A tunakaktuszt (Opuntia tuna) azért tisztelték meg mexikóiak azzal, hogy címerükbe emelték, mert honfoglalásuk ősi mítoszához kapcsolódik, s mert ez a mexikói sivatagos tájakon őshonos kaktuszfaj a természet egyedülálló, bizarr alkotása, az indiánok ezerhasznú növénye.
A megsárgult indián kódexek töredezett lapjain rajzban örökítették meg az ősi mítoszt, miszerint Vicilopocstli isten útmutatására a letelepedni vágyó, hazát kereső, azték indiánoknak addig kellett vándorolniuk, amíg egy kaktuszon ülő, kígyót faló sassal találkoznak. Ez volt a letelepedés helyét kijelölő égi jel, s ez az esemény van a mexikói címerben megörökítve.
Kuba és Kolumbia címerét pálma ékesíti. Kubáét a karcsú királypálma (Roystonia regia), amely a szigetország szavannáinak, kultúrtájainak elmaradhatatlan, jellegzetes növénye. Szigorúan védett, különösen Nyugat-Kubában. Ez az egyetlen faj, amelyet kötelező újra ültetni, ha művelhető területért az erdőt kiirtják. A 25 méteres, fiatalon enyhén hordósodó, sima, szürke törzsű faj egyike a legszebb trópusi pálmáknak. Ezért ültetik szívesen a legtöbb trópusi városban árnyat adó fasoroknak, terek lombsátrául és kertek díszéül. Emellett szinte minden része hasznos. Impozáns levélüstököt alkotó 8 méteres leveleit falusi házak, kunyhók fedésére, dohánylevelek bálázására, az éretten kékesfekete pálmatermést állati takarmánynak használják. Egyetlen terméságazat súlya 50 kilogramm is lehet. Kuba nemcsak címerébe, hanem függetlensége elnyerése után kiadott első bélyegeinek egyikén is megörökítette a királypálmát.
Kolumbia címerében az Andok 3000 méter tengerszintfeletti ti magasságában honos fáklyapálma (Ceroxylon andicola) díszlik, amely 60 méteres, sudár termetével alighanem a legnagyobb ma élő pálmafaj a Földön. Fontos haszonnövény is. Sima törzsét 6-8 milliméter vastag viaszréteg borítja, s levelei is ezüstfényűek a kiválasztott viasztól. A hasznos viaszt a fakéreg lehántásával begyűjtik. A növényi viaszok az állati viaszoknál magasabb hőmérsékleten olvadnak, és képlékenyebbek. Különösen akkor volt ennek jelentősége, amikor még a gramofonlemezeket és a hangfelvevő hengereket is viasszal készítették.
A Júdeát jelképező pálmafa már a római pénzeknek is kedvelt díszítőeleme volt. Júdea első római helytartója, Coponius által veretett, közel kétezer éves (i. sz. 6) érméken és több későbbi pénzeken (i. sz. 10) gyümölcsöt termő datolyapálma látható. Heródes Antipasz is pálmaággal díszített érméket veretett (i. sz. 30). Augustus uralkodása alatt a római provincia majdnem kétezer éves (i. e. 5) ezüstpénzén is pálmaág van. A zsidók felett aratott győzelem emlékére Vespasianus császár (i. sz. 69-79) és Titus (i. sz. 72) is pálmafával díszített római sestertiusokat veretett.
Kommentek a bejegyzéshez