Nincs engedélyezve a javascript.

Témák

A Föld kertészeti jelentöséggel bíró növényei
A Pinus nemzetség
Általános
Balatoni Riviéra
Bambuszok
Bio növények
Borókák
Cédrusok
Ciprusok
Délközeli kertek
Egzóták a magyar kertekben
Energianövények
Érdekességek
Fenyők
Gyümölcstermö növények
Jegenyefenyők
Kerttervezés
Klimatológia
Könyvajánló
Lucfenyők
Mahóniák
Növényleírások
Növénytermesztési tanácsok
Pálmák
Pálmaliliomok
Tölgyek
Hódi Tóth József

Sziklakert-felújítás

rockery-2709844_960_720.jpgSziklakertről sokan álmodoznak, és egyre többen vannak, akiknek meg is adatik. Kezdetben kedvüket lelik benne: öntözik, gyomlálják, szinte naponta nézik, mi nőtt, mi virágzik. A lelkesedés azonban - tisztelet a kivételnek - idővel lohadni kezd.

A sziklakert életében az első három esztendő még akkor is a felívelés, a kiteljesedés időszaka, ha közben a gazda már ritkábban foglalkozik vele. Igaz, itt-ott beköltözik egy-két gyom, igaz, itt-ott kipusztul egy növény, de a többség, ha vizet legalább elegendőt kap, napról napra szebb, dúsan virágzik, erőteljesen növekszik. De ha változatlanul keveset törődünk sziklakertünkkel, akkor következik a leszálló ág.

Egyes évelők agresszívvé válnak, tarackolya-gyepesedve mindent birtokba vesznek. Mindent, még a szelídebb fajták helyét is. Mások kifoltosodnak, felkopaszodnak, veszítenek szépségükből. Kisgyerek taposása, kutyák ˛őrjáratai˝ mind nyomot hagynak a kezdetben makulátlan területen.

Az intenzíven virágzók gyakran olyan jól érzik magukat, hogy magjukat elvetik, magoncaik tömegesen kifejlődve is gyomosítanak. A gondozatlan, vagy alig gondozott sziklakert, amely kezdetben ékköve volt a kertnek, a negyedik-ötödik évtől kezdve kusza összevisszaságban fuldokló bozóttá válhat. A sziklakert intenzív foltja a kertnek.

Vagyis állandó odafigyelést, rendszeres ápolást igénylő kertrészről van szó. Meghatározott talajkeverékre van szükség, és a sajátos tulajdonságú növények, a kövek szabályszerinti elhelyezési módja sok munkát, szakértelmet és esztétikai érzéket igénylő munka. Ha erre bármilyen okból nincs idő, kedv vagy lehetőség, akkor nem is érdemes belevágni, mert nem örömforrás, hanem kertet csúfító dzsungel lesz belőle. De ha mégis így esik, adjunk még egy esélyt ennek kertformának, és próbáljuk újra kultúrálttá tenni az elvadult területet.

Az első lépés a gyomok és az elpusztult növények eltávolítása. A gyomirtás alapos legyen, és lehetőleg előzze meg a gyommagvak érését, mert különben végeláthatatlan lesz a harc. Ez sajnos még így is bekövetkezhet, kivált ha több év gyommagtermése van már a talajban. A legtöbb gyomnövény magja sok évig (a parlagfűé például ötven esztendeig) csíraképes. Ilyenkor csak a teljes talajcsere a célravezető.

flowers-2284131_960_720.jpgA túlságosan erős növésű növényeknél vegyük fontolóra, hogy sziklakertbe valók-e egyáltalán, érdemes-e megtartani őket. Ha igen, akkor is csak azokat hagyjuk a helyükön, amelyek bírják az erős visszavágást és még jó állapotban vannak. Ezt a műveletet ettől kezdve évente legalább egyszer újra meg kell ismételni, különben visszaáll a mostani káosz.

Ha már tiszta a terep és csak további tartásra szánt növények vannak a helyükön, akkor látjuk, mekkora területen kell pótlásról gondoskodnunk, és akkor már az is világossá válik, hogy a megmaradt egyedekhez milyen jellegű (növekedési erélyű, igényű, alakú, virágszínű stb.) növények kívánkoznak. Ekkor kell dönteni arról is, hogy rendszeres öntözést kívánó vagy úgynevezett szárazkertet akarunk. A szélsőségesen forró és száraz nyarak ugyanis még öntözés mellett is egyre jobban meggyötrik az alpesi származású, víz- és páraigényes, klasszikus sziklakerti növényeket. Ha eddig csak hébe-hóba öntöztük sziklakertünket, akkor nyilvánvaló, hogy megmaradt növényeink száraz tartásra (is) alkalmasak.

A pótláshoz hasonlóan szárazságtűrőket válasszunk: sok munkát, pénzt és bosszúságot takarítunk meg. Beültetés előtt fontos megvizsgálni a talajt. A sziklakerti nöívények döntő többsége egyáltalán nem tápanyagigényes, viszont nagyon érzékeny a túl kötött, vizet sokáig tároló talajokra. Gyökerük, száruk könynyen rothad, a gyepesedők kiífoltosodnak a folyton nedves, levegőtlen föld következtében. Ha tapintásra és ránézésre nem érzékelünk homokot, kőtörmeléket, most még segíthetünk.

A sziklakertben lévő kövekkel azonos, kisszemcsés törmeléket (0,5-3 cm átmérő) vagy durvaszemcsés folyami homokot, sódert terítsünk a talaj felszínére 10-15 cm vastagságban, majd a földdel elkeíverve ássuk be. Ma már rengeteg mediterrán, sztyeppei vagy az USA délnyugati államainak magashegységeiből származó szárazságtűrő sziklakerti növény kapható a gazdagabb kínálatú faiskolákban. Ezek általában fényimádók, hosszan virágzók, és sok köztük az aromáslevelű, illetve -szárú fajta. Az utóbbi tulajdonsággal együtt jár, hogy a kártevő rovarok elkerülik az adott növényt, tehát vegyszerhasználat nélkül is épek és egészségesek maradnak.

Az újratelepítéssel azt vállaltuk, hogy az eddiginél jobban gondját viseljük a sziklakertínek. Tavaszi tennivaló az előző évi leszáradt virágzatok, levelek eltávolítása, a túl erősen terjeszkedők visszaszorítása. Íprilis-június az intenzívebb gyomosodás ideje: ha kéthetenként egy órát rászánunk, és a gyomokat még kiskorukban eltávolítjuk, munkánk anélkül is eredményes lesz, hogy túl megterhelő lenne. Ha szárazkertet alakítottunk ki, nemcsak az öntözésre szánt időt takarítjuk meg, de a gyomok egy része ki sem kel.

Kommentek a bejegyzéshez