Nincs engedélyezve a javascript.

Témák

A Föld kertészeti jelentöséggel bíró növényei
A Pinus nemzetség
Általános
Balatoni Riviéra
Bambuszok
Bio növények
Borókák
Cédrusok
Ciprusok
Délközeli kertek
Egzóták a magyar kertekben
Energianövények
Érdekességek
Fenyők
Gyümölcstermö növények
Jegenyefenyők
Kerttervezés
Klimatológia
Könyvajánló
Lucfenyők
Mahóniák
Növényleírások
Növénytermesztési tanácsok
Pálmák
Pálmaliliomok
Tölgyek
Járainé Komlódi Magda

A rágógumi története II. - Cola

Évszázadok óta rágják a trópusi Afrika esőerdőiben őshonos, és a kakaóval rokon, frissítő, tápláló hatású kóladiót (Cola acuminata) is. Az örökzöld kólafa vastag törzsén fejlődő termésekben 5-9 szilva nagyságú mag képződik. Ez fehérjéken, szénhidráton, olajon, keményítőn, cukron kívül alkaloidákat, főleg koffeint és teobromint tartalmaz. Eleinte keserű, de hosszasan rágva megédesedik, mert a keményítő cukorrá alakul, s eközben a frissítő hatású kolamin, a koffein és a teobromin is kiszabadul. Mintegy órai rágás után az éhség- és szomjúságérzet, valamint a fáradtság is elmúlik. Szudánban az őrölt magokat tejjel, mézzel elkeverik, és tápláló, frissítő italt készítenek belőle. A kolamin vízben melegítve koffeinre és vöröses színű, ún. kólapiros festékre hasad. A vadon növénye, a kóla, ha nem is rágózás formájában, hanem üdítőitalként, ma már az egész civilizált világot meghódította. A közismert Coca-Cola ugyanis kóladióból készül. Az óriási igény miatt évente mintegy 20 000 tonna kóladiót termesztenek a világon. Valaha a kóla magját pénzként is használták a bennszülöttek a helyi kereskedelemben. A rágószenvedély gyökerei Amerikában is messze visszanyúlnak. A dél-amerikai indiánok a koka (Erythroxylum coca) levelét rágták az elégett libatop (Chenopodium quinoa) hamujával együtt fáradtság és éhség ellen. A keveréket bőrből vagy szőttesből készített zacskóban (ez az ún. „chupas”) a nyakukban hordták. A kokaleveleket vallásos célra díszes kerámiaedényben tárolták.



A kokalevél izgató és bódító alkaloidája, a kokain először frissítő hatású, megszünteti az éhségérzetet és az alvásigényt. Huzamosabb és rendszeres élvezete depressziót és súlyos idegrendszeri zavarokat okoz. A levelekben lévő kokain alkaloidából 0,05 gramm már hat a központi idegrendszerre, és kellemes eufóriás állapotot okoz, színes hallucinációkkal. Nagyobb adag súlyos rosszulléthez vezet, 1 gramm kokain pedig már halálos adag. A világ először mint fontos helyi érzéstelenítőt ismerte és használta, de csakhamar veszedelmes kábítószer lett Európában is, csakúgy mint a kokát élvező indiánoknál.



Kommentek a bejegyzéshez