy az erdők párolgása nyáron, abból is megítélhetjük, hogy az erdők kb. másfélszer annyi nedvességet párologtatnak el, mint az ugyanolyan szélességen fekvő tengerek és óceánok.

A citrusfélék hazai termelésének gazdaságföldrajzi vonatkozásai (1952) 6. - A Balaton környéke

Ezekután térjünk rá a feladatunkat képző további termőterületeket felkutató, illetve kijelölő munkára.

Oldalak