A citrusfélék hazai termelésének gazdaságföldrajzi vonatkozásai (1952) 8. - Mecsek

A Pécs-Baranyai vidéken javasolt, illetve részletesebben megvizsgálandó területek: A Mecsek a magasabb tetők miatt kapott egyöntetű fekete színt. Egész területén azonban természetesen vannak alkalmas, illetve megvizsgálandó locusok.

Közvetlenül Pécs környékén a Bálics-Donátusi déli lejtőket találhatjuk alkalmas területnek. A relatív páratartalom itt már alacsonyabb, átlagosan 67 %. Hátrány az is, hogy ezek a mecseki lejtők hajnalban hűvösek és ködösek. A Tettye környékén a forrás vizének egy részét lehetne öntözés céljára felhasználni.

X. Részletesen megvizsgálandó a Somogy-Vasas-i félmedence a bányatelep fölött. A területen sok vízfolyás van, a liász és rhati homokkő egyenletesen és bőven adja a vizet. A szélvédett medencében, Vasbányatelepnél kisebb duzzasztógát is van. Az üszögi réten, a Makárhegy lejtőin és Pécsbányatelepen gesztenyeerdők vannak. A fácskákat a Szentmiklósi telepre és az üszögpusztai állami gazdaságba kellene vinni.

Mecsekszabolcstól északkeletre, a Csertetőn bőven lehet vizet kapni. Napi 500 m3 vízre lehet számítani, de a vizet fel kell nyomni a tetőre. Szóbajöhet a Goricai-völgy is, ahol bővizű forrás van, s 15-20 C^o -os langyos karsztvízzel lehetne öntözni. Zengővárkony vidékén szélvédett területen nagy szelídgesztenyések vannak. Sok a patak, ezek azonban mélyen vannak, a délkeleti, ill. a 370-es magassági ponttól keletre, a patakok vizét azonban aknákból fel lehetne szivattyúzni. A kisbárságyi terület nem annyira száraz, mint a környezete. Szélárnyékos szelídgesztenye erdők vannak. A citrusnövényeket a somogybárságyi állami gazdaság területére kellene vinni. Alkalmas területek adódhatnak Pécsvárad környékén, a Haraszti résztől északra, a 188-as magassági pont közelében, valamint a sombereki vidéken, Pécsvárad és Hosszúhetény között.

A Jakab-hegytől nyugat felé, Mecsekszabolcs vidékén a Bükkösdi völgység lehet alkalmas terület. Szélvédett, meleg, kopár részlet, a jól exponált déli lejtők azonban valószínűleg páraszegények. Ki kellene kutatni, hogy az erdő itt milyen mértékben pótolja a harmatképződést.

Fotó: Pixabay