Nincs engedélyezve a javascript.

Témák

A Föld kertészeti jelentöséggel bíró növényei
A Pinus nemzetség
Általános
Balatoni Riviéra
Bambuszok
Bio növények
Borókák
Cédrusok
Ciprusok
Délközeli kertek
Egzóták a magyar kertekben
Energianövények
Érdekességek
Fenyők
Gyümölcstermö növények
Jegenyefenyők
Kerttervezés
Klimatológia
Könyvajánló
Lucfenyők
Mahóniák
Növényleírások
Növénytermesztési tanácsok
Pálmák
Pálmaliliomok
Tölgyek
kapanyél

Alcsút, a hóvirágok otthona

Régi adósságot törlesztettünk a hétvégén, és majdnem idén is lecsúsztunk a lényegről. Sok éve készültünk már, hogy meglátogatjuk az Alcsúti Arborétumhóvirágait, de a korábbi években vagy esett az eső, vagy pl. tavaly hirtelen visszajött a tél, így mindig elmaradt. Pedig nagyon megér egy kirándulást! Már az odavezető etyeki út is egy csoda a 170 éves platánsorral, az arborétumban pedig kora tavasszal egyik ámulatból a másikba esik a látogató.





Általában március közepén borul virágba a 2 hektárnyi hóvirágmező, de most vasárnap már látszott, hogy idén Alcsútra is a szokásosnál korábban köszöntött be a tavasz. Azért még így is rengeteg hóvirág fehérlik az utak mentén, a fák között, sziklák és fatörzsek tövében.





József nádor jó ízlésének köszönhető, hogy a 19. század elején a hatalmas parkba mintegy 300 növényfaj került. Az egykori klasszicista főúri kastélynak (tervezte: Pollack Mihály) mára csak a homlokzata maradt, pedig valaha az ország egyik legnagyobb kastélya volt.





Az angolpark kialakítását sem bízta akárkire: a terveket a schönbrunni kastély parkját tervező császári kertész, Tost József fia, Tost Károly készítette (ő volt egyébként a Margitsziget kertésze is). A 19. században 540 fafajból álló gyűjteményt telepítettek idem melyek közül sok ma is látható.







A park egyik büszkesége a 24 törzsű óriástuja (Thuja plicata)



Az Ybl Miklós tervei alapján épült pálmaháznak ma már csak a maradványai láthatók, de az egykori istállóból kialakított kápolna, a Babaház és a Medveház épségben megmaradtak.





A pálmaház maradványai





A kápolna



Az első hóvirágokat az 1800-as évek végén telepítették az akkori kertészek, aztán a gyűjtemény folyamatosan bővült. A mediterrán hóvirágmező 4 leggyakoribb faja alevantei (Galanthus fosteri), a krími vagy redőslevelű (G. plicatus), a kikeleti(G. nivalis) és a pompás hóvirág (G. elwesii). A kijelölt utakon sétálva persze nem könnyű őket megkülönböztetni, de úgyis a látvány a lényeg!





Szedni itt sem érdemes, akárcsak a szabad természetben, egyrészt, mert egy szál letépése 10 000 forintba fáj a mohó látogatónak, másrészt meg mérgező, legalábbis a hagymája. Aki a kertjében szeretne hóvirágot, sokféle közül válogathat a boltokban is, nem érdemes bolygatni a természetet.



Bár a hóvirágoknak már csak napjaik lehetnek hátra (talán a hét végéig még kitartanak), a krókuszok most borultak teljes pompába.





A tavasz mindenhol érezhető: a harkályok kopácsolásától, madárdaltól hangos a park, virágzik a som, a hatalmas nárciszmező is már bimbózik, néhány héten belül biztosan virágba borul, akárcsak a tulipánok.





Fotók: Gulyás János és Gulyás Bálint



Kommentek a bejegyzéshez