Treemail

Bejelentkezés

CAPTCHA
Ez a kérdés teszteli, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.

Navigáció

Képek a galériából

Treemail

Utolsó 5 felhasználói fotó

Ünnepeink szépítői II.

A városiasodással a karácsonyi játékok lassan visszaszorultak, és a fa mint karácsonyfa bekerült a lakásokba. Nálunk és általában Közép-Európában a lucfenyő (Picea abies) a karácsonyfa. Sajnos, a központi fűtéses lakások meleg, száraz levegőjében az üde lombú, illatozó luc egy-két nap alatt kiszárad, levele lehull, díszét veszti. Emiatt újabban sokféle, a szárazabb levegőjű szobában is sokáig szép, lombtartó örökzöldek, így a jegenyefenyő (Abies alba) és az ezüstfenyők (a luc- és jegenyefenyőfajok ezüstös változatai) kezdenek elterjedni. Sajnos nagyon drágák.

Ünnepeink szépítői I. - Karácsony

„Ragyogjanak behavazott

Ágakkal és mint csillagok

Karácsony örömére

A bűvöletbe ringatott

Tártkarú fenyők ünnepére

 

Szép muzsikusok a fenyők

Őszesti szélben zengik ők

A karácsonyt a régit

S zord mágusok vihar előtt

A morajló eget igézik”

Guillaume Apollinaire: Rajnai fenyők

                     Fordította: Rónay György

 

Címerek ékei V.

A madársóska közel ezer faja közül minden kontinensre jut néhány, de a legtöbbjük Amerikában és Dél-Afrikában él. Sok haszonnövény is van közöttük. Eurázsiában és Észak-Amerikában honos és nálunk is élő erdei madársóskából oxálsavat állítanak elő. Az Oxalis deppei sarjgumóit és megvastagodott gyökerét Mexikóban fogyasztják, az O. tuberosa nagy, keményítődús gumói „oka” néven Dél-Amerika magasföldjein táplálékként fontosak. Termesztik is, és a burgonyához hasonlóan fogyasztják. Európában - így Angliában is - próbálkoztak vele.

Címerek ékei IV.

Gyakran nem is szimbolikus volta, hanem jelentősége miatt kerül egy növény a címerbe. Nyilvánvalóan ilyen a Magyar Népköztársaság címerében a búzakoszorú, Nyírbátor címerében a három dohánylevél, a török uralkodóház címerében a tulipán, vagy így lett a japán állam címervirága a krizantém.

Címerek ékei III.

Ciprus címerét két kis cipruság (Cupressus sempervirens) ékesíti. Délnyugat-Ázsiában a ciprus tisztelete sokrétű és igen régi eredetű. Aphroditéhoz is kötődik, de mezopotámiai Ur városában talált domborművekből is kiderült, hogy a sumérok szent fája volt. Minden bizonnyal már 4-5000 évvel ezelőtt növényvedrekben szállították a facsemetéket a hegyvidékről Ur városába. Itt sok más növénnyel együtt, a függőkerteket díszítette, azaz az első „cserepes” növények egyike volt. Azóta, kedvelik, ültetik. A karcsú, hegyes lombkoronájú változat (C. sempervirens var.

Címerek ékei II.

A tunakaktuszt (Opuntia tuna) azért tisztelték meg mexikóiak azzal, hogy címerükbe emelték, mert honfoglalásuk ősi mítoszához kapcsolódik, s mert ez a mexikói sivatagos tájakon őshonos kaktuszfaj a természet egyedülálló, bizarr alkotása, az indiánok ezerhasznú növénye.

Címerek ékei I.

„Az igaz virul, mint a pálma,

fölfelé nő, mint a Libanon cédrusa.”

 

Ószövetség: Zsoltárok könyve 92, 13,

                    Fordította: dr. Gál Ferenc

 

A növények, virágok gyakran az uralkodócsaládok, nemesek, előkelőségek jelképei voltak, címereket, pajzsokat, pecsétgyűrűket ékesítettek, sőt még egyes országcímerekben zászlókba is bejutottak.

Mitológiai növények

Még jó néhány növényt ismerünk, amelyek igen fontosak voltak a görög és római mitológiában, a keleti népek és az indiánok ősi hiedelemvilágában, vagy a Föld valamelyik régi kultúrájának mondáiban. Ízelítőnek nézzünk meg néhányat a jelentősebbek közül.

Túlvilági mezők, evilági erdők díszei III.

Eurázsiában egy másik faj, a csüngő amarantusz (A. caudatus) az ősi gyászvirág. A Himalájáról kerülhetett Európába. Már a régi rómaiak is kedvelték, koszorúkba fonták, sírokra ültették. Hosszan lecsüngő piros füzérei a szomorúság, míg a hervadás után is formatartó virágzata az örökkévalóság jelképe. Innen a neve is, ami görögül hervadhatatlant jelent. Több fajuk szép dísznövény, de a többségük kozmopolita gyom.

Túlvilági mezők, evilági erdők díszei II.

Amerika felfedezése után a bársonyvirágok, elsősorban az ártalmatlan Tagetes patula, hamarosan meghódították az egész világot. Dúsan virágzó, napfénykedvelő, igénytelen csokrai a kiskertek és balkonok díszei, s számunkra a napsugaras nyár és nem a halál jelképei. A dél-amerikai indiánok gyásznövénye a piros virágú maszlag (Datura sanguinea). Ók ezzel búcsúznak halottaiklól, ezt teszik a sírjukra. Spanyol neve (yerba de huaca = sírok virága) is erre utal. A maszlag magja olyan hallucinogén mérgeket tartalmaz, amelyek kis mennyiségben bódultságot és víziókat okoznak.

Oldalak