Treemail

Bejelentkezés

Navigáció

Képek a galériából

Treemail

Jelenlegi hely

Címlap

Egzóták a magyar kertekben

Tények és érdekességek a pisztáciáról

A pisztácia tipikusan az a gyümölcs, aminek a termését mindenki ismeri (és a legtöbben szeretik is), a többség viszont nem tudja, hogy mi fán terem (pedig tényleg fán), növényként pedig tényleg kevesen látták. Ezen próbálok most segíteni, az alábbiakban fény derül arra, hogy hogy is néz ki valójában a pisztáciafa, ráadásul pár érdekes adat is előkerül erről a közkedvelt rágcsálnivalóról!

Irán visszavág a nagy pisztáciaháborúban

Tudja, hogy kik lehetnek a legnagyobb nyertesei annak, hogy az Egyesült Államok és az EU két hete feloldották a gazdasági szankciókat Irán ellen? Nem, nem az autósok, bár tény, hogy az, hogy Irán is adhat már el olajat mindenkinek, még inkább lent tartja az olaj árát. Hanem a világ pisztáciamajszolói, mindenki, aki szereti a pisztáciát.

Lehet, hogy nem is sejtette, de a pisztácia piacán egy ádáz harc dúl Irán és Kalifornia termelői között, a nagypolitika pedig, ami eddig az amerikaiakat segítette, most az irániaknak osztott lapot, ami felrázhatja a pisztácia piacát.

Földimogyoró jellemzése

A cikksorozat első részében bemutatjuk a földimogyoró növényt. Köznyelvi elnevezés alapján azt gondolhatnánk, hogy a földimogyoró egy dióféle, holott rendszertanát tekintve egészen máshová tartozik, a hüvelyesek közé, a pillangósok családjába, akárcsak a bab, a borsó vagy a szója. Termése föld alatt fejlődő, elfásodott hüvelytermés, amelynek a magját fogyasztjuk, és amelyet 1930-ig állati takarmányként használták.

Kivi, a kínai egres

Mintegy negyven éve ismerjük és fogyasztjuk csupán ezt a C-vitaminban gazdag, téli napjainkat megszínesítő gyümölcsöt! Kivitörténet, trükkök, receptek!

Kivi-történet

A magyarok többsége sosem ivott igazi teát

Az ugye megvan, amikor kis pisisként dől belőlünk a takony, karikákat látunk a láztól, és a doktor néni, miután sikertelenül próbálta lenyomni torkunkon a spatulát, negédesen azt búgja, mézes teát a gyereknek. Anyuci pedig szorgalmasan, literszám dönti belénk ezt a meleg, szirupos, fanyar kotyvalékot, amivel csak annyit ér el, hogy feljön tőle a gyomorsavunk.

A citrusfélék hazai termelésének gazdaságföldrajzi vonatkozásai (1952) 10.

XII. Feltétlenül alkalmas területeket találunk a Mohács-Báta közti Duna-szegélyen. A széles, nedves völgyekben aknakutak, ill. szélmotorok segítségével lehet vizet nyerni. Igen alkalmas lehet a Bári Állami Gazdaság / 2500 hold kiterjedésű / területe is / a sombereki rész/. A jól exponált déli lejtők széles, nyirkos, nedves völgyekre néznek. A Duna közel van. A terület párában gazdag. Egyáltalán nem hangsúlyozható eléggé a mohácsi terület és a Duna és Dráva jelentősége!

A citrusfélék hazai termelésének gazdaságföldrajzi vonatkozásai (1952) 9. - Villányi-hegység

XI. Sugárzásviszonyok és a lejtők kitettsége szempontjából a Villányi-hegy /Templomhegy/ és a Nagyharsányi-hegy déli lejtői egyértelműen, illetve elsősorban javasolt területek. Hátrány a kisebb páratartalom és a Templomhegynél a vízszegénység. Több hagymásnövény sokkal korábban érik itt be, mint távolabbi környezetében. Messze vidéken innét hozzák el először a korai zöldborsót. Ezek teljesen szélvédett területek. A Nagyharsányi-hegyen 1951 december 31-én /!/ megszedték a Colchicum hungaricumot /Magyar kikerics/, amelyik itt fordul elő egyetlen helyen az Adriától északra.

A citrusfélék hazai termelésének gazdaságföldrajzi vonatkozásai (1952) 8. - Mecsek

A Pécs-Baranyai vidéken javasolt, illetve részletesebben megvizsgálandó területek: /A Mecsek a magasabb tetők miatt kapott egyöntetű fekete színt. Egész területén azonban természetesen vannak alkalmas, illetve megvizsgálandó locusok/.

Közvetlenül Pécs környékén a Bálics-Donátusi déli lejtőket találhatjuk alkalmas területnek. A relatív páratartalom itt már alacsonyabb / átlagosan 67 %/. Hátrány az is, hogy ezek a mecseki lejtők hajnalban hűvösek és ködösek. A Tettye környékén a forrás vizének egy részét lehetne öntözés céljára felhasználni.

A citrusfélék hazai termelésének gazdaságföldrajzi vonatkozásai (1952) 7. - Erdőterületeken

Korábban említettem, hogy meg kellene próbálnunk a citrusfélék telepítését erdőterületeken. Hiszen amikor a rétek és a mezőgazdasági termények a különböző területeken V.I.Butkovszkij szerint nyáron 300-400 mm csapadékot párologtatnak el, akkor a sűrűbb erdők 400-500 mm-t, vagyis 100-150 mm-rel többet, mint az erdőtlen területek.

Hogy milyen nagy az erdők párolgása nyáron, abból is megítélhetjük, hogy az erdők kb. másfélszer annyi nedvességet párologtatnak el, mint az ugyanolyan szélességen fekvő tengerek és óceánok.

A citrusfélék hazai termelésének gazdaságföldrajzi vonatkozásai (1952) 6. - A Balaton környéke

Ezekután térjünk rá a feladatunkat képző további termőterületeket felkutató, illetve kijelölő munkára.

Oldalak