Treemail

Bejelentkezés

Navigáció

Képek a galériából

Treemail

Jelenlegi hely

Címlap

Délközeli kertek

A magyarok többsége sosem ivott igazi teát

Az ugye megvan, amikor kis pisisként dől belőlünk a takony, karikákat látunk a láztól, és a doktor néni, miután sikertelenül próbálta lenyomni torkunkon a spatulát, negédesen azt búgja, mézes teát a gyereknek. Anyuci pedig szorgalmasan, literszám dönti belénk ezt a meleg, szirupos, fanyar kotyvalékot, amivel csak annyit ér el, hogy feljön tőle a gyomorsavunk.

A citrusfélék hazai termelésének gazdaságföldrajzi vonatkozásai (1952) 10.

XII. Feltétlenül alkalmas területeket találunk a Mohács-Báta közti Duna-szegélyen. A széles, nedves völgyekben aknakutak, ill. szélmotorok segítségével lehet vizet nyerni. Igen alkalmas lehet a Bári Állami Gazdaság / 2500 hold kiterjedésű / területe is / a sombereki rész/. A jól exponált déli lejtők széles, nyirkos, nedves völgyekre néznek. A Duna közel van. A terület párában gazdag. Egyáltalán nem hangsúlyozható eléggé a mohácsi terület és a Duna és Dráva jelentősége!

A citrusfélék hazai termelésének gazdaságföldrajzi vonatkozásai (1952) 9. - Villányi-hegység

XI. Sugárzásviszonyok és a lejtők kitettsége szempontjából a Villányi-hegy /Templomhegy/ és a Nagyharsányi-hegy déli lejtői egyértelműen, illetve elsősorban javasolt területek. Hátrány a kisebb páratartalom és a Templomhegynél a vízszegénység. Több hagymásnövény sokkal korábban érik itt be, mint távolabbi környezetében. Messze vidéken innét hozzák el először a korai zöldborsót. Ezek teljesen szélvédett területek. A Nagyharsányi-hegyen 1951 december 31-én /!/ megszedték a Colchicum hungaricumot /Magyar kikerics/, amelyik itt fordul elő egyetlen helyen az Adriától északra.

A citrusfélék hazai termelésének gazdaságföldrajzi vonatkozásai (1952) 8. - Mecsek

A Pécs-Baranyai vidéken javasolt, illetve részletesebben megvizsgálandó területek: /A Mecsek a magasabb tetők miatt kapott egyöntetű fekete színt. Egész területén azonban természetesen vannak alkalmas, illetve megvizsgálandó locusok/.

Közvetlenül Pécs környékén a Bálics-Donátusi déli lejtőket találhatjuk alkalmas területnek. A relatív páratartalom itt már alacsonyabb / átlagosan 67 %/. Hátrány az is, hogy ezek a mecseki lejtők hajnalban hűvösek és ködösek. A Tettye környékén a forrás vizének egy részét lehetne öntözés céljára felhasználni.

A citrusfélék hazai termelésének gazdaságföldrajzi vonatkozásai (1952) 7. - Erdőterületeken

Korábban említettem, hogy meg kellene próbálnunk a citrusfélék telepítését erdőterületeken. Hiszen amikor a rétek és a mezőgazdasági termények a különböző területeken V.I.Butkovszkij szerint nyáron 300-400 mm csapadékot párologtatnak el, akkor a sűrűbb erdők 400-500 mm-t, vagyis 100-150 mm-rel többet, mint az erdőtlen területek.

Hogy milyen nagy az erdők párolgása nyáron, abból is megítélhetjük, hogy az erdők kb. másfélszer annyi nedvességet párologtatnak el, mint az ugyanolyan szélességen fekvő tengerek és óceánok.

A citrusfélék hazai termelésének gazdaságföldrajzi vonatkozásai (1952) 6. - A Balaton környéke

Ezekután térjünk rá a feladatunkat képző további termőterületeket felkutató, illetve kijelölő munkára.

A citrusfélék hazai termelésének gazdaságföldrajzi vonatkozásai (1952) 5.

Összefoglaló térképünk a téli izotermák, az első és az utolsó fagyos nap átlagos napját, a nedvesség eloszlását a nyári félévben, a májusi és júniusi izotermákat, valamint a napsütés évi összegét óraszámban feltüntető térképek együttes átvilágítása után készült.

Ezen legalkalmasabb /fehér/ területeknek a Balaton-felvidék, a somogyi terület Iregszemcse központtal és a Pécs-Villány-Mohács-Bajai terület mutatkoznak.

A citrusfélék hazai termelésének gazdaságföldrajzi vonatkozásai (1952) 4.

A további termőterületek felsorolt szempontok szerinti felkutatása, a mikrorelief és a mikroklíma megvizsgálása, a kijelölt terület feltérképezése és tömbszelvények készítése – geográfusok, ill. gazdasági geográfusok feladata!

A citrusfélék hazai termelésének gazdaságföldrajzi vonatkozásai (1952) 3.

Ezek után rátérve a citrusfélék további termőterületeinek felkutatására vonatkozó kérdésekre, tekintsünk át először a citrusfélék klimatikus igényeit összefoglaló táblázatot. A táblázat a szabadföldi termesztéshez szükséges adatokat tartalmazza.

A termőterületek kijelöléséhez szükséges földrajzi feltételeket 10 pontban foglalnám össze:

A citrusfélék hazai termelésének gazdaságföldrajzi vonatkozásai (1952) 2.

Egy holdhon 1000 fácska nevelhető. Egy fán – egyelőre – 20-25 db. citromtermés várható. 1956-ra mintegy 50-60 mázsa termést várhatunk. 1000 holdon 25 db-os átlagterméssel 25.000 q termésre számíthatunk. A közelebbi tervelőirányzatunk pedig 2000 hold, s ezzel már megközelítjük a korábban importált citrommennyiséget / évi 50-60.000 q = 50-60 millió db. Ebben az esetben évente 5-6 db citrom jut minden lakosra, s megtakarításunk évente mintegy 4,6 millió forint.

Oldalak