Treemail

Bejelentkezés

CAPTCHA
Ez a kérdés teszteli, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.

Navigáció

Képek a galériából

Treemail

Jelenlegi hely

Címlap

Cédrusok

Ciprusi cédrus (Cedrus brevifolia)

A Földközi-tenger legkeletibb, országnyi szigetén, Cipruson 3 négyzetkilométeres területet borít még ez a legritkább, legkevésbé mutatós, de talán a legérdekesebb cédrusféle. Általában ritkán nagyobb 5-10 m-nél, a 15 méteresek már óriásnak számítanak, noha a legnagyobb famatuzsálemek 20 méteres magasság mellett a 4 méteres törzskörméretet is elérik.

Himalájai cédrus (Cedrus deodara)

Ha egyáltalán szabad a színek, formák oly széles skáláját mutató növényvilágban rangsorolni, az egyik legszebb fenyő a fiatal himalájai cédrus. Nagy eréllyel nő: az ágvégeken a fiatal hajtások, vesszők lágy ívben bókolnak, a növekedési erélytől, a hajtások hosszától függően hosszan csüngnek alá. A lombozat a fiatal fákon hamvas szürke s ez a remek hamvasság egészen 10-15 évig (8 méteres magasságig) megmarad, majd amikor a lombozat fokozatosan "éretté" válik, fényes sötétzöldre vált át.

Libanoni cédrus (Cedrus libani)

Amilyen nehezen írható le a libanoni és az atlasz cédrus közötti különbség a részletekben, olyan szembeötlők az eltérések a fa egész megjelenésében. A lágy ágrendszerű, szürkés vagy szürkés csillogású atlasz cédrus mellett a kifejlett libanoni cédrusok a tájban kemény vonalakat rajzoló, sötétzöld növények, legtöbbször nem földig ágasak, hanem a törzs alsó részén feltisztulnak, majd néhány méterre a földtől ernyőszerűen szétterülnek és teljesen vízszintes emeleteket hoznak létre a korona csúcsáig.

Atlasz cédrus fajták

Az atlasz cédrusnak a félsivatag határától a magashegyvidéki hűvösebb, csapadékosabb, szélsőségesebb éghajlatig változó termőhelye a fák és a magoncok nagy változékonyságában is kifejeződik. Alacsony, csaknem cserjeméretű példányai éppúgy megvannak, mint a nagy, szétterülő vagy kúpos koronájú, kissé felemelkedő ágazatú típusok. A szárazságra hajlamos hegyoldalakon főleg a hamvas és kék típusok uralkodnak, míg a nedvesebb völgyekben, a szakadékok árnyas, északias lejtőin a zöldebb tűjűek.

Atlasz cédrus (Cedrus atlantica)

Az észak-afrikai Atlasz- és Rif-hegységben honos, 1000 és 2000 méter közötti magasságban. Az alsó övezetben a csenevész fák változatos formái legalább oly érdekes látványt nyújtanak, mint a magasabb, hűvösebb, csapadékosabb magashegyi szubmediterrán éghajlat mérsékeltövhöz hasonló körülményei között felnövő vastagtörzsű, szétterülő koronájú, kékesszürke lombozatú faóriások.

A cédrusok

Különös nemzetség a [[cédrus]] : hajtásrendszere akár a vörösfenyőké (Larixoké) szórt csavarvonal szerinti tűállású, hosszú hajtásokból és örvös hatású csomókban álló tűjű törpehajtásokból áll, de ellentétben a vörösfenyővel hajtásaik örökzöldek, csak a 3 éves tűk kezdenek hullani. Tobozai éretten széthullanak úgy, hogy csak a középtengely marad a fán akár a jegenyefenyőké, de ez utóbbitól eltérően nem egy, hanem 2-3 év alatt fejlődnek ki: késő őszi beporzás után az erdei fenyő és más hosszútűs, tűnyalábos fenyő (Pinus) tobozfejlődéséhez hasonlóan tobozka alakban várják meg a következő évi hajtás- és egyben tobozfejlődési időszakot, s csak egy ismételt áttelelés után érik el végleges méretüket, a magvak pedig érettségüket. A termős és porzós tobozkák egyaránt felállók, a törpehajtások csúcsán végállók, magányosak, a termősük alig észrevehetően parányiak, a porzósok viszont 4-10 cm hosszúak; az északi mérsékeltöv fenyői között semmilyen más nemzetséghez nem hasonlíthatók, legfeljebb a déli félteke araukáriaféléinek hatalmas porzós tobozaira...