Treemail

Bejelentkezés

Navigáció

Képek a galériából

Treemail

Jelenlegi hely

Címlap

mediterrán

Tények és érdekességek a pisztáciáról

A pisztácia tipikusan az a gyümölcs, aminek a termését mindenki ismeri (és a legtöbben szeretik is), a többség viszont nem tudja, hogy mi fán terem (pedig tényleg fán), növényként pedig tényleg kevesen látták. Ezen próbálok most segíteni, az alábbiakban fény derül arra, hogy hogy is néz ki valójában a pisztáciafa, ráadásul pár érdekes adat is előkerül erről a közkedvelt rágcsálnivalóról!

Aromakertek

Délkelet-Franciaország lankáin kora tavasztól ősz elejéig virágözön és illatáradat fogadja az arra utazót. A provence-i táj évszázadok óta olyan ültetvényeknek ad otthont, amelyek a világhírű francia parfümök alapanyagait- illóolajokat és aromákat „állítanak elő”.

A levendula lilája és az ökörfarkkóró sárgája közel két hónapig virít

A szárazkert szépsége

Az utóbbi tíz évjáratból négy kifejezetten aszályos volt Magyarországon, további három pedig ugyancsak az átlagosnál kevesebb csapadékot hozott, A kertbarátok a megmondhatói, milyen nehéz volt ilyen körülmények között szépnek megtartani az átlagos vagy annál nagyobb vízigényű növényekből álló kerteket. Sokszor a leggondosabb és szakszerű öntözés mellett is elcsúnyultak, olykor el is pusztultak növények a hetekig tartó száraz forróságban.

Városi klímában

 

Minél nagyobb egy település, klimatikus jellemzői annál jelentősebb mértékben térnek el az országos átlagtól és a település környékén tapasztalhatótól. A városokra, s különösen a nagyvárosokra jellemző ökológiai módosulások ma már olyan nagyságrendűek, hogy jellegzetes, sok tekintetben erre a klímaeltérésre visszavezethető különbségek alakultak ki város és környékének dísznövény összetétele között is.

Török hegyről, magyar kertbe

Törökbúza (kukorica), török szegfű. Gránátalma, tulipán, rózsa, füge. Mind-mind vagy Törökországból, vagy a középkorban a török nép által került Magyarországra. Ha felkerekedünk, és szemügyre vesszük a török tájakat és kerteket, akkor - a botanikusok után, akik ezt már régen tudják - megcsodálhatjuk a gazdag növényzetet, tengerszinttől a hegyek magasságáig.

A sziklák karéjában Phillyrea latifolia

Furagyümölcs-kalauz: gránátalma

Mivel imádom a gránátalmát de untam már a mindenfelé spriccelő, ruhából kiszedhetetlen piros foltokat, kénytelen voltam kitalálni egy olyan technikát amivel egyszerűen és gyorsan hozzájuthatok a vörös szemekhez. Tucatnyi bejegyzést, videót találtam az interneten, de egyik sem volt tökéletes. Sokan esküsznek például a víz alatt pucolásra, aminek előnye, hogy a mag a tál aljára süllyed, a fehér részek meg a tetején úsznak. Csakhogy közben az egész pult is mindig vízben úszik valahogy.

A csodálatos kakukkfű

 

Kertben, ablakban, erkélyen megterem, de kiránduláskor a mezőn is szedhetünk kakukkfüvet. Kiváló fűszer és gyógynövény, teája a nyári rét illatát idézi!

 

Az istenek kedvence és a bátorság jelképe

Az ókorban a kakukkfüvet húsok tartósítására és az áldozati állatok illatosítására használták, hogy az istenek szívesebben fogadják azokat. A görögök számára a hősiességet jelképezte. A középkorban levesbe tették, hogy így űzzék el a félénkséget.

Az olasz svájci szubtrópus komoly károkat szenvedett az idei télen

Svájcról az embernek elsősorban a bankok, a csokoládé, a világ legjobb órái, illetve az Alpok, az alpesi legelőivel (lila tehenekkel), havas hegycsúcsaival és síparadicsomaival jutnak eszébe. Pedig ebben a kis országban megtalálható a mediterrán világ az elmaradhatatlan egzotikus dísznövényeivel.

Olasz Svájctól (Ticino kanton) elválaszthatatlan Trachycarpus fortunei-k

 

Mediterrán kánikulák jönnek Magyarországon

Olyan meleg lesz itthon, amilyen most Olaszország középső részén jellemző. Az évszázad közepére akár egy hónappal hosszabb lehet a nyár, egy hónappal rövidebb a tél. A tavasz már most szárazabb, és több a szélsőséges időjárási jelenség, mint a 20. század elején.

Mire számíthatunk a Kárpát-medencében a klímamodellek szerint?

Napjainkban szakmai körökben már általánosan elfogadott, hogy a globális éghajlatváltozás hátterében – bár nem kizárólag, de nagyrészt – emberi, antropogén hatások állnak. Ilyen például a légkör sugárzásátvitelben szerepet játszó összetevőinek gyors megváltoztatása. [1]. Az okokkal ellentétben a következmények körül még nagy a bizonytalanság, az elkövetkező száz év forgatókönyvére több változat (klímaszcenárió) is létezik.

Oldalak