Jól ismert nemzetség, amelyből egy faj hazánkban is őshonos. Az északi féltekén ismeretes összesen hét faj különben nagyon közel áll egymáshoz, olyannyira, hogy a távoli kontinensek tiszafái kevésbé térnek el egymástól, mint a közönséges tiszafa néhány változata. Közös jellemzőjük a sötétzöld, jegenyefenyőkre emlékeztető lombozat, a szétterülő laza korona és a vörösbarna, foszló kéreg. Kétlaki, hím és nőivarú virágaik kevés kivétellel külön egyedeken fejlődnek. A porzós virágok gyakran oly tömegesek, hogy valósággal sárga köntösbe öltöztetik a fákat. Élénkpiros magköpennyel burkolt magvaik különösen szép díszei a fának. Nálunk csaknem kizárólag a őshonos fajt és változatait ültetik. Ezek lombozata rendkívüli száraz télen a fagytól súlyosan károsodhat, így esetleg célszerű lenne hideg fekvésben a kanadai és a japáni fajokat is telepíteni.