Treemail

Bejelentkezés

CAPTCHA
Ez a kérdés teszteli, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.

Navigáció

Képek a galériából

Treemail

Jelenlegi hely

Címlap

kalifornia

A füvet felejtsük el!

drop-of-water-7720_960_720_350x.jpgMihelyt enged a fagy, szikkad valamelyest a föld, a fűmag kelni kívánkozik! – mondták régen, de még napjainkban is használják ezt a szólást. Tudjuk-e mire vállalkozunk a fűtelepítéssel? Persze, mi itt még meggondolhatjuk és dönthetünk így is, meg úgy is. Gondolná, hogy Kalifornia vagy Nevada polgárai, kerttulajdonosai már nem dönthetnek erről?

Ciprusok Kaliforniától Kínáig

Kínában a Cupressus funebris kolostorok, lakóházak, települések egyik gyakran ültetett vagy még inkább megóvott díszfája. Egy 26 méteres példányt E. H. Wilson, az amerikai Arnold Arborétum Távol-Keletre küldött gyűjtő-kertésze és kutatója Omei környékén fényképezte le 1908-ban.

A szélsőségesen kontinentális éghajlatú Tibetben is él a ciprus. A Tung-folyó völgyében két, csaknem 30 méteres Cupressus torulosa példányt kapott lencsevégre E. H. Wilson 1908-ban.

A ciprusok kérge gyakran hosszanti sávokban, foszló rostokban válik le.

Jeffrey-fenyő (Pinus jeffreyi)

Szinte kizárólag Kaliforniában, a Sierra Nevada és a Siskiyou-hegység magasabb öveiben honos. A Sierra Nevada ezer méternél magasabb övében a legkülönfélébb növénytársulások tagja: laza szórványos állományokat képez több más tűnyalábos fenyőfajjal (Pinus monticola, lambertiana, ponderosa, contorta), jegenyefenyőkkel (Abies magnifica, procera), megtalálható ott még a Calocedrus decurrens, a Tsuga mertensiana, a Thuja plicata, magasabb helyeken az Abies concolor és a Juniperus occidentalis.

Óriástobozú fenyő (Pinus coulteri)

Van-e olyan növénygyűjtő, aki látványos, dísztárgynak is beillő óriás tobozai láttán ne kívánna kertjébe ilyen fenyőt? Bár a legfőbb vonzerőt kétségtelenül a toboz mérete, súlya, karomszerű, hegyes pikkelycsúcsoktól oly különleges megjelenése adja, a mi éghajlatunkon és termőhelyi adottságaink mellett inkább a fiatal fa hosszú, kékesszürke tűlevelekkel díszlő, tiszteletet parancsoló megjelenésére alapozhatunk. Tobozai nálunk nem érik el a kaliforniai méreteket (30-40 cm-es hosszú, 15-25 cm széles), de így is tekintélyesek lehetnek.

Gyantástűjű szálkásfenyő (Pinus aristata)

Szenzációt keltő hír volt 1954-ben, hogy a Nevada és Kalifornia határvidékén elterülő Fehér-hegységben (White Mts.) négyezer évnél is idősebb fákra, a Pinus aristata matuzsálemi korú példányaira bukkantak. Meglepő, hogy e fák alig érik el a 9-10 méteres magasságot, törzsátmérőjük viszont meghaladta a 4 métert! A legöregebb példányok (amelyek minden bizonnyal a Föld legidősebb élőlényei is) szinte kivétel nélkül csúcsszáradtak, kérgük erősen megkopott, a vaskos törzsön néha már csupán néhány főág, hajtás él.

Gyantásciprus (Calocedrus decurrens)

Heyderia decurrens vagy Libocedrus ducurrens néven is ismert, Észak-Amerika nyugati részéről származó örökzöld. Szép cédrust jelentő neve némi félreértésre adhat okot, hisz a Caloderusoknak sem fejlődéstörténetileg, sem alaktanilag nincs közük a botanikai név szerinti cédrusokhoz. (A cédrus az ógörög kedros szót idézi, amely többféle gyantás fára vonatkozott.)

Santa Lucia jegenyefenyő (Abies bracteata)

A nemzetség egyik legkülönösebb képviselője, a Santa Lucia jegenyefenyő talán nem is igazi Abies. Hosszúkás, kihegyezett rügyei, ritkásan álló, görbe, kard alakú tűlevelei, a tobozokon feltűnően hosszan kiálló, gyantacseppes murvalevelei (brakteái), ágállása, csüngő oldalágai, hajtásai mind elütnek az Abies-ek jellegzetes képétől. Mintha egy ősvilági fenyő, egy araukária, duglász- és jegenyefenyő köztes alakja maradt volna fenn csodálatos véletlen folytán a déli, sivatagi Kaliforniában.

Goven ciprus (Cupressus goveniana)

Az 1928-29-es rendkívüli fagyok az angliai Bedgebury arborétumban a hirtelen nőtt lágyszövetű ciprusok nagy pusztulását okozták. A Cupressocyperus-ok és a Monterey ciprusok (Cupressus macrocarpa) mellett csupán három valódi ciprusfaj maradt meg: az Arizona ciprus két változata (Cupressus arizonica, Cupressus arizonica var. glabra) és a Goven ciprus (Cupressus goveniana).

Oregoni vagy Modoki ciprus (Cupressus bakeri)

A valódi ciprusok legedzettebb faja az észak-kaliforniai - oregoni elterjedésű Modoki ciprus. Amerikai nevét (Modoco cypress) az észak-kaliforniai Sikiyou hegység Modoc helységéről kapta. A brit származású Amerika-kutató, John Gilbert Baker (1834-1920) 1200 méteres magasságban, lávaföldeken fedezte fel, és az ott gyűjtött példány alapján különítette el a vele szoros származási kapcsolatban álló Maknab ciprustól.

A ciprusok reneszánsza

Szinte észrevétlenül jelentek meg kertkultúránkban. A fővárosunkat sok száz Olasz ciprus és több tucat Arizona ciprus díszíti. Többségüket, méretükről ítélve, az utóbbi 10-15 évben ültették a növények faji hovatartozásáról mit sem sejtő tulajdonosaik. Már alig van díszfaiskola, ahol - sokszor helytelen névvel ellátva - ne lehetne ciprust is kapni: legtöbbször Cupressus sempervirens-t, de néha C. arizonica-t, sőt elvétve Monterey  és Mexikói ciprust (C. macrocarpa, C. lusitanica).