Treemail

Bejelentkezés

CAPTCHA
Ez a kérdés teszteli, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.

Navigáció

Treemail

Jelenlegi hely

Címlap

A kész kaktuszkerttel kevés a gondunk

A kész kaktuszkertet alig kell ápolnunk. Tartós szárazságban, főleg meleg május-júniusi időszakban mérsékelten, hetente egyszer-kétszer öntöznünk kell, laza kőzettörmeléken, tűző napon ebben az időszakban naponta permetezhetünk. Mindenképpen fontos a tavaszi, nyár eleji fejlődés, mert a kaktusz is rendszertelenül, bármikor nyugalmi állapotba vonulhat, míg meleg, nedves időszakban bármikor megindulhat. Száraz nyár után a szeptemberi esőktől megindult növények könnyen károsodhatnak, sőt el is fagyhatnak. Egy kísérleti- egész nyárra fóliával takart, öntözetlen - parcellában kaktuszaim 15%-a elfagyott télen, mert az őszi, párás időszakban megindultak, és aztán már nem álltak ellen a fagyoknak!

A jó vízáteresztő drenázsból épített sziklakert távol tartja a gyomokat úgy, hogy csak néhány pázsitfűféle képes elviselni a sziklakert szélsőségeit. Ilyenek a tarackbúza (Agropyron repens), a csillagpázsit (Cynodon dactylon) s a keskenylevelű perje (Poa angustifolia). Csak tarackolva terjedhetnek, mert a magoncok a laza drenázstalajon kiégnek. Tartsuk tehát távol a sziklakert szegélyén a tarackos füveket. Megjegyzendő, hogy rendszeres gyomlálással éghajlatunkon a jól megépített sziklakert elgyomosodva is jól fenntartható, ellentétben Nyugat-Európával, ahol e fűfajok kiirtása legtöbbször csak a sziklakert teljes felszámolásával (a növények kiemelése utáni gyomirtózással vagy a talaj- és kőzettörmelék átrostálásával) oldható meg. Nálunk a jól drenázsolt sziklakert nem „humuszozódik fel” - így a gyomfüvek kordában tarthatók.

Ősszel az első hidegek általában megállítják a kaktuszok fejlődését, aminek szemmel is jól látható jele a hajtások zsugorodása. Bizonyos, hogy nem a rövidülő nappalok a meghatározóak - mert a melegre vitt növényeknél ez a jelenség elmarad -, bizonytalan azonban, hogy az egyes minimumok, avagy a hideg tartama váltja-e ki. A hajtások zsugorodása gyorsan, színte a szemünk előtt zajlik le, és két-három hét alatt befejeződik. Élettani folyamat ez, amelyben a növény víztartalmának jelentős részét leadja, miközben a sejttartalomban is lényeges változások változások következnek be: keményítőszemcsék és kristályok képződnek, a plasztiszok pedig a sejt egy pontján tömörülnek, ill. dezorganizálódnak. Érdekes jelenség, hogy a rosszul tartott növényeken az éretlen hajtások egy része leszárad, miközben a megmaradó hajtások összezsugorodnak. Kísérleti úton vár még megfejtésre, hogy a hajtások egy részének zsugorodásához szüksége van-e a növénynek a többi hajtás sejttartalmának mobilizálására, kivonására.

Enyhe őszön számolnunk kell a meztelencsigák kártételével! Jól elkészített és jó helyre telepített sziklakertben alig fordul elő kártétel. Ám nedvesebb környezetben vagy nedvesebb kertrészlettel határolt sziklakertben esős időben a meztelencsigák eljutnak a kaktuszokhoz és észrevehetetlen helyeken kikezdik a húsos hajtásokat. A nyugalmi állapotban levő növény hegszövetet, kalluszt nem képez, és tavaszig teljes bizonyossággal a rothasztó gombák áldozata lesz. Ha ilyen kártételt veszünk észre, a sérült kaktuszt emeljük ki, és meleg helyiségben hajtassuk meg, hogy a seb begyógyuljon, és csak tavasszal helyezzük vissza a sziklakertbe. Egyben mészporozással, ill. más, meztelencsigák elleni védekezőszerrel siessünk a kellemetlen látogatók elpusztítására. Rendkívül esős, enyhe őszre jó felkészülni egy fólia takaróval, amit a sziklakert fölé, karókra feszíthetünk. A hó már nem árt a kaktuszoknak, hiszen a rothadási folyamatokat leállítja vagy lelassítja, és a mechanikus kártevők is visszahúzódnak. A legtöbb kaktusz -5 oC alatt merevedik meg és fagy keménnyé, ennél kisebb hidegek esetén még nem veszti el rugalmasságát. Az ilyen, keményre fagyott kaktusz törékennyé válik, taposásra érzékeny; ezt mindig tartsuk szem előtt.

 

Új növények telepítése

 

A telepítés ideje tavasz vége vagy nyár eleje. Túl korai telepítéskor a még nyugalmi állapotban levő növény nem tud védekezni a sérülések, ill. - hűvös, tavaszi időszakban - a gombakártevők ellen. Az őszi telepítés nyilvánvalóan rossz - a növény új környezetében begyökeresedés, megerősödés nélkül jobban kiszolgáltatott a nedvesség és a fagy kártételeinek.

Az üvegházi termesztésből kikerült kaktuszok általában „túlhajtottak”, testük áttetszőbb; lazább szövetűek. Az ilyen növényt nem célszerű a vásárlás utáni évben a szabadban hagyni, csak nyárra helyezzük ki, és csak átteleltetés után kerüljön véglegesen a szabadba.