Treemail

Bejelentkezés

CAPTCHA
Ez a kérdés teszteli, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.

Navigáció

Képek a galériából

Treemail

Utolsó 5 felhasználói fotó

„Háztáji” mérgező növények IV.

A ház körül növő mérgező gyomok különösen vidéken okoznak gondot, ha az állat lelegeli vagy a gyermekek gyomrába kerül. A burgonyafélék családjában több, közeli rokon mérgező gyomnövényt is ismerünk.

„Háztáji” mérgező növények III.

Hazánkban a XVII. században írnak először a leánder szépségéről és mérgező voltáról, de a növény csak egy évszázad múlva vált igazán népszerűvé. Méreganyagai szívizomra ható glikozidok (neriin, oleandrin), ezért kis mennyiségben és megfelelően adagolva szívbetegségek gyógyítására alkalmas, de túladagolva szívméreg. Levelét, virágát szájba venni nem ajánljuk, érzékenyeknek már az érintése is bőrgyulladást okozhat.

„Háztáji” mérgező növények II.

A másik, nem veszélytelen cserepes növényünk az Indonéziában, Új-Guineában honos, tarka levelű kroton (Codiaeum variegatum). A kutyatejfélék családjába tartozik, és tejnedve enyhén mérgező. Ha a megsebzett növényből kifolyó tejnedv túlérzékeny bőrre vagy nyitott sebbe kerül, fájdalmas bőrgyulladást okozhat.

„Háztáji” mérgező növények I.

„Most mérget hajt a rét s virágzik késő őszig

legelget a tehén

s lassan megmérgeződik

kikericsek virítanak kékek és lilák

álmos szemed olyan mint itt ez a virág

mint szirmuk fodra kéklő s kék akár ez ősz itt

s szemedtől életem lassan megmérgeződik”

Guillaume Apollinaire: Kikericsek

             Fordította: Radnóti Miklós

 

Ünnepeink szépítői V.

A pálma és a fűz a zsidók egyik legnagyobb ünnepének, a sátoros ünnepeknek is ősi tartozéka. A kettős jelentésű, egy hétig tartó hálaadó ünnepet hat hónappal húsvét után ülték. Házaikból gallyakból, lombos ágakból készített sátorokba költözve, elsősorban a negyven évig tartó pusztai vándorlásra emlékeztek, de ezzel együtt tartották a szüret és az aratás ünnepét is. A sátoros ünnepek szoros tartozéka az ünnepi csokor, az ún. „lulab”. Ez egy pálmaágból, két fűzfa- és három mirtuszágból állt, amibe a citronád, egy hosszúkás citrusgyümölcs (Citrus medica), az ún. ethorg volt tűzve.

Ünnepeink szépítői IV.

Az egyik legfiatalabb ünnepi növényünk a karácsonyi csillag vagy mikulásvirág (Euphorbia pulcherrima). A mexikói növényt alig százötven éve hozták Európába. Korábban Poinsettia pulcherrima volt a neve, mert egy Poinsette nevű amerikai utazó fedezte fel a szépséges növényt Mexikóban. Azóta kiderült, hogy ez is egy kutyatejféle, ezért változott meg a tudományos neve, de a kertészeti neve ma is poinszettia. Decemberben hozza az apró virágokat csillagszerűen körülölelő, tenyérnyi lángvörös fellevélkoszorút. Ma már sokfelé látni rózsaszín és fehér fellevelű termesztett mikulásvirágot is.

Ünnepeink szépítői III.

A fehérfagyöngy is ősi szent növény: a kelta papok, a druidák arany sarlóval vágták le , és a jövőbe látás reményében áldozatokat mutattak be a tiszteletére. A régiek hittek a növény gonoszt távol tartó, a mérgeket közömbösítő, a gyermekeket meggyógyító univerzális erejében. A fagyöngy számos folklórban megjelenik. Az osztrákok a küszöbre fektetett fagyöngyhajtással hárítják el a veszedelmet a ház népétől. A Worcestershire-vidéki farmerek körében manapság is él a hit, hogy ha az év első újszülött borját fagyönggyel etetik, sikeres esztendő vár a tejgazdaságra.

Ünnepeink szépítői II.

A városiasodással a karácsonyi játékok lassan visszaszorultak, és a fa mint karácsonyfa bekerült a lakásokba. Nálunk és általában Közép-Európában a lucfenyő (Picea abies) a karácsonyfa. Sajnos, a központi fűtéses lakások meleg, száraz levegőjében az üde lombú, illatozó luc egy-két nap alatt kiszárad, levele lehull, díszét veszti. Emiatt újabban sokféle, a szárazabb levegőjű szobában is sokáig szép, lombtartó örökzöldek, így a jegenyefenyő (Abies alba) és az ezüstfenyők (a luc- és jegenyefenyőfajok ezüstös változatai) kezdenek elterjedni. Sajnos nagyon drágák.

Ünnepeink szépítői I. - Karácsony

„Ragyogjanak behavazott

Ágakkal és mint csillagok

Karácsony örömére

A bűvöletbe ringatott

Tártkarú fenyők ünnepére

 

Szép muzsikusok a fenyők

Őszesti szélben zengik ők

A karácsonyt a régit

S zord mágusok vihar előtt

A morajló eget igézik”

Guillaume Apollinaire: Rajnai fenyők

                     Fordította: Rónay György

 

Címerek ékei V.

A madársóska közel ezer faja közül minden kontinensre jut néhány, de a legtöbbjük Amerikában és Dél-Afrikában él. Sok haszonnövény is van közöttük. Eurázsiában és Észak-Amerikában honos és nálunk is élő erdei madársóskából oxálsavat állítanak elő. Az Oxalis deppei sarjgumóit és megvastagodott gyökerét Mexikóban fogyasztják, az O. tuberosa nagy, keményítődús gumói „oka” néven Dél-Amerika magasföldjein táplálékként fontosak. Termesztik is, és a burgonyához hasonlóan fogyasztják. Európában - így Angliában is - próbálkoztak vele.

Oldalak