Nincs engedélyezve a javascript.

Témák

A Föld kertészeti jelentöséggel bíró növényei
A Pinus nemzetség
Általános
Balatoni Riviéra
Bambuszok
Bio növények
Borókák
Cédrusok
Ciprusok
Délközeli kertek
Egzóták a magyar kertekben
Energianövények
Érdekességek
Fenyők
Gyümölcstermö növények
Jegenyefenyők
Kerttervezés
Klimatológia
Könyvajánló
Lucfenyők
Mahóniák
Növényleírások
Növénytermesztési tanácsok
Pálmák
Pálmaliliomok
Tölgyek
Sipos Géza

Mediterrán kánikulák jönnek Magyarországon

Olyan meleg lesz itthon, amilyen most Olaszország középső részén jellemző. Az évszázad közepére akár egy hónappal hosszabb lehet a nyár, egy hónappal rövidebb a tél. A tavasz már most szárazabb, és több a szélsőséges időjárási jelenség, mint a 20. század elején.



Akár egy hónappal tovább tartó nyár, közel ötvennel több kánikulai, hőhullámmal járó nap, egy hónappal rövidebb tél - így fest majd Magyarország éghajlata 2050-ben, illetve 2100-ban az Országos Meteorológiai Szolgálat és az Eötvös Loránd Tudományegyetem meteorológiai tanszékének közös vizsgálata alapján. "A trend világos. Az ország éghajlatát gyakoribb melegrekordok és ritkábban előforduló hidegek jellemzik majd, ezen a téren a mediterrán jelleg erősödik" - mondta Lakatos Mónika, az OMSZ éghajlati szakértője az [origo]-nak.



Száztíz év mérési adatai jelzik, hogy egyre inkább melegszik Magyarország éghajlata. Amióta műszeres időjárási megfigyelések léteznek, 1981 és 2010 között volt a legintenzívebb a melegedés. Ez a mindennapokban annyit tesz, hogy a múlt század elejétől kezdve máris nyolc nappal hosszabbodott meg a nyár, öt nappal több a kánikula (vagyis a hőhullám), ezzel párhuzamosan tíz nappal kevesebb a fagyos nap, mint a századelőn. (Nyárinak számít az a nap, amikor délben, kora délután melegebb van 25 Celsius-foknál, a hőhullámot pedig az jellemzi, hogy már a napi átlaghőmérséklet is több 25 foknál. Fagyos napon a hőmérséklet minimuma 0 fok alá kerül.)



Száraz tavaszok, hőségriadós nyarak



A hőhullámos napokból Közép-Magyarországon és a Dél-Alföldön lett több, míg a hegyvidékeken egyelőre kevéssé tapasztalható a jelenség. A fagyos napokból az északi, északkeleti országrészben volt kevesebb az utóbbi évtizedekben, sőt az Északi-középhegység kisebb régióiban akár egy hónappal is rövidebb ideig tart a fagy, mint a 20. század elején. Ha az országos átlagot nézzük, 13 nappal kevesebbszer süllyed a hőmérséklet 0 Celsius-fok alá 1981 óta.



Szárazabb lett a tavasz



Az esőt-havat nézve nem ennyire egyértelműek a változások, viszont a csapadékos napok száma várhatóan csökken - mondta Lakatos Mónika. Magyarországon a csapadék térben és időben egyaránt változékonyan oszlik el, így nehezebb megállapítani, mekkora az eltérés a megszokotthoz képest. Annyi mindenesetre biztos az 1901 óta eltelt tavaszokat vizsgálva, hogy a 110 év alatt csaknem egyötödével csökkent a csapadék mennyisége ebben az évszakban, és az őszi csökkenés is megközelíti a 15 százalékot - mondta a kutató.



Akár másfél hónappal is hosszabb lehet a nyár



A Magyarországra lefuttatott négy klímamodell eredményeinek összegzéséből kiderült, hogy átlagosan 9-25 nappal hosszabb lesz a nyár 2050-re. A keleti országrészben kell hosszabb nyárra számítani az évszázad közepére, a 21. század utolsó évtizedére ez fokozódik, és már negyvennel több nyári napra kell számítani az ország túlnyomó részén.



Az sem mindegy, hogy a nyári napok közül hány esetben van kellemes meleg, és hány napon van nyomasztó kánikula. A modellek szerint valószínűleg hosszabb ideig tartó kánikulára kell számítani a 21. század közepére és végére, bár tény, hogy ezen a téren nagyobb a bizonytalanság a négy modell között. Annyi azonban biztos, hogy délen és délkeleten kell több hőhullámos napra számítani, míg az Északnyugat-Magyarországon élők kevésbé fogják érzékelni ezt a változást.



A modellszámítások alapján az is világos, hogy rövidebb lesz az igazi tél, vagyis csökken a fagyos napok száma. Országos átlagban még csak 15-28 nappal lesz kevesebb fagyos nap, de 2071 és 2100 között már 40-53 nappal. A változás a hidegebb, északi tájakon élőknek fog a leginkább feltűnni.



A kutatók következtetése az, hogy a 21. század végéig várhatóan gyakoribbá válnak a szélsőségesen meleg időjárási helyzetek, nagy hidegekre viszont ritkábban kell számítani. Az is biztos, hogy már most is kevesebb a csapadékos nap, és hosszabb ideig fordul elő tartós szárazság. A század végére tovább nő a napi csapadékintenzitás, különösen nyáron, ami annyit tesz, hogy gyakrabban kell rövid ideig tartó, de erős záporokra, felhőszakadásokra számítani. A 21. század végén szárazabbak lesznek az évek, és különösen ősszel lesznek gyakoribbak a most még nem jellemző erős záporok. A nyári szárazság megnyúlik, és a század végére tavasszal és ősszel is hosszabb aszályokra kell számítani.



 



"A most közzétett kutatás jelentőségét az adja, hogy számszerűsítettük, milyen változásokat mutatnak a mérések, és milyen változások várhatók Magyarországon a hőmérsékleti és csapadékszélsőségek tekintetében Magyarországon. A vizsgálatokat az OMSZ-nek a teljes 20. századot felölelő, ellenőrzött megfigyelési adatbázisán végeztük, és a hazai klímamodellek eredményeit összegeztük ebben a munkában" - mondta Lakatos Mónika. A kutatás az IPCC (az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete) 2011-es, a szélsőséges időjárási események kockázatait feldolgozó vizsgálatának kiterjesztése, amelyhez célzott, regionális vizsgálatokat végeztek az OMSZ és az ELTE kutatói.



Kommentek a bejegyzéshez