Treemail

Bejelentkezés

CAPTCHA
Ez a kérdés teszteli, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.

Navigáció

Képek a galériából

Treemail

Utolsó 5 felhasználói fotó

Túlvilági mezők, evilági erdők díszei II.

Amerika felfedezése után a bársonyvirágok, elsősorban az ártalmatlan Tagetes patula, hamarosan meghódították az egész világot. Dúsan virágzó, napfénykedvelő, igénytelen csokrai a kiskertek és balkonok díszei, s számunkra a napsugaras nyár és nem a halál jelképei. A dél-amerikai indiánok gyásznövénye a piros virágú maszlag (Datura sanguinea). Ók ezzel búcsúznak halottaiklól, ezt teszik a sírjukra. Spanyol neve (yerba de huaca = sírok virága) is erre utal. A maszlag magja olyan hallucinogén mérgeket tartalmaz, amelyek kis mennyiségben bódultságot és víziókat okoznak.

Túlvilági mezők, evilági erdők díszei I.

„Lenn a csöndes alvilágban, szellőtlen, bús alvilágban,

asphodelosok között, hol asphodelos meg se moccan,

gyászfa nem bókol galyával, mákvirág szirmát nem ejti,

mert a szél ott mélyen alszik, alszik asphodelos-ágyban,

mélyen alszik, nem beszél.”

 

            Babits Mihály: A Danaidák

 

Számos temetkezési szokás van, de alig ismeretes nép vagy kor, amely virág nélkül búcsúzna szeretteitől.

Legendákból, mítoszokból is ismertek - Manna

Égi-e az égi manna?

 

„És monda az úr Mózesnek: Ímé én adok néktek kenyeret

mennyből, és menjen ki az nép, szedjen abban mindennap egy

napra valót ...”

,,... reggel pedig harmat szálla alá az tábor körül. És mikor

az harmat megszűnt volna, ímé vala az pusztának színén apró

gömbölyeg, mint az dara az földön.”

„Mondá azért Mózes nékik: ez az kenyér, melyet az úr ád

néktek ételtekre.”

A rágógumi története III.

Alighanem az amerikai ámbrafa (Liquidambar styraciflua, mexicana) törzséből kifolyó, gumiszerűvé szilárduló édeskés balzsam volt a világon az első rágógumi, amit az indiánok ősidők óta fogromlás ellen használtak.

Még sokféle növény gumiszerű nedve szolgált hasonló célt. Érdekességként még egy kutyatejfélét, a jégvirágot (Agaloma marginata) említjük meg. A fél méternél magasabb, karcsú, fehéren szegélyezett levelű szép növényt Új-Mexikóban az indiánok a „hegyek havának” nevezik. Nyúlós tejnedvét régóta rágóguminak használják. Nálunk dísznövénynek ültetik.

A rágógumi története II. - Cola

Évszázadok óta rágják a trópusi Afrika esőerdőiben őshonos, és a kakaóval rokon, frissítő, tápláló hatású kóladiót (Cola acuminata) is. Az örökzöld kólafa vastag törzsén fejlődő termésekben 5-9 szilva nagyságú mag képződik. Ez fehérjéken, szénhidráton, olajon, keményítőn, cukron kívül alkaloidákat, főleg koffeint és teobromint tartalmaz. Eleinte keserű, de hosszasan rágva megédesedik, mert a keményítő cukorrá alakul, s eközben a frissítő hatású kolamin, a koffein és a teobromin is kiszabadul. Mintegy órai rágás után az éhség- és szomjúságérzet, valamint a fáradtság is elmúlik.

A rágógumi története I. - Bétel

„Szép volt veletek élni, szélben arccal égni,

latin Antillák táncoló, lobogó királypálmái,

örökzöld levél-csarnokzatú fák, kardsúlyú spanyolnád,

viaszpálmák, olajpálmák, mézpálmák, tömjénfák, lobéliák,

orchideák, indák, drogvirágok, tamariszkuszok,

óriás zsurlók, forróövi cserjék, erdőfojtó álom-liánok,

lonc rejtette kertek, tengerpartig kísérő boltíves fasorok,

balzsamfák, kininfák, mangók, kóladiók, oszlopkaktuszok:

Nyílmérgek és halbódítók II.

Az upaszfa (Antiaris toxicaria) Ázsia legismertebb, legrégibb nyílméregnövénye. Az eperfafélékhez tartozó, hatalmas fa Jáva legmagasabb

Nyílmérgek és halbódítók I.

„A legerősebb mérgekben rejlik a legnagyobb gyógyerő. Két ellentétes tárgyban nem lehet-e ugyanaz az erő?”

 

Giordano Bruno: Az okról, az elvről, az egyről

 

Ha növényekről, virágokról hallunk, szinte biztos, hogy valami szép, színes, illatos, hasznos jut eszünkbe, pedig sok növény mérgezőbb a legmérgesebb kígyónál, és veszedelmesebb a legalattomosabb ragadozónál. Sajnos az ember - ellesve a növények titkait - nemcsak táplálékszerzés céljából, állatok elejtésére, hanem gyakran embertársai kiirtására is használta azokat.

Az ember mindig talált balzsamot fájdalmaira III.

Kelet országainak valaha igen fontos balzsamnövénye volt az aloé. Ennek a szárazságtűrő, szukkulens liliomfélének 250 faja Dél-Arábiában és Kelet-Afrika száraz vidékein, Etiópiától a Fokföldig, továbbá néhány szigeten (Madagaszkár, Szokotra, Mascarenhas) él. Sok fajának (pl. Aloe perryi, A. africana, A. succotrina, A. hepatica, A. barbadensis) a nedve illatos balzsamot tartalmaz, amiből értékes, gyógyhatású gyantát nyernek.

Az ember mindig talált balzsamot fájdalmaira II. - Commiphora (Mirha)

Az eredeti arab mirha története legalább olyan régre nyúlik vissza, mint a tömjéné. Értéke és felhasználása is hasonló, s őshazája éppúgy Arábia (Commiphora abyssinica) és a kelet-afrikai Szomália (Commiphora molmol) száraz vidékein van, mint a tömjénnek és a mekkabalzsamnak.

A mirha alacsonyabb (20-40%) gyanta-, de magasabb olajtartalmú, ezért alig keményedő, sűrűn folyó, illatos növényi nedv.

Oldalak