Treemail

Bejelentkezés

CAPTCHA
Ez a kérdés teszteli, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.

Navigáció

Képek a galériából

Treemail

Jelenlegi hely

Címlap

quercus

Anatóliai bokortölgy (Quercus infectoria)

A növényvilág történetében gyakori, hogy egy összefüggő elterjedési területű faj területe szétszakad, s a korábban hasonló megjelenésű (fenotípusú) fajok két elhatárolt területen, más-más irányban változnak. Ilyen területi elszakadás eredményezte a portugál, a kanári és az anatóliai bokortölgy szétválását is.

            A kanári tölgy (Quercus canariensis) levele a legnagyobb a tölgyek között, 12-18 cm. Enyhe éghajlaton csaknem félörökzöld. A 8-12 karéjos levelek lekerekedők, a hajtások erősen pelyhsek.

A télizöld-félörökzöld tölgyek

Csaknem minden nagyobb lombhullató tölgy-alakkörnek megvan a megfelelő zölden telelő típusa. Európa déli részén a cser (Quercus cerris), a molyhostölgy (Quercus pubescens), a kanári tölgy (Quercus canariensis) és a portugál tölgyek télizöld példányai fordulnak elő.

Molyhostölgy (Quercus pubescens)

A molyhostölgy elnevezés két, egymáshoz igen közel álló molyhos-pelyhes hajtású tölgyfajt jelent: a kisebb levelű és rövidebb levélnyelű molyhostölgyet (Quercus pubescens)  és a nagyobb levelű, az előzőnél kétszer hosszabb (1,5-2,5 cm-es) levélnyelű vergiliusztölgyet (Q. virgiliana). Rendkívüli hasonlóságuk molyhos-pelyhes hajtásai, levélfonákuk, kis termetük miatt a kertészeti-erdészeti, sőt a botanikai irodalomban sem különítik el őket egymástól következetesen.

Kocsánytalan tölgy (Quercus petraea)

Az alföldi magas talajvizű területektől eltekintve a pannon sík- és dombvidék egyik legelterjedtebb tölgye. Elegyfa a cseresekben sík- és dombvidéken, a molyhostölgyes szálerdőkben, a bokroserdők meleg, déli lejtőin, sőt az északi lejtők és völgyek gyertyánosaiban is. Gyakori a savanyú, szilikátos, vulkanikus alapkőzetű területeken.

Csertölgy (Quercus cerris)

A hazai erdők talán legelterjedtebb fája a csertölgy. Óriási példányai nőnek az alföldi kocsányos tölgyesekben, ahol 18-22 cm-es levelei alig karéjosak. A legszárazabb mészkőlejtőkön, dolomit-kopásokon 4-5 méteres, aljától ágas kis fává törpül, levelei 8-10 cm-esek, s nemcsak karéjosan osztottak, hanem gyakran egészen a középérig szeldeltek. Makkja jó termőhelyen eléri a 3 centimétert, kopárosokon ennél jóval kisebb, és alsó felét, harmadát vagy kétharmadát feltűnően nagy, hosszan elálló, visszahajló pikkelyű kupacs burkolja.

Kocsányos tölgy (Quercus robur)

A kocsányos tölgy az ország legnagy részén honos volt, a Nagy- és Kisalföld magas talajvizű területein, a folyó menti árterek üde talaján, a Délnyugat-Dunántúl és a párás levegőjű magas hegyek nedves talaján is.

A hazai tölgyek

Kertkultúránkban nagyobb szerepet kellene kapniuk a természeti adottságainkhoz már alkalmazkodott őshonos tölgyeknek. A jó vízgazdálkodású talajba vagy öntözhető kertekbe a kocsányos tölgyet, szárazabb körülmények esetén a kocsánytalan, a magyar- és a csertölgyet válasszuk, a legsivárabb helyekre a molyhostölgy kerüljön.

            Éghajlati körülményeink mellett, ahol a száraz és csapadékos területek csapadékkülönbsége öntözés nélkül is gyakran eléri a 600-800 mm-t, igen fontos, hogy a fafajokat a környezeti igényeiknek megfelelően telepítsük.

Hozzuk vissza a tölgyeket!

oak-354641_960_720.jpgTermészetes növénytakarónk alapnövényzete néhány kisebb tájegységtől eltekintve a tölgyes. Mennyivel harmonikusabbak lennének kertjeink, ha a tölgyek szépségükhöz, méltóságukhoz, sokszínűségükhöz mérten kapnának szerepet és a kertek, parkok egzóta szigeteit a tájainkra formálódott tölgyesek fogadnák környezetünkbe!