A citrusfélék hazai termelésének gazdaságföldrajzi vonatkozásai (1952) 4.

A további termőterületek felsorolt szempontok szerinti felkutatása, a mikrorelief és a mikroklíma megvizsgálása, a kijelölt terület feltérképezése és tömbszelvények készítése – geográfusok, ill. gazdasági geográfusok feladata!

Az éghajlati térképen azért alkalmaztam fordított sraffozási skálát, az optimumtól a sötétebb színek, a rosszabb területek felé távolodva, hogy a világítóasztalon átvilágított térképek együttesén ily módon az egymást takaró, ill. fedő, kevéssé megfelelő vagy alkalmatlan területek között az alkalmas területek világos foltok képében mutatkozzanak. A megfelelően egymásra helyezett és átvilágított térképek, illetve a róluk készített üvegdiapozitívek együtteséből bontakozott ki az alkalmas területeknek az az eloszlása, amelyet a ’’Citrusfélék termelésére alkalmas területeink térképe’’ c. ábránkon láthatunk.

Az első két lap a szóbajöhető, illetve megvizsgálás alá kerülő területeket /3.ábra/ és ezek vízközelségét tünteti fel.

A téli izotermák térképén a legvilágosabb, ill. a fehér foltot a Dunántúl nyugati, délnyugati és déli részén látjuk. A O C^o -os izoterma vonal Szeged és Makó környékét is kisebb félkör alakú fehér területbe fogja be. Első pillanatra szembetűnik, hogy a tokaji és eger-gyöngyösi bortermőterületek a fagyviszonyok szempontjából igen kedvezőtlen helyzetben vannak.

Ha táblázatunkon a fagy tartamára vonatkozó adatokat vizsgáljuk, azt látjuk, hogy a legkedvezőtlenebb értékekkel Olaszliszka /198/, Tállya /195/, Tarcal és Tokaj /187-187/ jelentkeznek. A legalacsonyabb értékeket Villány /154/, Siklós /154/, Harkány /156/, valamint Barcs és Mohács /158-158/mutatják.

Az első őszi fagy átlagos napját vizsgálva a legkedvezőtlenebb adatot /október 8./ itt is Olaszliszka adja. Kedvezőtlen értékét mutatja Tállya /X. hó 10./ és Debrecen is /X. hó 12./. Egyaránt alacsony értékeket találunk Tarcal /X. hó 15./, Tokaj /X. hó 15./ és Eger /X. hó 15./ vidéken is.

A legkedvezőbb helyzetben Siklós /XI. hó 1./, Villány /XI. hó 1./, Baja /X.31./, Harkány /X.31./ és Mohács /X.31./ vannak. Barcs /X.30./ és Szeged /X.30./ szintén kedvező értékeket adnak.

A késői fagyok gyakoriságának oszlopában szintén Olaszliszka áll az első helyen /22 nap/. Ugyanakkora értéket mutat Debrecen is. Tállyán 20 nap, Túrkevén 19 nap a korai fagyok gyakorisága. Barcs, Gyenesdiás, Pécs, Siklós, Szentlőrinc, Villány és Zákány 11, Badacsonytomaj, Balatongyörök, Harkány, Kisapáti, Szigliget és Tihany 12 napos értékeket mutatnak.

A korai fagyok gyakoriságának oszlopát vizsgálva, ismét Olaszliszka, Tállya és Debrecen állnak az első helyen /20 nap/. A kedvező értékeket ezúttal is Barcs, Harkány, Siklós, Szekszárd, Szentlőrinc, Tihany, Villány és Zákány /10 nap/ mutatják.

Harkány, Siklós, Villány, Mohács, Baja területén látjuk a legvilágosabb foltot az első fagyos nap átlagos napját, valamint az utolsó fagyos nap átlagos napját feltüntető térképeinken.

Az évi hőmérsékletingadozások térképén a legsötétebb foltot Tiszafüred /23.8/, Karcag /23.8/, Szolnok /23.6/, Törökszentmiklós /23.7/ és Túrkeve /23.5/ vidékén látjuk. A legalacsonyabbakat pedig Fertődön /20.5/, Lenti-ben /20.6 és Zákányban /20.8 C^o találjuk.

A citrusfélék számára döntően fontos a magas páratartalom. Az ezt feltüntető térképen a legkedvezőtlenebb területeket összefüggő kiterjedésben Mezőtúr, Szarvas, Kiskunfélegyháza, Kiskőrös, Csongrád, Szentes, Orosháza és Békéscsaba vidékén találjuk.

Számszerint a legalacsonyabb értékeket Kalocsa, Szolnok és Tiszaföldvár /65%/, valamint Békéscsaba, Gyula, Orosháza, Törökszentmiklós és Túrkeve /66%/ mutatják. Alacsony értékeket mutat Villány /65%/ és Harkány /66%/ is.

A legkedvezőbb értékek a nyugati határszélen /Szentgotthárd 76%, Fertőd 75%, Celldömölk 74%, Zalalövő 74% és Lenti 74%/ mutatkoznak.

A hőviszonyokat a májusi izotermák, a júniusi izotermák és a tenyészidőszak izotermáinak térképe tünteti fel.

A három térképről készült diapozitívek átvilágított együttesén a legvilágosabb középponti terület Szarvas, Mezőtúr, Túrkeve, Törökszentmiklós, Szolnok, ill. Gyula, Békéscsaba, Szeged, Makó, Orosháza, Szentes, Csongrád, Kiskunfélegyháza vidékén alakul. Csaknem fehér Siklós és Villány területe is.

Táblázatainkon az egy vegetációs napra eső hőösszeg legmagasabb értéke Gyula /17,6/, Békéscsaba /17,6/, valamint Csongrád, Kisújszállás, Mezőtúr, Siklós, Villány és Szeged környékére /17,5 C^o esik.

A legalacsonyabb értékek a tokaji vidéken /Olaszliszka 15 C^o, Tállya 15,8 C^o /, valamint a nyugati határszélen / Szentgotthárd 15,7 C^o, Fertőd 15,8 C^o, Lenti 16,0 C^o / mutatkoznak.

Az 1 napfényes órára eső hőösszeg C^o száma felvett területeinken csupán pár tizedfoknyi eltérést mutat. Magas értéket mutatnak: Gyöngyös /2,32 C^o /, Eger /2,31 C^o /, Gyula /2,30 C^o /, Zákány /2,28 C^o / és Lenti /2,27 C^o /. A legalacsonyabb értékeket Olaszliszka /2,10 C^o /, Kiskőrös /2,11 C^o /, Szabadszállás, Szászvár és Szekszárd /2,12 C^o / mutatják.

Napfénytartam szempontjából a középponti világos területeket Szabadszállás, Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Csongrád, Kiskőrös, Szekszárd, Baja, Kalocsa, Paks, Dunavecse, Szabadszállás vidékén látjuk kialakulni. A vegetációs időszak napfénytartamának legnagyobb értékét Baja /1491 óra/, Kiskőrös /1484 óra/, Kalocsa /1483/, Paks /1481/ és Csongrád /1480/ vidékén találjuk. A legalacsonyabb értékek Szentgotthárdon /1291/, Lentiben /1292/, Zalalövőn /1317/ és Zákányban /1325/ mutatkoznak.

Kis eltéréseket mutatnak a felvett területeken a vegetációs időszak 1 napfényes órájára eső hőösszeg C^o -okban kifejezett értékei is. A legalacsonyabb – 2,10 C^o -os – értékeket Olaszliszka és Dunavecse, a Legmagasabbakat Gyöngyös, Eger és Gyula /2,32 - 2,31 - 2,30 C^o / mutatják.

Az 1 C^o hőösszegre eső napfényes órák száma Pakson, Kalocsán, Dunavecsén és Olaszliszkán 0,48 óra, Egerben és Gyöngyösön 0,43, Zákányban 0,44 óra /.

A sugárzásviszonyok, hőösszeg, ill. napfénytartam szempontjából alkalmas, világos területeink a csapadéktérképpel való átvilágítás során egyszeriben elsötétülnek. Ezek a területek egyben száraz területeink közé is tartoznak.

A vegetációs időszak csapadékviszonyait tekintve, a felvett területek közül Szentgotthárd áll az első helyen /535mm/, utána Lenti következik /504 mm/, majd Zalalövő és Zákány /496 ill. 476mm/.

Törökszentmiklós átlagosan 305, szarvas 306, Kecskemét 307, Orosháza 310 mm, Mezőtúr 311 mm csapadékot kap. Túrkeve is csapadékszegény: 315mm.