Cikkek, publikációk
2012. február 9.  csütörtök

Keresés


Ha konkrét szövegrészt keres, használja keresőnket!


„Híd a kontinensen át”

A tudomány az első szárazföldi fajok, majd később a nyitva-­ és zárvatermők kialakulását a legkedvezőbb klímaterületen, így a trópusokon, az állandóan kiegyenlített klímaterületen feltételezi. Csakis az ilyen körülmények felelhettek meg a víz­ből kilépő, kiegyenlített körülményekhez szokott növényvilág­nak, első szárazföldi „lépéseinél”, s ilyen klímában alakultak ki a mai flóra ősei és fő vonalai is. A trópusi centrumokból kisugárzó fejlődési vonalak azután ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

10 tipp a tavaszi allergia ellen

Folyik az orrod, könnyezik a szemed, folyton tüsszögsz, köhögsz, és már megint ott vannak azok a sötét karikák a szemed alatt... Ha nem az épp aktuális influenzát kaptad be, akkor ez csak egyet jelenthet: tavasz van. Te pedig allergiás vagy. Nem, nem a tavaszra, hiszen tudjuk, hogy azt alig vártad. Amire viszont senki sem vágyott, aki valamilyen allergiával küzd, az a ...
Szerző: http://www.nana.hu

A „Yucca-probléma”

Valamikor, a Pangaea még összefüggő őskontinensének trópusi erdőségeiben a fák koronáira törő hatalmas liliomfélék: - az őssárkányfák nőttek. Azóta a kontinensek messze eltávolodtak egymástól, s az egykor összefüggő őserdőket tengerek, hegyláncok és sivatagok választják el egymástól. A liliomfélék ősi, fás képviselői azonban fennmaradtak akár Ázsiá­nak, Afrikának vagy Amerikának nevezzük ma az egykor földrész darabjait, amelyen ma is élnek az évmilliókkal ezelőtt ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

A Balkánon

A jégkorszak sokkal kegyesebb volt a Balkánhoz, mint Európa északibb területeihez. A jégárak kicsik voltak, s nem is időztek oly soká, mint a Kárpátokban vagy az Alpokban. Se szeri, se száma az északabbra nem jutott, vagy onnan már kihalt növényeknek, amelyek úgy élnek a Balkán-hegység, a Rila, a Pirin és a Rodope bércein vagy rejtett szurdokaiban, mintha itt születtek volna. A ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

A banán

A banán (Musa paradisiaca) a trópusokon elterjedt és termesztett egyszikű, lágy szárú, bár gyakran fatermetű növény. Levelei egymásra borulva 3-5 méter magas áltörzset alakít ki. Lecsüngő, összetett fürtvirágzata van. Évente 50-70 kg keményítőben gazdag, utóérő gyümölcsöt hoz (tulajdonképpen áltermés). Termése bogyótermés. Az átlagosan 10-15 cm hosszú, hajlott, sokszögletes, lekerekített, zöldessárga gyümölcsök közös száron helyezkednek el. Banánkivitel szempontjából első helyen ma ...
Szerző: Gyümölcsök mindenek felett

A fenyőfélék családja

A család fajai az északi félteke erdőalkotó fái. A jura korszakban jelentek meg. Jelenleg élő fajaik száma 210. Északi irányban, valamint a magas hegyekben a fahatárt képezik. Ide tartoznak legfontosabb tűlevelű fáink. A vörösfenyő kivételével örökzöldek. Tűleveleik kettesével, hármasával, ötösével vagy sokadmagukkal csomókban vagy két sorba rendezetten (fésűsen) állnak. Hím virágaik a pikkelyszerű virágtakaró-levelek fölött számos, csavarvonalban elhelyezkedő porzólevelet tartalmaznak. ...
Szerző: Tankonyvtar.hu

A kaktuszok szaporítása

Magvetés   A szabadföldi magvetés általában csak kivételesen sikerül. Az Opuntia humifusa és az O. phaeacantha gyakran csírázik szabadban - a sziklakertben beérett magokból -, ez azonban nem törvényszerű, és korántsem oly biztos, hogy arra építhessünk. A biztonságos tehát, ha üveg alá vetünk. Erre a célra kis üvegezett szekrény, sőt vízelvezetővel ellátott akvárium is megfelel. A magokat fertőtlenített edénybe vagy ládába, rostált, ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

A klímaváltozás dísznövényei 1.

Bede-Fazekas Ákos, aki a közelmúltban végzett a Corvinus Egyetem Tájépítészeti Karán, egyebek mellett Krisna-völgyben is folytatott kutatásokat. Honlapunk számára írott cikkében a szakdolgozati téma rövid összefoglalását adja. Hazánk éghajlatában néhány évtized múlva a mediterrán hatások fognak eluralkodni: forró és száraz nyarunkat enyhe tél váltja majd, mely az általánosan elterjedt tévhittel ellentétben a mainál kevésbé lesz szélsőséges (rövidebb és gyengébb fagyok fogják ...
Szerző: http://okovolgy.hu/a-klimavaltozas-disznovenyei/

A klímaváltozás dísznövényei 2.

Számos javaslat arra nézve, hogy a következő években mit érdemes telepíteni kertjeinkben, parkjainkban. Néhány évtized múlva a növények szárazság- és melegtűrése olyan adu lesz a ma telepített dísznövényekkel szemben, hogy e szubtrópusi fajok (pl. ciprusok, örökzöld tölgyek, pálmaliliomok) ki fogják szorítani a páraigényes, hűvösebb, nedvesebb nyarat kedvelő növényeinket. Figyeljük csak meg, hány közönséges luc pusztult el a szárazságtól 2009 nyarán! Ha e ...
Szerző: http://okovolgy.hu/a-klimavaltozas-disznovenyei-folytatas/

A kész kaktuszkerttel kevés a gondunk

A kész kaktuszkertet alig kell ápolnunk. Tartós szárazságban, főleg meleg május-júniusi időszakban mérsékelten, hetente egyszer-kétszer öntöznünk kell, laza kőzettörmeléken, tűző napon ebben az időszakban naponta permetezhetünk. Mindenképpen fontos a tavaszi, nyár eleji fejlődés, mert a kaktusz is rendszertelenül, bármikor nyugalmi állapotba vonulhat, míg meleg, nedves időszakban bármikor megindulhat. Száraz nyár után a szeptemberi esőktől megindult növények könnyen károsodhatnak, sőt el ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

Ananász (Ananas comosus) I.

Az egyik legfinomabb trópusi gyümölcs az ananász. Amerika bennszülött népei, de különösen az indiánok régóta ismerik és nagyon szeretik. A spanyolok megjelenése előtt már jól ismert ananásztermő központok alakultak ki Dél-Amerikában, Brazília és Paraguay trópusain. Kolumbusz csak második útján figyelt fel az újvilági guadeloupe bennszülöttekre. Furcsa, tobozszerű terméseket ettek, amit a spanyol hajósok el is neveztek fenyőtoboznak. A tupisz indiánok jobb ...
Szerző: http://www.terebess.hu/tiszaorveny/gyumolcs/ananasz.html

Ananász (Ananas comosus) II.

Az ananász szaporítása és nevelése   Dél-Amerika trópusain honos növények. Napjainkban Közép- és Dél-Amerikán kívül a nyugat-indiai szigetek, Tajvan, Malaysia, Hawaii és Dél-Afrika szállítja a legnagyobb mennyiségben. Az ananász, Ananas comosus a Bromeliaceae család tagja. Nagyon sok faj tartozik ebbe a családba. Legnagyobb és legfontosabb nemzetségének, a broméliának 850 faja ismert. Ezek főleg dísznövényként termesztett növények. Az ananász talajlakó, de sok ún. ...
Szerző: http://www.terebess.hu/tiszaorveny/gyumolcs/ananasz.html

Araukária (Araucaria)

Kis nemzetség, mindössze 15 faj ismeretes a déli féltekéről. Magas termetű növények, gyakran lelógó ágakkal, hajtásokkal és merev, bőrszerű, fajonként igen változó levélzettel. Egyes fajok, így a közismert szobafenyő (Araucaria excelsa) levelei keskeny tűszerűek, míg mások hatalmas, lapos levelei a 10-15 centimétert is meghaladják. A meleg égöv növényei, mindössze egy faj viseli el az erősebb hidegeket. Az andesi araukária (Araucaria ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

Az évszázad legszárazabb éve volt 2011 Magyarországon

A szélsőségesen csapadékos 2010 után rendkívül száraz volt 2011 Magyarországon. Van olyan vidék, ahol a sokéves átlag felét sem érte el a csapadék, az aszálynak csak a kiváló termést szüretelő borászok örülhettek. Az éghajlatkutatók szerint a két rekordév nem tudható be egyértelműen a klímaváltozás hatásának, de jelzi, hogy szélsőségesebbé válik az időjárás Magyarországon. Magyarország éves csapadékmennyisége átlagosan 500-800 milliméter. Az elmúlt ...
Szerző: http://origo.hu/idojaras/20120106-szarazsagrekord-idojaras-2011-szaztiz-eve-nem-volt-ilyen-szaraz-ev.html

Babér (Laurus nobilis), nem csak koszorúnak

A babér (Laurus nobilis) az egyik leggyakrabban használt gyógynövény. Eredetileg a Kelet-Mediterrán térségben őshonos, de mára a Földközi-tenger környékén mindenhol megtalálható és igen régóta meghatározó eleme az itt élő kultúráknak.   Vagy győzelmi babér, vagy halál!”   A babérlevél története a görög istenek idejéig nyúlik vissza, amikor Apollón a költészet és a gyógyítás istene szerelemre gyúlt egy Daphne nevű nimfa iránt. Daphne kikosarazás helyett ...
Szerző: http://mindmegette.hu

Babér (Laurus)

Közismert fűszeres cserjék. Mindössze két fajuk terjedt el az európai mediterránban és a Kanári szigeteken. Ezek közül nálunk a nemes babér (Laurus nobilis L.) szinte mindennapi életünk tartozéka, nemcsak mint fűszer, hanem mint dekoráció is. Ez utóbbi téren népszerűségét rendkívüli szívósságának köszönheti. Nem érzékeny a rövidebb ideig tartó kiszáradásra, sem a hirtelen hőmérséklet-változásokra és fagytűrő képessége is jelentős. Nem a ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

Babérhanga (Pieris)

Aligha képzelhető el szebb látvány a teljében virágzó babérhangánál! Hosszan lelógó virágfürtjei valóságos virágesővel borítják bokrait. Sajnos nálunk csak kevés helyen ültethető savanyú, mészmentes talajon. Ilyen helyeken azonban éghajlati adottságaink mellett is termetes, életerős bokorrá fejlődnek. A nemzetség 8 faja Észak-Amerikában és Kelet-Ázsiában él. ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

Babérmeggy (Prunus)

A legszebb és leghálásabb, szubtropikus hatást idéző örökzöldjeink. Leveleik bőrszerűek, oválisak, ép szélűek vagy kissé fogazottak. Virágaik felálló fürtben májusban nyílnak, és mint megannyi fehér gyertya, díszítik a bokrokat. Termésük éretten feketés, kedvező év után sokáig díszítik a bokrokat. Délkelet-Európából az Ibériai-félszigetről, valamint Kis-Ázsiából kerültek hozzánk. Különösen a balkáni származásúak jó fagytűrők, és ezek, főként nagyobb tömegben ültetve, kitűnően alkalmasak ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

Babérsom (Aucuba)

Elsősorban mint közkedvelt dekorációs növények terjedtek el nálunk. Téli napfénytől védett helyeken a szabadban is áttelelnek, és gyakran tekintélyes bokorrá fejlődnek. Somfáink örökzöld kelet-ázsiai rokonai - mindössze három fajuk ismert. Magas termetű bokrok az öregebb részeken is zölden maradó kéreggel. Leveleik egyszerűek, ép szélűek vagy kevéssé fogazottak, bőrszerűek. Bordó vagy zöldes színű virágaik végálló fürtökben állnak, kétlakiak. Egymagvú csontár-terméseik éretten ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

Bangita (Viburnum)

Többnyire lombhullató fák vagy cserjék, de a lombjukat megtartó fajok közül néhány a legellenállóbb örökzöldekhez tartozik. Egyszerű leveleik átellenesen helyezkednek el a hajtásokon, virágaik leggyakrabban fehérek, sátorozó fürtbe tömörülnek. Termésük színes, bogyószerű: ún. csontár. A mintegy 110 faj a mérsékelt vagy szubtropikus Ázsiában, Európában és Észak-Amerikában él. A nálunk meghonosítható örökzöld bangiták azonban szinte kivétel nélkül Közép-Kínából származnak. Akárcsak a ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

Bogyóspuszpáng (Sarcococca)

Nálunk többnyire alacsony termetű, merev-, fényes levelű cserjék. Virágaik aprók, fehérek, terméseik vörös vagy fekete bogyók. Délkelet-Ázsiából származnak. A kiskertek növényei, nagyobb mértékű telepítésre legfeljebb egy faj, a törpe bogyóspuszpáng alkalmas. A többi fagyérzékeny növény, és csak védett fekvésben, egyedi ápolással nevelhető kisebb-nagyobb bokorrá. Tekintve, hogy nálunk alacsony termetűek maradnak, célszerű kisebb csoportba ültetni őket. Ilyenkor merev, fényes leveleikkel szép, ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

Borbolya (Berberis)

Erdeink vadon élő sóskaborbolyájáról ismerős nemzetség, csaknem az egész Földön elterjedt. Európán kívül Észak-Afrikában, Amerikában, Közép- és Kelet-Ázsiában él, nem kevesebb mint 190 fajjal. Az örökzöld borbolyák legtöbbje Közép-Kínából, a Himalájából és az Andok hegyláncairól került hozzánk. Többségük magas hegyvidéki, vagy óceáni-mérsékelt övi csapadékigényes növény. A közép-kínai származásúak között van azonban néhány, amely elég jól elviseli a szárazságot. Nagyon változatosak; ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

Borostyán (Hedera)

Az örök érdemet a magyar nyelv nem is annyira a babér, mint inkább a borostyán lombjával fejezi ki. Nem csoda, hiszen kevés örökzöldünk között talán a legszembetűnőbb. Hűvös erdeink talaján állandó, zöld szőnyeget alkot, máskor felkapaszkodik a fák magas koronájába s ott szétterebélyesedve gazdagon virágzik. Kúszását kapaszkodó gyökerek segítik elő, amelyek azonban csak a terjeszkedés célját szolgálják, tápanyagot nem szívnak ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

Boroszlán (Daphne)

Változatos nemzetség, amely sok szép örökzölddel gazdagíthatja kertjeinket. Nemcsak lombozatuk, de legtöbbször virágaik is feltűnőek. Egyes fajoknál a sokáig megmaradó húsos vagy bőrszerű termések is díszítenek. Mintegy 50 fajuk Eurázsiában él, és ezek jó része örökzöld. Többségük árnyékot vagy félárnyékot kedvel. Fák alatt csoportosan ültetve különösen mutatósak. Elsősorban a kiskertek növényei. Egyes alacsony termetű boroszlánok szép, sziklakerti díszcserjék. ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

Boróka (Juniperus)

A legszélsőségesebb termőhelyek fenyőféléi. Elviselik a sarkok és a magas hegyek csaknem örökké fagyos világát, és éppen úgy a száraz szubtrópusok félsivatagi éghajlatát. Mintegy 35 fajuk az északi félgömbön él, és ott az összes földrészen elterjedtek. Termetük változó, az alacsony elfekvő bokortól, kúszó cserjétől a középmagas törzses fákig. Legnagyobb részük jól meghonosítható nálunk is, jónéhány pedig szárazság- és fagytűrése miatt ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

Boston - Arnold Arborétum I.

Az arborétum a fák, bokrok, fásszárú növények rendszeres gyűjteménye, valóságos „élő múzeuma". Egy gazdag és természetszerűen elrendezett, harmonikus arborétum talán az emberi alkotások legnehezebbike: az anyagi és szellemi tehetség, a felhalmozott természeti őserő összegének szorzata egy, az emberi tehetség felett álló tényezővel, az idővel. Elkészülése pillanatában az arborétum még csak szerény vázlat: folyamatos és szeretetteli őrködés, és az idő érleli ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

Boston - Arnold Arborétum II.

A ritka alkalom; a korszak, a terület, a pénz és a menedzser...   arnoldiana, Arnoldii'. Arnold's Promise'...; Sargentodoxa, sargentii...; Rehderodendron.. rehderiana.... Sinowilsonia, wilsonii, wilsoniana, 'Wilson’...; ,faxoniana... új nemzetségek, fajok, változatok, formák, fajták a fás flóra világában. S e nevek a legváltozatosabb csoportokhoz kötődően mind egyetlen intézmény egyetlen feledhetetlen korszakának botanikai nevekbe épített emlékei... Hogyan is szülelett ez, a nevekben lépten-nyomon felbukkanó nagyhírű ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

Boston - Arnold Arborétum III.

Az arborétumi telepítési terv titka   „Kövesd a természetet, Ő a művészet kezdete és vége, mércéje”… lázad a művi kertek ellen Alexander Pop szatirikus író, passzionátus kertész a kertekbe hozott geometrikus formák ellen jó másfél évszázaddal ezelőtt. Amerikában még túl közeli a háborítatlan természet emléke, semhogy könnyedén befogadják az agyontervezett, gondozott kertek, parkok európai stílusát. Olmsted az európai iskoláival szakítva, az arborétumot ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

Chilei délciprus (Austrocedrus)

A kontinensek földtörténeti egységét bizonyítja a chilei délciprus [Austrocedrus chilensis (Endl.) Florin et Boutelje], amely az új-zélandi lágy gyantáscédrus közvetlen rokona - valamikor a harmadkorban szakadhattak szét, a kontinensek szétválásával egy időben. Az említett fajnál még finomabb, lazább ágszerkezetű. Dél-Chilében az Andok-hegyláncain Valdiviáig terjed, 1000-1500 méteres magasságban. Nagyon szép egzotikus megjelenésű fenyő, amelyből a németországi Mainau-szigetén és az észak-angliai hideg ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

Ciprus (Cupressus)

Akár karcsú jegenyefáink, úgy emelkednek ki a mediterrán tájból a ciprusfák, a Dél talán legjellegzetesebb fenyői. Sudár, oszlopos alakjaik a legismertebbek, bár a legtöbb ciprusfaj idősebb korára szétterülő alakot ölt. A melegebb égövben, a trópusi-szubtrópusi és mediterrán területeken, egészen szűk körben élnek őshonos állományaik. Népszerűségüknek köszönhető, hogy a déli tájakon szinte mindenütt elterjedtek, csaknem egy időben az emberi kultúra megszületésével. ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

Cipruska (Santolina)

Illatos, alacsony félcserjék, amelyek elsősorban a sziklakertek szép, télen is lombos díszei. Szubmediterrán kertjeink hangulatába kitűnően beilleszthetők, ezüstös, illetve melegzöld lombozatukkal és kellemes, erős illatukkal szinte sugározzák magukból a mediterrán légkörét. Leveleik finoman szárnyaltak, virágaik hosszú száron sugárvirág nélküli fészkekbe tömörülnek. ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

Conifers Around the World (I.-II.)

    A 2000-ben kiadott Fenyők a Föld körül c. 560 oldalas könyv nagy alakú (28x32 cm-es), a teljes fenyőflóra bemutatását célzó 2 kötetes, 1100 oldalas, angol nyelvű változata.    A világ mérsékelt övi fenyőit termőhelyeik káprázatos szépségével együtt, 3700 színes fotó, több mint 1300 művészi rajzillusztráció, szakmailag hű leírás, 474 elterjedési és számos földrajzi térkép segítségével mutatja be. A szakmai fejezeteket ...
Szerző: Debreczy Zsolt – Rácz István

Csarab (Calluna)

A nemzetség egyetlen faja Északnyugat-Európában, az atlantikus területeken és Északkelet-Kisázsiában él. A Nyugat-Dunántúlról jól ismert cserjénk a csarab [Calluna vulgaris (L.) Hull]. Erdőszéleken, 1 méteres magasságot is elérhet, és általában tömegesen kisebb bozótosokat alkot. Rózsáslila virágai júliustól valósággal színes köntösbe öltöztetik a csarabos vidéket. Megszárított virágai a szalmavirághoz hasonlóan megtartják színüket. Nyugat-Európában, ahol szinte mindenütt megtalálja létfeltételét, kedvelt gyeppótló növény, ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

Csikófark (Ephedra)

Nem tartoznak szorosan a fenyőkhöz, de mint nyitvatermőket általában a fenyőfélékkel együtt szokás tárgyalni. Az örökzöld cserjék körébe sem, mert leveleik oly aprók, hogy csaknem levéltelen, vesszejükkel díszítő növényeknek látszanak. Ugyanakkor a legigénytelenebb díszcserjék, a legszárazabb, legkopárabb helyeken, tömeges zöld hajtásaikkal, méltán kaphatnak helyet örökzöldjeink között. Terméseik élénkpirosak, tömegben különösen díszítőek; mivel kétlakiak, a nőivarú példányok mellé hímivarúakat is ültessünk. ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

Cédrusok (Cedrus)

Ha a cédrusról hallunk, alighanem Csontváry festményének hatalmas cédrusfája jelenik meg előttünk - jellegzetes szétterülő koronájával. Ilyen cédrusfánk azonban csak jó néhány száz esztendő multán lesz, mert csak az egészen idős fák veszik fel ezt a festői koronaalakot. Gyönyörűek azért a fiatalabb fák is, úgyhogy nyugodtan állíthatjuk, hogy a cédrusfenyők szubmediterrán kertjeink legszebb díszfenyői közé tartoznak. A földközi-tengeri mediterrán magas ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

Duglászfenyő (Pseudotsuga)

Elsősorban az északi félteke mérsékelt övének nemzetsége. Észak-Amerika nyugati részén, Nyugat-Kínában és Japánban vannak nagy kiterjedésű erdőségei. Valóságos fenyőóriások is élnek közöttük - az amerikai pacifikus partok duglászfenyői a 100 méteres magasságot is elérik. Koronájuk szabad állásban többé-kevésbé kúpszerű és sok tekintetben emlékeztet a lucra. Ágazatuk azonban lazább, tűik is lágyabbak. A hajtások végén tömörülő tobozaik súlyától az ágak legtöbbször ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

Délciprus (Libocedrus)

A nemzetségnek nálunk nincs kertészeti jelentősége, csak egészen kivételesen kedvező helyen marad meg néhány példány az itt következő fajokból. A nemzetségnek különben mind az öt faja a déli félteke párás, csapadékos, óceáni klímájában él, és nálunk mind a szárazságtól, mind az erősebb hidegektől szenved. Üde fekvésbe, nyugati falak mellé, fényárnyékba érdemes a telepítéssel kísérletezni, és télire feltétlenül ajánlatos némi takarásról ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

Dérbabér (Skimmia)

A csapadékos, nyugati országrész legszebb örökzöld cserjéi közé tartoznak. Leveleik bőrszerűek, fényesek és ép szélűek, csak a közepeikön feltűnő érrel. Virágaik rövid, végálló fürtökben nyílnak. Díszesek élénkpiros, borsó nagyságú terméseik, amelyek jó termőév után tömegesen ülnek a hajtásvégeken. Bő termésüknek feltétele azonban az is, hogy hím- és nőivarú egyedeket egyaránt ültessünk. A szárazságot nem bírják, szenvednek az erősen meszes talajokon. ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

Egy apuka agrárforradalma (Aquaponia)

  Sikerült, mert nagyon akarta, sikerült, mert kitartó volt. Persze a Jóisten is mellé állt :) Debrecen – A csapókerti hobbikertész olyat lépett meg, amit eddig senki, a családot zöldséggel és hallal ellátó megoldása döbbenetesen olcsó, egyszerű, egészséges és működik! Hóban és fagyban is!   A történet egy debreceni hátsó kertben indult, ahol a rengeteg nyári esőt követő gombabetegségek lerohasztották a zöldségeket, ám a ...
Szerző: http://antalvali.com/hirek/agrarforradalom-egy-debreceni-hatso-kertben.html

Erdélyi hanga (Bruckenthalia)

Nyugat- és Dél-Európa erikáit Délkelet-Európában az ebbe a nemzetségbe tartozó egyetlen faj helyettesíti. Az erdélyi hanga [Bruckenthalia spiculifolia (Salisb.) Rchb.] alacsony, sűrűn ágas cserje, finom, tűszerű lombozattal. Júliusban jelennek meg nagy tömegben rózsaszínű virágfürtjei. Nagyon szép növény, amely hozzánk legközelebb Erdélyben él. Az erikákhoz hasonlóan savanyú talajt és párás levegőt igényel. ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

Ezüstfa (Elaeagnus)

Elsősorban a kiskertek és magángyűjtemények érdekességeinek számítanak a közismert ezüstfáink, "olajfáink" örökzöld rokonai. Nagyon mutatós növények, amelyek védett fekvésben, falak mellett szép nagy bokorrá, sőt kisebb fácskává növekedhetnek. Leveleik egyszerűek, főként alsó felükön ezüstös vagy aranyló pikkelyekkel borítottak, felül sötétzöldek. Virágaik többnyire sárgák, kellemes illatúak. A nálunk is meghonosítható örökzöld fajok Délkelet-Ázsiából kerültek hozzánk. Üde, tápdús talajra és félárnyékos fekvésbe ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

Fagyal (Ligustrum)

Jórészt örökzöldfajokból álló nemzetség. Az erdeinkben őshonos fagyal is hajlamos arra, hogy lombját tavaszig megőrizze, különösen a védettebb, alsó részeken. Kelet-Ázsiában azután már pompásabbnál pompásabb örökzöld lombú fajok élnek, amelyek kultúrában csaknem az egész világon elterjedtek. A fagyalfélék levelei átellenesek, egyszerűek és ép szélűek. Virágaik végálló bugákban nyílnak, illatosak. Termésük többnyire fekete bogyó. Kultúrában jónéhány szép változatuk is ismert. Nálunk ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

Fajdbogyó (Gaultheria)

Alacsony, fényes levelű törpecserjék, illetve az enyhe óceáni éghajlat alatt néha magas termetű bokrok. Virágai korsó alakúak, fehérek. Termésüket a meghúsosodott színes csésze körülfogja - sokáig díszítve a bokrokat. Földünkön széles körben elterjedtek, Észak- és Dél-Amerikától Japánig és Új-Zélandig. Fagytűrő fajai nálunk nagyon szép bokorrá fejlődhetnek, ennek alapfeltétele azonban az állandó nedves, párás környezet. Szép, árnyéki gyeppótlók, tőlünk északra néhány ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

Fenyők I.

A leírások szerint 1605-ben Strassburgban ünnepelték először fenyőfa mellett a karácsonyt. 1755-ben Berlinből, 1816-ban Bécsből, majd négy évvel később már Prágából emlékeznek meg olyan karácsonyról, amelyet kivágott fenyők mellett ünnepeltek. Pestről 1828-ból van biztos adatunk fenyőfás karácsonyról. Az angoloknál, bár 1835-ből már tudunk olyan karácsonyi ünnepről, melyet fenyőfa mellett töltöttek, e szokás nem tudott meghonosodni. A Szigetország ma is a ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

Fenyők II.

A fenyők külső megjelenésükben igen változatosak. A legnagyobb termetű fenyőfajok, a mamutfenyők, a 110 m-es magasságot és a 10 m-es törzsátmérőt is meghaladják. Ugyanakkor a szubalpin régióban növő törpe fenyő (Pinus mugo) csak 1-3 m-re nő meg. A fenyőfélék általában ismert levéltípusa a tűlevél. A tűlevelek csúcsukig egyenletes szélességű, keskeny levelek, amelyek keresztmetszete leginkább háromszög alakú, ill. más esetben lapos. ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

Fenyők III.

Hazánk a Kárpát-medencében fekszik. A Kárpát-medence egésze fenyőfajokban szegény. Közvetlenül alatta a balkáni hegyvidéken és a mediterrán területeken a fenyők fajszáma ugrásszerűen emelkedik. A Kárpátok legelterjedtebb fenyője a luc, amely a földrajzi helyzettőt függően 600-1800 m között gazdag övet képez. Fölötte helyezkedik el a szubalpin törpefenyő (Pinus mugo) és a havasi boróka (Juniperus nana). A Kárpátok hegyláncinak néhány pontján a törpefenyvesekbe ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

Fenyők IV.

Az erdeifenyő kéttűs fenyőfaj. Törzse zárt állományban szép egyenes, 40 m magasa is megnő. Kérge vörösesbarna. Nálunk a Nyugat-Dunántúlon és a Bakonyban (Fenyőfő) van őshonos állománya. Tölggyel (Pino-Quercetum), illetve a Nyugat-Dunántúlon bükkel és gyertyánnal képez elegyeket. Ritkán az Alpokalján, mészkedvelő erdeifenyves (Myrtillo-Pinetum) és (Cytiso-Pinetum) állományok is találhatók. A domb- és hegyvidék, valamint a homok fásítására egyaránt széles körben felhasználják. ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

Fátyolfenyők, dakridiumok (Dacrydium)

Különleges megjelenésű, egzotikus nemzetség, amellyel azonban csak az idővel és szakértelemmel rendelkező magángyűjteményeknek érdemes kísérletezni. Az eddig ismert 16 fajukból néhány a déli félteke magas hegységeiből származik, és ezek fagytűrő képessége jelentős. Nincs kizárva, hogy a hegységek magasabb öveiből származó szaporítóanyagból a mi éghajlatunknak megfelelő fagytűrő törzseket lehessen kiválogatni. ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

Földimandula (Cyperus esculentes)

Már az ősi Egyiptomban is ismert és az orvoslásban alkalmazott földimandula- fű, földalatti gumós termése. A termésnek szokatlanul magas a rostanyag tartalma és ezzel egyidejűleg kellemes, édeskés, mandulára emlékeztető íze van. Tartalmaz értékes, könnyen emészthető növényi fehérjét, számos ásványi elemet valamint többszörösen telítetlen szívvédő zsírsavakat és sejtvédő szabad gyökök ellen védelmet nyújtó E vitamint is. A föld alatt növekedő gumós termést, tisztítás ...
Szerző: http://bioszallito.hu/Ursaat_foldi_mandula-termek-2517

Fürtös hanga (Leucothoé)

Érdekes megjelenésű, rendkívül mutatós cserjék tartoznak ebbe a nemzetségbe. Leveleik szórt állásúak, fogazottak, virágaik karcsú fürtökben állnak. Észak- és Dél-Amerikában, Madagaszkár szigetén, a Himalájában és Japánban mintegy 35 fajuk él. Üde, párás helyet kívánnak, és többségük az erősebb fagyokra érzékeny. Elsősorban a kiskertekben kaphatnak helyet. Örökzöld gyepszőnyegbe ültetve feltűnnek különös formájukkal, gyakran vöröses árnyalatú leveleikkel, világító fehér virágaikkal. ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

Gyantás cédrus (Calocedrus)

A nemzetségnek mindössze három faja él Észak-Amerikában és a szubtropikus Délkelet-Ázsiában. Ezek közül nálunk csupán egy fajnak van kertészeti jelentősége. A gyantás cédrus [Calocedrus decurrens (Torrey) Florin] Észak-Amerika csendes-óceáni partvidékén a Cascade és a Sierra Nevada hegység nyugati lejtőin él. Oregontól dél felé egészen Alsó-Kaliforniáig terjed, mintegy 1000-2800 méteres magasságig. Főként a hűvös, párás szurdokerdőkben érzi jól magát, ahol alacsonyabb ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

Gyújtogató ölte meg a Szenátor-fát (Taxodium ascendens)

  Valószínűleg gyújtogató okozhatta a floridai Szenátor-fa vesztét. A 36 méter magas, 3500 éves kopasz ciprus (Taxodium ascendens) hétfő reggel kapott lángra, és oltáskor kidőlt.   A helyi lapok szerint gyújtogató lobbanthatta lángra a világ egyik legidősebb fáját, a floridai Szenátor-fát. Hivatalosan ugyan ezt még nem erősítette meg a vizsgálat, ám a nyomozók egy halom gallyat találtak a fa odvas aljánál. A tűz ...
Szerző: http://index.hu/bulvar/2012/01/17/gyujtogato_olte_meg_a_szenator-fat/

Hamisciprus (Chamaecyparis)

A nemzetség a ciprusok közeli rokona. Hat faja Észak-Amerika, Japán és Formosa óceáni klímájában terjedt el. Mind pikkelylevelűek, tobozaik gömb alakúak, éréskor elfásodnak. Mint az óceáni klíma növényei, nálunk elsősorban a Dunántúlon fejlődnek zavartalanul, máshol a szárazságtól vagy a hidegtől szenvedhetnek. Sok szép kerti szín- és alakváltozatukkal a legváltozatosabb igényeket is kielégítik. Karcsú, oszlopos alakjukkal, kitűnő szoliterfácskák, amelyek megfelelő környezetben ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

Hanga (Erica)

Elsősorban virágjukkal díszítő, közkedvelt cserjék vagy kivételesen kisebb fák, finom, tűszerű levelekkel. A meleg égöv növényei, jórészt Dél-Afrikában élnek. Európában az enyhe telű mediterránban és a kiegyenlített atlantikus éghajlatú területeken élnek. Sem egyik, sem másik terület hangái nem kedvelik a mi éghajlatunkat. A mediterrán elterjedésűek a fagyra érzékenyek, míg a fagyot jobban tűrő atlantikus hangák a savanyú, mészmentes talajt igénylik. ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

Havasszépe (Rhododendron)

A rododendronok útja Anglián át vezetett Európába. A XVII. században még alig voltak ismertek, ma viszont a sziget legnépszerűbb növényei. Az első kertkultúrába vont faj 1656-ban a Rhododendron hirsutum volt. A XVIII. században még csak az újvilágból és a Kaukázusból juthatott el néhány faj a nyugat-európai kertekbe. A következő század elejére már 40-re emelkedett a kultúrába vont rododendronok száma. Az ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

Hegyi babér (Kalmia)

Rododendronokkal vetekedő szépségű örökzöld bokrok tartoznak e nemzetséghez. Leveleik bőrszerűek, egyes fajoknál különösen mutatósak, virágaik a hajtásvégeken gazdag csomókban nyílnak. Egy-egy virág közelebbről különösen érdekes; aligha hasonlítható más növény virágjához. Mindenütt könnyen megtelepíthető - ott, ahol a rododendronok is jól fejlődnek. Kevésbé érzékenyek azonban a talajra, és a csapadékosabb országrészeken üde, félárnyékos helyen máshol is megtelepíthetők. Elsősorban nagyobb csoportban ültetve ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

Hegyi mammutfenyő (Sequoiadendron)

John Bidwell, a híres angol utazó az 1800-as évek elején egy olyan erdőségről számolt be a hitetlenkedő hallgatóságnak, ahol a fák hatalmas törzsébe vájt alagutakon még a lovasok is áthaladhatnak. A monumentális fák Kalifornia területén nőttek, és az indiánok égették ki az üregeket, hogy abban meghúzódhassanak, és hogy a kidőlt törzsek útjukban ne akadályozzák. A nemzetség egyetlen faja a hegyi mammutfenyő ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

Hemlokfenyő (Tsuga)

Magas termetű, gyakran több vezérágat fejlesztő fák, amelyek szabad állásban, horizontális irányban lazán szétterülnek. Csüngő hajtásaik gyakran a tömeges tobozoktól terheltek, és ez különösen szépíti az idetartozó fajokat. Hazájuk az északi félteke mérsékelt öve, ezen belül Észak-Amerika atlantikus és csendes-óceáni területei, Kína és Japán óceáni hatás alatt álló magas hegységei és a Himalája fenyőöve. A felfogástól függően körülbelül 14 fajuk ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

Hibatuja (Thujopsis)

A nemzetség egyetlen faja a japán elterjedésű híbatuja (Thujopsis dolabrata S. et. Z.). Japán szigorúan védett fái közé tartozik. A XVII. század közepén, amikor a Tokagawa család került uralomra, a leghatározottabb intézkedésekkel óvták meg a legfontosabb fákat az egyre fokozódó irtástól. Ennek köszönhető, hogy mindmáig gyönyörű erdőségek maradtak fenn ebből az egyedülállóan érdekes fenyőből. A legszebb állományok Észak-Honshuban vannak, ahol ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

Hosszútűs fenyők (Pinus)

Az északi félteke örökzöld fái, rendkívül széles körben terjedtek el. A legkiterjedtebb erdőségeket a mérsékelt övben alkotják, míg dél felé területük összeszűkül, bár fajszámban gazdagok maradnak. A trópusi régiókba már csak ritkán húzódnak le, így Floridába, Burmába, ott is leginkább a trópusokból kiemelkedő magas hegységek hűvösebb régióiba. A mérsékelt övben a hosszútűs fenyők általában lomblevelű fákkal elegyedve fordulnak elő. A ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

Illatcserje (Osmanthus)

Örökzöld cserjék vagy fák tartoznak a nemzetségbe. Leveleik átellenesen állnak a hajtásokon, merevek, gyakran magyalszerűek. Fehér vagy sárga virágaik kis csomókba tömörülnek, kellemes illatúak. Termésük keményhéjú csontár. Legtöbb fajuk Kelet-Ázsiában, néhány pedig Észak-Amerikában él. Csaknem kizárólag a trópusi, szubtrópusi éghajlat növényei, így csak kevés honosítható meg nálunk. Kifejezetten télállónak csak két faj nevezhető. A többi, védett, meleg fekvésben nyári öntözéssel ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

Iszalag (Clematis)

Erdeink közismert iszalagjának elsősorban a gyönyörű, nagyvirágú rokonai terjedtek el a kertekben. Ezek mint lombhullatók elsősorban a virágzáskor díszítenek, lombozatuk kevésbé szép. A szubtrópusokon és a határos mérsékelt övi területeken ugyanakkor gyönyörű örökzöld fajok élnek, amelyek csaknem ismeretlenek nálunk. Igaz, legtöbbjük fagyérzékeny, de ezek is kitűnően alkalmasak a fűtetlen verandák befuttatására. ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

Japán ernyőfenyő (Sciadopitys)

Talán az összes fenyő között a legkülönösebb megjelenésű a japáni ernyőfenyő (Sciadopitys verticillata S. et Z.). Hajtásain a párosával összenőtt levelek ernyőszerű örvökben állnak, és egymástól távol kis emeleteket alkotnak. Hazájában karcsú koronájú, magas fa, idősebb korában ritkás lombozattal. Honshu-szigetén vannak a legszebb erdőségei, sziklás, szélvédett helyeken. Ott erdészeti célokra is termesztik - rostos kérge parafapótló. Nagyon lassan nő, úgyhogy ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

Japán szentfa (Nandina)

Az érdekes nemzetség egyetlen tagja a Nandina domestica Thunb. Felálló, többnyire elágazás nélküli, bambuszra emlékeztető szárú cserje. Levelei kihajtáskor vörösbarnák. Június, júliusban jelennek meg sok virágú fehér fürtjei, majd kedvező nyár után élénkpiros vagy a változatoknál fehér, illetve sárga termései. Ősszel levelei vöröses színárnyalatba mennek át, és így különösen csoportos ültetésük esetén gyönyörűtéli színfoltot adnak. A japánok „szent bambusza", Honshu- ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

Japánciprus (Cryptomeria)

A XVII. század elejéről mesélik, hogy amikor a japán Tokagawa dinasztia alapítója, Yeyasu meghalt, hatalmas tömegek járultak sírjához, hogy leróják hálájukat. Testét Nikko-hegyén helyezték örök nyugalomra, s hálájuk jeleként kövekkel és lámpásokkal díszítették sírhelyét. A legenda szerint volt köztük egy szegény, akinek még lámpásra sem telt. Ám, hogy valamivel ő is kifejezze halott uralkodója iránti tiszteletét, fákat ültetett a sírhoz ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

Jegenyefenyő (Abies)

Eurázsia, Észak-Afrika és Észak-Amerika területén megközelítőleg 40 fajuk ismert. Legtöbbjük a fenyőcentrumokban, Észak-Amerikában és Délkelet-Ázsiában található, máshol nagy kiterjedésű fenyőzónában csak néhány faj vesz részt. Általában a magashegységi, óceán közeli régiók csapadékos, páradús klímáját kedveli, és a nagy tengerszint feletti magasságokból csupán északon ereszkedik le a tengerszintig. Európában nagy kiterjedésű erdőségeket csak a közönséges jegenyefenyő alkot. A mediterrán hegységeiben élő ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

Jázmin (Jasminum)

A valódi jázminok pompás, többnyire sárga virágú cserjék, amelyek közül néhány szép örökzöld lombjával is díszít. Általában támaszkodva kúsznak, vagy laza, széteső bokrot alkotnak. Összetett leveleik szárnyaltak vagy hármasak, virágaik végálló bogernyőben vagy a levélhónaljakban nyílnak. Termésük érdekes, fekete ikerbogyó. A nagy nemzetség legtöbbje a szubtrópuson, trópuson él, sőt néhány faj a mediterránban is előfordul. Nálunk még alig ismertek, még ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

József nádor, Ambrózy, Folly, Debreczy: út a jövőbe

Mi vezet egy XIX. századi magyar arisztokratát, amikor máig élő libanoni cédrust, délies platánokat ültet, arborétumot telepít? Mi vezet a XX. század elején egy elszegényedett grófot, amikor engedve botanizáló szenvedélyének a Kárpátok előterének szigorú klímájában délszaki növényekkel kezd - sikeresen - kísérletezni? Mi vezet egy Balaton-felvidéki orvost szinte ugyanakkor, hogy - szemben erdész barátainak averzióival - máig viruló cédrusligetet ültessen, ...
Szerző: Hódi Tóth József

Kaliforniacserje (Carpenteria)

Kalifornia bennszülött növénye s a nemzetség egyetlen tagja a kaliforniacserje (Carpenteria californica Torr.). Hazájában 2 méter magasra is megnő. Nagy, fényes, elliptikus leveleivel önmagában is mutatós bokor, de legfőbb díszei mégis a nyár derekán nyíló hófehér, 5-7 centiméteres virágai. Szárazságtűrő, de erősebb fagyokra érzékeny, igazi mediterrán növény, amely a Sierra Nevadában 400-1500 méteres magasságban él. ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

Kamélia (Camelia)

A Távol-Kelet szép örökzöld cserjéi, illetve fái, fényes levelekkel és néhány fajnál feltűnően szép virágokkal. A meleg égöv fontos haszon- és dísznövényei. Európa enyhe, kiegyenlített éghajlatú területein már régi díszcserjék. Egy időben a legnépszerűbb vágott virágok közé tartoztak, így hatalmas tömegben termesztették. Nálunk a legutóbbi időkig a kaméliát és a teacserjét az üvegházak kényes növényei között nevelték. Kiderült, hogy jó ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

Kassziope (Cassiope)

Az északi mérsékelt öv arktikus és magashegységi területeinek, valamint a Himalája magas régióinak növényei. Mintegy 12 fajuk alacsony szőnyeget alkotó törpe cserje. Leveleik pikkely vagy tű alakúak, zsindelyszerűen fedik egymást. A négy sorban álló levelektől a szár gyakran négyélű. Virágaik egyesével állnak, fehér színűek, harang vagy csésze alakúak. Nálunk csak kivételesen kedvező, üde, párás helyen, kiszáradástól védve tarthatók fenn, azonban ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

Kecskerágó (Euonymus)

Erdeinkből is jól ismert cserjék, amelyek elsősorban érdekes, színes terméseikről nevezetesek. A pasztellszínű, többrekeszes tokból ugyanis kilógnak az élénk színű magköpennyel burkolt magok. Az örökzöld fajok termései éppoly díszesek, sőt a csillogó sötétzöld lombozat háttere még jobban kiemeli szépségüket. A nemzetségre ezenkívül az egyszerű levelek és a jelentéktelen, gyakran zöldes színű, apró virágok a jellemzőek. A nálunk meghonosítható örökzöld fajok ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

Kelet-kínai tiszafa (Nothotaxus)

A nemzetség egyetlen tagja, a kelet-kínai tiszafa [Nothotaxus chienii (Cheng.) Florin] Csekiang tartomány hegyeiben őshonos, mintegy 1000 méteres magasságig. Emlékeztet a tiszafákra; levelei sötétzöldek, a hajtásokon kétsorosan rendezettek. Feltűnő a leveleik fonákán húzódó kékesszürke csíkpár és a magjaikat borító fehér szúfű harang alakú magköpeny (arillus). Az érdekes nemzetség egyetlen tagja az erősebb fagyoktól védett, nedves, párás helyeken nálunk is megtelepíthető. ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

Kifogyhat a világ a kávéból

A kellemetlen kolumbiai klíma, valamint a középosztályában kövéredő Kína fenyegeti a világ kávépiacát. Bár most a válság miatt éppen olcsóbb lett, a közeljövőben sorozatban rekordot dönthet a sokak mindennapjaihoz hozzátartozó ital ára. Csökkenő termés és növekvő kereslet fenyegeti a kávé piacát, de ez még a kisebbik baj. Sokkal nehezebb megakadályozni a globális felmelegedés káros hatását, ami Kolumbiában az elmúlt 33 év ...
Szerző: http://index.hu/gazdasag/vilag/2011/12/01/kifogyunk_a_kavebol/?rnd=390

Kora tavaszi hagymások – nem a hóvirág az első!

Legkorábban virágzó növényeink többsége a hagymások illetve gumósok közé tartozik. A legismertebb és legnépszerűbb közülük a hóvirág, amely azonban korántsem a legkorábbi, és - talán – nem is a legszebb. A tél végén, kora tavasszal nyíló hagymások - elsősorban a kis hagymával rendelkezők – árnyékban, fák, cserjék alatt érzik jól magukat. Mivel a cserjék lombfakadása előtt virágoznak, ezért így is ...
Szerző: Treemail

Korállborbolya (Berberidopsis)

A nemzetség egyetlen tagja a korallborbolya (Berberidopsis koralliana Hook.). A chilei Andok hegységeiben él. Vékony törzsű, legtöbbször csavarodva kúszó cserje, amely az enyhe vidékeken 5 m magasra is felfut. Levelei szíves-tojásdadok, tövisesen fogazottak. Feltűnő, mélyvörös, 2 cm széles virágai, hosszú kocsányon fürtben állnak. Csapadékos chilei termőhelyén, így Valdivia környékén, erdőkben él. Nálunk párás, félárnyékos, hideg szelektől védett helyre ültethető. Meszes ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

Kávécserje (Coffea arabica és Coffea robusta) I.

A kávé pályafutása Afrikában kezdődött. Az etióp felvidék, Kaffa régióját lakók rájöttek arra, hogy a kávécserje bogyóinak élénkítő hatása, azok magvaira vezethető vissza. Ettől kezdve a bogyókat nem elrágták, hanem széttaposták a magokat, majd állati zsiradékkal keverték össze, hogy háborús időszakokban profitáljanak annak fehérjében gazdag, élénkítő hatásából. Az egész Földön kb. 15 milliárd kávécserje (Coffea arabica és Coffea robusta) nő. Ha ...
Szerző: http://www.jacobs.hu

Kávécserje (Coffea arabica és Coffea robusta) II.

A kávé rehabilitációja   Voltaire napi ötven csésze kávét ivott. Amikor figyelmeztették, hogy a kávé alattomos méreg, azt felelte: "akkor nagyon-nagyon alattomos lehet, mert én ötven éve iszom, és még látszólag semmi bajom".   Egy sötét szenvedély története   Sokan azt gondolják, hogy a kávé a sarki ABC-ből származik, de tévednek. Valójában a Teremtés melléktermékeként egy magocska pottyant Etiópia földjére, melyből egy ronda kis cserje nőtt ...
Szerző: Szendi Gábor

Kövérke (Pachysandra)

Borostyán és más talajborító örökzöldek üde környezetében különösen szép növények. Leveleik a hajtások végén tömörülnek, durván fogazottak. Virágaik fehérek, szarvacskás toktermései alig feltűnőek. Mintegy öt fajuk az óceáni Kelet-Ázsiából, illetve Észak-Amerika atlantikus részéről ismert. Az ide tartozó fajok mind alacsony termetűek, ezért célszerű védett helyre, fatörzsek köré vagy nagyobb növények közelébe ültetni, ahol a taposástól megóvhatók. Nagyon szépen hatnak az ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

Levendula (Lavandula)

Hamisítatlanul a mediterrán színpompáját és illatát idéző szép örökzöld félcserjék. A száraz, kopár, meszes hegyoldalakat kedvelik és az ilyen területeken, illó olajáért nálunk is nagyban termesztik. Ezüstös lombjukkal, pompás lila virágtömegükkel szubmediterrán kertjeink hangulatát és jellegét legjobban hangsúlyozó növények közé tartoznak. Nagyobb foltokban ültetve hatásosak igazán. ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

Liliomfa (Magnolia)

A nemzetség lombhullató fáiról, cserjéiről ismert nálunk; ezek a tavasz gyorsan múló díszei. Vannak közöttük azonban nagyon szép örökzöldek is, amelyek közül néhány a fagyot is elég jól eltűri. Ezek a szubtrópus és a mérsékelt öv átmeneti területeiről származnak, Észak-Amerikából és Közép-Kínából. Nálunk az örökzöld fajok csak egészen szűk körben, a nem túl száraz és enyhe telű országrészeken telepíthetők. Védett helyeken, ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

Linné-cserje (Linnaea)

A nemzetség egyetlen tagja a Linné-cserje (Linnaea borealis L.). Alacsonyan kúszó törpecserje, apró, 25 milliméteres levelekkel és hosszú kocsányon párosával nyíló világos rózsaszín, harang alakú virágokkal. Szép, sűrű gyepet alkotó növény, amelyet ősszel apró okkersárga termések díszítenek. Nálunk nagyon érzékeny, és csak hűvös, árnyékos helyen, nyári vízutánpótlással nevelhető fel. Hazája Eurázsia északi része, de változataiban átterjed Amerika északnyugati területeire is. ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

Lonc (Lonicera)

Az északi félgömb népes nemzetsége, mintegy 180 fajjal. Legtöbbjük lombhullató vagy csak télizöld, és csak kevés faj fagytűrő, jó örökzöld. Leveleik átellenesek, egyszerűek. Hosszú csöves, kétajkú virágaik mutatósak, gyakran kárpótolnak a kevésbé feltűnő lombozatért. Termésük rendszerint párosával összenőtt bogyó. Alakjuk nagyon változatos: néhány faj alacsony, elterülő cserje, tömegben mutatós szőnyeget alkot. Mások magasra felkúsznak, és vadregényes, zöld függönyként csüngenek vissza. ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

Lucfenyő (Picea)

A mérsékelt öv legkiterjedtebb erdőségeit a lucfenyő alkotja. Hatalmas eurázsiai és észak-amerikai övükkel csaknem körbefogják az északi féltekét. A tudomány mintegy negyven fajt ismer. Ezek legtöbbje Közép-, illetve Nyugat-Kínában és Észak-Amerikában él. Máshol sokkal inkább tömegükkel, mint változatosságukkal tűnnek ki, így például Eurázsia boreális fenyőövének nagy részében mindössze két fajuk szerepel. A síkságra csak egészen északon ereszkednek, míg a délebbi ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

Madárbirsek (Cotoneaster)

Közel 50 fajt számláló nemzetség, amely sok szép örökzölddel gazdagítja kertjeinket. Általában cserjék, de fa termetűre is megnőhetnek a melegebb éghajlaton. Leveleik szórt állásúak, ép szélűek, gyakran kopaszok, fényesek, merevek, máskor fonákukon vastagon nemezesek. Virágzásuk kevésbé jelentős, apró fehér virágaik gyakran a lomb közé rejtve nyílnak, alig feltűnőek. Annál mutatósabbak színes almaterméseik, amelyek sokáig díszítik bokraikat. Az örökzöld fajok legtöbbje ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

Magyal (Ilex)

Pompás, fatermetű örökzöldjeink egy hatalmas, mintegy 300 fajt számláló nemzetség tagjai. A meghonosítható fajok hozzánk a csapadékos, óceáni éghajlatú területekről kerültek. Ennek megfelelően, elsősorban a csapadékos, nyugati országrészeinken és a fagytűrőbbek északkeleten kaphatnak helyet. Néhány fajuk nálunk is magas fává növekedhet, mások inkább magas bokrok vagy kisebb cserjék. Erőteljes növekedésük különösen értékes tulajdonságuk, mert fatermetű örökzöldünk kevés van, s parkrészletek ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

Magyar kikerics (Colchicum hungaricum)

  Enyhébb januári napokon, amikor az ország többi részén még borongós téli idő uralkodik, a nagyharsányi Szársomlyón már virít legkorábban nyíló tavaszi virágunk, a magyar kikerics.   Készült: 2011.02.06. - Huber Kálmán   Hasonlít rokonára, a gyakori előfordulású, nagyobb termetű, lilás-rózsaszín őszi kikericsre. Liliomféle, tehát hatleplű a virága, és a talajban arasznyi mélyen bújik meg hagymagumója a sziklagyep talajában, rendszerint a sziklához simulva. Toktermése májusban jelenik ...
Szerző: http://villanyiborvidek.hu/hu/villanyi-borvidek/villanyi-borvidek-termeszeti-ertekei/kikerics

Mahoborbolya (Mahoberberis)

A mahóniák és a borbolyák kereszteződéséből származó örökzöld vagy télizöld cserjék. A mahóniától tövistelen hajtásaikat, a borbolyától egyszerű vagy legfeljebb hármas leveleiket örökölték. Sokszor alig hinnénk, hogy két hajtás egy növényről származik, annyira eltérnek a hajtáscsúcson vagy a frissen feltörő hajtásokon álló levelek a növény többi részének lombozatától. Virágai ismeretlenek, a növény csak vegetatív úton szaporítható. Az eddig ismert három ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

Mahónia (Mahonia)

Általában alacsony cserjék, de meleg tájakon ritkán fatermetűek is lehetnek. Leveleik páratlanul szárnyaltak, szélükön erőteljes, gyakran tövises fogakkal. Virágaik a hajtásvégeken felálló vagy lelógó füzérekben csoportosulnak. Egyes fajok már a tél végén, mások a tavasz folyamán virágoznak - fényes lombozatuk a tömeges sárga virággal festői látványt nyújt. Termésük legtöbbször kékes színű bogyó, néhány fajnál azonban vörös és fehéres bogyók is ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

Maracuja, a golgotavirág gyümölcse

  Az utóbbi években a magyar boltok piacán is megjelent a fűszeres maracuja, vagy ahogy az angolok nevezik: a passion fruit. Ismerkedjünk meg vele közelebbről! A Dél-Amerikában, azon belül is Brazíliában, Paraguayban és Észak-Argentínában őshonos golgotavirágot a 16. században az Újvilágba érkező spanyol szerzetesek nevezték el "Flor de las Cinco llagas"-nak, azaz öt seb virágnak. Ez az elnevezés részint a növény ...
Szerző: http://mindmegette.hu/maracuja-a-golgotavirag-gyumolcse-47695#

Mazsolafa-kivonat semlegesíti a részegséget

Kínai kutatók egy olyan természetes anyagot találtak, ami józanul tart, függetlenül attól, mennyit ittunk, ráadásul semlegesíti a másnaposságot és segíthet a függőkön is. Patkányokon már működik, nemsokára embereken is tesztelik. Az alkoholizmus hatalmas, globális probléma, a WHO adatai szerint évi 2,5 millió áldozattal. A japán mazsolafa (Hovenia dulcis) kínai fajtájának kivonata lehet a válasz kulcsa, a fa kivonatát Kínában már ötszáz ...
Szerző: http://index.hu/tudomany/2012/01/10/mazsolafa-kivonattal_semlegesitheto_a_reszegseg/

Medveszőlő (Arctostaphylos)

A hazánkat övező magas hegységek medveszőlője részben más magashegységi fajokkal, nagyobbrészt viszont száraz, enyhe éghajlatot igénylő mediterrán fajokkal rokon. Leveleik egyszerűek, virágaik végálló füzérekben vagy fürtben nyílnak, megszokottan fehérek. Termésük bogyószerű csontár, élénk színével gyakran sokáig díszítő. Nálunk a magashegységi fajok csak egészen szűk körben, hűvös, északias sziklakertekben a nyugati és északi országrészeken telepíthetők meg, így kertészeti jelentőségük csekély. Ahol ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

Megfejtették a liliom virágzásának titkát

Meglepő, de a botanikusok eddig nem voltak vele pontosan tisztában, mi okozza a liliom rügyének kipattanását. Egy új tanulmányban két harvardi matematikus fejtette meg, hogy mitől nyílnak ki a liliomszirmok. A liliomok rengeteg képen és versben szerepelnek, azt azonban, hogy miként nyílnak ki a virágok, egészen mostanáig nem sikerült pontosan tisztázni. A virágzás mechanizmusát a Harvard Egyetem két kutatója, Lakshminarayanan Mahadevan ...
Szerző: Lakshminarayanan Mahadevan & Haiyi Liang

Meténg (Vinca)

A nemzetség 12 faja a Földközi-tenger medencéjétől Kis-Ázsiáig és a trópusokon terjedt el. Többségük örökzöld cserje vagy törpe cserje, amelyek közül a legészakibb elterjedésűek nálunk is őshonosak. Leveleik átellenesek, szép nagy virágaik a levelek hónaljában egyesével nyílnak. Termésük ikertüsző; viszonylag ritkán látható. A meghonosítható fajok kizárólag, mint gyeppótlók szerepelhetnek örökzöld kertjeinkben. Különösen a nálunk is őshonos kis télizöld a legellenállóbb ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

Mire számíthatunk a Kárpát-medencében a klímamodellek szerint?

Napjainkban szakmai körökben már általánosan elfogadott, hogy a globális éghajlatváltozás hátterében – bár nem kizárólag, de nagyrészt – emberi, antropogén hatások állnak. Ilyen például a légkör sugárzásátvitelben szerepet játszó összetevőinek gyors megváltoztatása. [1]. Az okokkal ellentétben a következmények körül még nagy a bizonytalanság, az elkövetkező száz év forgatókönyvére több változat (klímaszcenárió) is létezik. Az évtizedekre előretekintő jóslatok általában az irányokban ...
Szerző: http://okovolgy.hu/mire-szamithatunk-a-karpat-medenceben-a-klimamodellek-szerint/

Miért épp a télálló kaktuszokról?

A kaktuszok napjaink sikernövényei! Igénytelenek, helyigényük sem nagy, s változatosságuk alakban, színben alig ismer határokat. Ezt már csak kiegészítheti a pompás virágzás, ami­kor az apró csillagok vagy az óriás tölcsérek szinte beborít­ják a növényeket. A kaktuszgyűjtésnek azonban van jó néhány buktatója, s talán ez az oka, hogy kaktuszt szinte minden házban, de szép növényekből álló gyűjteményt csak itt-ott láthatunk. Az egyik ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

Miért érdemes feliratkozni a hírlevelünkre?

Tudatosan törekszünk arra, hogy visszatérő látogatóink, vásárlóink számára kézzelfogható előnyöket biztosítsunk. Ezért bizonyos akciókat, kampányokat kizárólag az ő részükre hirdetünk meg - és ezt leghatékonyabban hírlevelünkön keresztül tudjuk megtenni. Így azok, akik feliratkoztak, 20-30, sőt nemritkán 50% kedvezménnyel juthatnak hozzá egy-egy dísznövényhez! Gyakran a megrendelések mellé ajándékot is küldünk - természetesen erről sem tud más, csak az, aki megkapja hírlevelünket. Amennyiben új növényeket ...
Szerző: Treemail

Mióta télállók a kaktuszok?

Fagytűrés   A fagytűrés a növényre jellemző, genetikailag öröklődő élet­tani sajátosság, amely nem vagy csak egészen kis mértékben befolyásolható új környezettel, „fokozatos szoktatással”. Ahhoz, hogy egy fagyérzékeny növénycsoportból fagytűrő faj váljon ki, mai tudásunk szerint vegetációtörténeti időlépték szükséges; évmilliók fokozatos klímahatása. A fagyással és a fagyhalállal kapcsolatosan az ember már évszázadok óta gyűjti a tapasztalatokat, hisz a fagy határt szabott a számára létszükségletet ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

Nagymagvú tiszafa (Torreya)

A család legérdekesebb és talán legszebb tagjai ebbe a nemzetségbe tartoznak. Legtöbbjük termetes fa vagy hatalmas bokor, hosszú, merev, fényeszöld levelekkel. Különösen feltűnőek a nagy és kemény héjú magjaik, amelyeket ehető, húsos magköpeny burkol. Észak-Amerikából és Kelet-Ázsiából ismertek. Nálunk csak a nagyobb dendrológiai gyűjteményekben látható belőlük néhány példány, és ezek szépségükkel, életerejükkel azt bizonyítják, hogy nálunk szélesebb körben is telepíthetők. ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

Növényalkalmazás a klímaváltozás idején 1.

Bede-Fazekas Ákos tájrendező és kertépítő mérnök, korábbi szakdolgozónk, a Szép Kertek című folyóirat számára írott cikksorozatában a gyakran hangoztatott megelőzés helyett az alkalmazkodásra helyezi a hangsúlyt. A sorozat első részében a jegenyefenyőkről esik szó. Friss számítógépes modellek szerint néhány évtized múlva Magyarország klímája áthelyeződik Lengyelország területére, és helyét Bulgária jelenlegi éghajlata foglalja el. A tájépítészetet, a növényalkalmazást, a kertészeti dendrológiát legalább ...
Szerző: http://okovolgy.hu/novenyalkalmazas-a-klimavaltozas-idejen-1/

Növényalkalmazás a klímaváltozás idején 2.

Bede-Fazekas Ákos okleveles tájrendező- és kertépítőmérnök, korábbi szakdolgozónk, a Szép Kertek című folyóirat számára írott cikksorozatában a gyakran hangoztatott megelőzés helyett az alkalmazkodásra helyezi a hangsúlyt. A cikksorozat előző részében a jegenyefenyőkről esett szó, a mostani írásban pedig az észak-amerikai ciprusokról olvashatnak az érdeklődők. A ciprusok kertépítészeti alkalmazása Magyarországon még gyerekcipőben jár: ezeket a gyönyörű növényeket hallatlan szívósságuk és elegáns megjelenésük ...
Szerző: http://okovolgy.hu/novenyalkalmazas-a-klimavaltozas-idejen-2/

Növényalkalmazás a klímaváltozás idején 3.

Bede-Fazekas Ákos okleveles tájrendező- és kertépítőmérnök, korábbi szakdolgozónk, a Szép Kertek című folyóirat számára írott cikksorozatában a gyakran hangoztatott megelőzés helyett az alkalmazkodásra helyezi a hangsúlyt. A cikksorozat előző részeiben a jegenyefenyőkről, illetve az észak-amerikai ciprusokról esett szó, a mostani írásban pedig az óvilági tölgyekről olvashatnak az érdeklődők. Magyarországon az erdészek már régen felismerték, hogy a melegebb vidékek erdőgazdálkodás szempontjából jelentős ...
Szerző: http://okovolgy.hu/novenyalkalmazas-a-klimavaltozas-idejen-3/

Növényalkalmazás a klímaváltozás idején 4.

Bede-Fazekas Ákos okleveles tájrendező- és kertépítőmérnök, korábbi szakdolgozónk, a Szép Kertek című folyóirat számára írott cikksorozatában a megelőzés helyett az alkalmazkodásra helyezi a hangsúlyt. A cikksorozat előző részeiben a jegenyefenyőkről, az észak-amerikai ciprusokról, valamint az óvilági tölgyekről esett szó, a mostani írásban pedig az amerikai ikertűs fenyőkről olvashatnak az érdeklődők. A bemutatott ikertűs fenyők többsége hosszú tűjével és szép tobozával is ...
Szerző: http://okovolgy.hu/novenyalkalmazas-a-klimavaltozas-idejen-4-amerikai-ikertus-fenyok/

Oenothera biennis (Parlagi ligetszépe) virágzása

...
Szerző: Huber Kálmán - Kimmel Csaba - Treemail.hu

Olajfagyal (Phillyrea)

A nemzetség négy tagja a Földközi-tenger vidékén, Kis-Ázsiában és a Kaukázusban őshonos. Virágaik aprók, illatosak, termésük csontár; kezdetben vörös, az éréssel kékesfeketére változik. Az apró, kemény levelű mediterrán fajok a legszárazabb köves lejtők, a szikár cserjések, a makkia növényei. Nálunk csak védett, meleg és száraz fekvésben télállóak, ahol hajtásaik jól beérnek. Erősebb fagyok esetén lombjukat a téli nap károsíthatja, így ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

Orbáncfű (Hypericum)

A hatalmas nemzetség nem bővelkedik éppen fagytűrő örökzöldekben. Nagy többségük lágy szárú, amelyek közül néhány hazánkban is őshonos. Az örökzöld orbáncfüvek alacsony termetű, gyakran kúszó cserjék, amelyek kitűnően alkalmasak nagyobb felületek borítására. Legtöbbször bőrszerű, ép szélű leveleik áttetszően vagy feketén pontozottak, a hajtásokon átellenesen állnak. Sárga virágaik jellegzetessége, hogy közepükön a porzók tömegesen, csaknem pamacsszerűen állnak. Félárnyékos vagy napos helyen ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

Pahisztima (Pachistima)

Örökzöld törpe cserjék Észak-Amerika óceáni hatás alatt álló területeiről. Leveleik keresztben átellenesek, sűrűn borítják a hajtásokat, ép szélűek vagy finoman fogazottak. Virágaik jelentéktelenek, termésük 1 vagy 2 rekeszű tok, fehér magköpennyel burkolt magokkal. Félárnyékos sziklakertek érdekes díszcserjéi. ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

Patagóniai ciprus (Fitzroya)

Dél-Chilében az óceáni partvidéktől az Andokon át Pátagóniáig honos a patagóniai ciprus [Fitzroya cupressoides (Molina) Johnston]. Hazájában vastag törzsű, 30 m magas példányai nem ritkán 3-4000 éves k. Vöröses törzsű, mélyen barázdált, hajtásai vékonyak, hosszan lelógók. Angliában, ahol néhol erősebb fagyokat is kiáll, csak mutatós, laza, csüngő hajtású bokor. Az enyhe, óceáni mérsékelt öv növénye, amely 2-3000 milliméteres csapadékot is ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

Patagóniai délciprus (Pilgerodendron)

A nemzetség egyetlen tagja a patagóniai délciprus [Pilgerodendron uviferum (Pilg.) Florin.]. Karcsú, piramis alakú fa, de főként magasabb régiókban hazájában is csak bokor termetű. Hajtásai négyélűek, és laza ágrendszere hosszan lelógó. Az erős hidegre érzékeny, és hűvös, párás helyet igényel - nálunk mindenütt vízutánpótlásra szorul. Csak mint a gyűjtemények érdekessége kaphat helyet kertjeinkben. ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

Podokarpusz (Podocarpus)

Rendkívül változatos nemzetség: a hatalmas termetű trópusi fáktól az alig néhány méteres bokorig változik magasságuk, lombozatuk néha apró tűszerű, máskor valóságos óriás levelek, 35 centiméteres hosszúsággal. Borsó nagyságú magjaikat zöldes vagy pirosas, húsos burok fogja körül. Elsősorban a meleg, fagymentes területeken honosak, de néhány faj felhatol a déli félgömb mérsékelt övi magas hegységeire, ahol már hűvös éghajlatnak is ellenáll. Mint biztos ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

Puszpáng (Buxus)

Legnépszerűbb örökzöldünk ebbe a nemzetségbe tartozik. Valamennyi apró, kemény levelű cserje vagy fácska. Virágaik jelentéktelenek, a levelek hónaljában nőnek. Termésük sokmagvú tok, két szarvacskával. Harminc fajuk Nyugat-Európától a mediterránon keresztül Kis-Ázsiáig, Nyugat-Indiáig és Kelet-Ázsiáig honos. A szárazságot és a fagyot többnyire jól tűrő és a legváltozatosabb célokra egyaránt kitűnően alkalmas, igénytelen növények. A szárazságot, a tűző napot és az árnyas ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

Pusztulás fenyegeti Sztálin munkácsi teaültetvényét

Gazdátlanság következtében hamarosan eltűnhet a világ egyik legészakibb (DNy-Angliában van a legészakibb) fekvésű teaültetvénye a kárpátaljai Munkács mellett.   A teacserjét (Camelia sinensis) 1949-ben honosították meg a Munkácshoz közeli Vörös-hegyen (Kraszna horka) annak a nagyszabású sztálini növénynemesítési programnak a keretében, amelynek célja északi növényfajok déli és délszaki növények északi fekvésű vidékeken való termőre fogása volt.     Az ültetvény teacserjéi jellemzően nem haladják meg a ...
Szerző: http://mult-kor.hu/cikk.php?id=23260

Pálmaliliom (Yucca)

Egzotikus megjelenésű, amerikai származású cserjék vagy ritkán kisebb törzses bokrok. Leveleik tőrózsában állnak vagy üstököt alkotnak, fehér virágaik nagy bugába tömörülve többnyire magasan a levélrózsa felé emelkednek. Nagy toktermésük Magyarországon ritkán látható, mert beporzását a nálunk hiányzó parányi molylepke (Pronuba yuccosella) végzi. Többségük a legszárazabb félsivatagok növénye, ahonnan a fagytűrőbbek messze felhatolnak az északi, szárazföldi, kontinentális területekre. Ezek száraz, déli ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

Rezgőszakáll (Cercocarpus)

Csaknem ismeretlen nemzetség nálunk. Észak-Amerika nyugati részéről származó egzotikus külsejű, többnyire örökzöld cserjék, illetve fák. Leveleik változatosak, szórt állásúak, néha csomókba tömörülnek. Virágai aprók, sárgásak, jelentéktelenek - annál érdekesebbek azonban terméseik, a hosszú, tollszerű farokkal (bibeszállal). Száraz, félsivatagos területeken élnek, ennek megfelelően nálunk is hasonló igénnyel lépnek fel. Üde fekvésben hajtásaik nem érnek be, és könnyen lefagynak a tél folyamán. ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

Rózsa (Rosa)

A mediterránban - sokszor hallani - már februárban nyílik a rózsa. Ilyen teljesítményre csak örökzöld fajok képesek, amelyek készenlétben tartják lombjukat, alig várva már a jó időt. Nálunk alig ismertek, s ennek talán az az oka, hogy igényes, erősebb fagyokra érzékeny növények. Az enyhébb telű, melegebb országrészen azonban az átlagos teleket jól tűrik, s az erősebb hidegek hatására is általában ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

Szamócafa (Arbutus)

Érdekes, sima, fehér vagy barna törzsű bokrok és fák, fehér vagy rózsaszínű, kivételesen zöldes virágfürtökkel és bogyósserű, sok magvú húsos termésekkel. 20 fajuk a melegebb égövben az enyhe óceáni éghajlatú területeken él. Nálunk fagyérzékenyek, és csak üde, védett helyen kísérelhető meg telepítésük a szabadban. ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

Szeder (Rubus)

A nemzetség nálunk jól ismert. Kevésbé köztudott azonban, hogy Ázsiában és Új-Zélandon szép, örökzöld levelű fajok is élnek, amelyek félárnyékban, árnyékban kitűnő talajborítók. A hidegebb éghajlatról származók nálunk erősen burjánzanak, gyorsan terjednek, így könnyen gyommá válhatnak. Mások fagyérzékenyek, és nálunk csak védett fekvésben tarthatók meg. ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

Sziklakert építése

Ott, ahol nincs természetes steril talajú terület, hanem több­nyire jó víztároló képességű, jó kerti föld, laza kőzettörmelék­ből magunk teremtjük meg a jó vízvezető képességű sziklakerte­ket. A sziklakert lejtője nézzen déli irányba, és mindig emeljük ki a talaj felszínéből, amivel a víz elvezetését megkönnyítjük, és a szelek szárító hatását is elősegíthetjük. Milyen követ és kőzettörmeléket építsünk be? Legmegfele­lőbbs a savanyú őskőzet: gránit, ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

Szuhar (Cistus)

A mediterrán legszebb ékességei közé tartoznak a feltűnő színes virágú szuharok. Legtöbbször magasabb termetű cserjék, egyszerű, ép szélű levelekkel és végálló bogernyőben nyíló virágokkal. Sajnos nálunk legtöbbjük fagyérzékeny, így néhány kivétellel csak a hibridek bírják ki teleinket. Meleg, védett helyet kedvelnek, mennél szárazabb helyen neveljük őket, annál fagytűrőbbek. A legfagyállóbb babérlevelű szuhar a száraz, meleg lejtők, a szubmediterrán kertek megbízhatóan ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

Szárcsafű (Smilax)

Népes nemzetség, amelynek legtöbbje a melegebb égövben él. Többségük kúszónövény, szórt állású, elliptikus vagy szív alakú levelekkel és színes bogyókkal. A mediterrán faj meleg, száraz helyeket kíván, így szubmediterrán kertjeink érdekességei között kaphat helyet. A többi szubtrópusi-mérsékelt övi növény, amelyek üde, párás, félárnyékos helyet kívánnak. ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

Szíriahanga (Pentapera)

A hangákkal közel rokon növény, amely Dél-Európában és a kelet-mediterránban őshonos. A szíriahanga (Pantapera sicula Klotzsch.) értékes növény lehetne nálunk, amely jó fagytűrő képességével és mészigényével az érzékeny erikákat helyettesítheti. Alacsony cserje, keskeny, szálas levelekkel és csomókban álló, nyár elején nyíló rózsaszín virágokkal. Száraz, meleg fekvést kíván.   ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

Szúrós jegenyefenyő (Keteleeria)

Nálunk még teljességgel ismeretlen nemzetség - sem parkjainkban, sem magángyűjteményeinkben nem, fordul elő, pedig tőlünk északra, Németországban, szép bokor termetű, sőt fa méretű példányai is vannak. Közel állnak a jegenyefenyőkhöz, fiatal korukban piramis alakú koronával és gyertyaszerűen felfelé álló tobozokkal. Tobozaik azonban a jegenyefenyőkkel ellentétben egészben hullnak le. Leveleik hosszúak és fényes-merevek, kétsorosan helyezkednek el a hajtásokon. Hazájukban kifejlett korban ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

Szúrósfenyő (Cunninghamia)

Egyedülálló szépségű fenyők, amelyek hosszú, fényes tűleveleikkel, araukáriákra emlékeztető megjelenésükkel a kert igazi díszei. Koronájuk magas, kúp alakú, ritkás ágazattal. Közép- és Dél-Kínában széles körben elterjedtek, erdeik 1300 méternél is magasabbra emelkednek. Melegigényes, és hazájában a monszunesőzések bőséges csapadékkal látják el. Kivételesen kemény teleken könnyen visszafagyhatnak, de tőből újra sarjadnak. Évekig Európában mint üvegházi növényt kezelték, és csak a legutóbbi ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

Tengerparti mammutfenyő (Sequoia)

A magassági világrekordok épp úgy mozgásban vannak, mint minden más rekord a földön. Alig terjedt el, hogy a világ legmagasabb fája a hegyi mammutfenyő, máris új csúcs született: Sargent professzor, a világhírű dendrológus 340 lábnak, azaz 110 m magasnak mérte az egyik általa kiszemelt tengerparti mammutfenyő [Sequoia sempervirens (Lam.) Endl.] törzsméretét. Ma már vitathatatlannak látszik, hogy ez a faj és ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

Tiszafa (Taxus)

Jól ismert nemzetség, amelyből egy faj hazánkban is őshonos. Az északi féltekén ismeretes összesen hét faj különben nagyon közel áll egymáshoz, olyannyira, hogy a távoli kontinensek tiszafái kevésbé térnek el egymástól, mint a közönséges tiszafa néhány változata. Közös jellemzőjük a sötétzöld, jegenyefenyőkre emlékeztető lombozat, a szétterülő laza korona és a vörösbarna, foszló kéreg. Kétlaki, hím és nőivarú virágaik kevés kivétellel ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

Trohodendron (Trochodendron)

A nemzetség egyetlen tagja Közép-Japánban, Honshu és Shikoku hegyi erdőségeiben él. A trohodendron (Trochodendron aralioides S. et Z.) magas termetű, aromatikus fa, merev, bőrszerű, hajtásvégen csomókba tömörült levelekkel. Virágai zöldesek, közel 10 cm-es fürtökbe tömörülnek. Nagyon szép faj, amely üde fekvésben több méter magasra fejlődik. ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

Táskavirág (Ceanothus)

Elsősorban az észak-amerikai mediterrán klíma növényei. Lombhullató vagy örökzöld cserjék, illetve kisebb fák. Apró virágaik tömött virágzatba egyesülnek, legtöbbjüknél pompásan díszítik a bokrokat. Termésük kezdetben húsos, majd három részre hulló csontár, élénk színükkel szintén hatásosak. Nálunk elsősorban a lombhullató fajok terjedtek el, mert az igazán mutatós nagy levelű örökzöld táskavirágok kertjeinkben csak különleges gondozással, takarással óvhatók meg. Az apró levelű, ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

Tőzegmirtusz (Pernettya)

Mintegy 25 fajból álló nemzetség, amelyek többsége az újvilágban, Mexikótól az antarktikus területekig él. Néhány faj élőhelye viszont a távoli Tasmania és Új-Zéland. Nálunk elsősorban, mint cserepes dísznövények ismertek, de vannak köztük, amelyek a szabadban is átteleltethetők. Mint az óceáni éghajlat növényei, nyáron bőséges csapadékot, száraz teleken pedig lombtakarást igényelnek. Nálunk félárnyékban vagy öntözéssel nevelhetők fel a legjobban. ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

Tölgy (Quercus)

Nagyon változatos és sok fajt számláló nemzetség, amely a mérsékelt övben és a trópusi hegyvidékeken terjedt el. Szebbnél szebb örökzöldek tartoznak ide, azonban alig néhány viseli el a mi szélsőséges éghajlatunkat. A félörökzöld tölgyek nálunk is szép, magas fákká fejlődnek, az igazi örökzöldek azonban inkább magas bokrok vagy alacsony termetű fák, és csak védett, meleg fekvésben maradnak meg. A félörökzöld, ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

Törpe áfonya (Chiogenes)

A nemzetség egyetlen tagja Japánban és Alaszkában él. Csapadékos területen, hűvös fekvésben, mészmentes talajon, érdekes kis árnyéki gyeppótló növény. Megtelepítése nálunk körülményes, így csak a különlegességeket kedvelőknek érdemes foglalkozniuk vele. A törpe áfonya [Chiogenes hispidula (L.) Torr. et Gray] gyorsan fejlődő, kakukkfűre emlékeztető törpecserje, apró, fényes levelekkel. Virágai május júniusban nyílnak, termése 1/2 centiméteres fehér bogyó. ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

Tűztövis (Pyracantha)

Örökzöld, tövises cserjék tartoznak e nemzetségbe. Legfőbb díszértékük a dús, sötétzöld, csillogó lombozat, melyet az élénk színű termések tömege szinte beborít. Összesen hat faj ismert Délkelet-Európától a Himalájáig, illetve Közép-Kínáig. Az európai faj mediterrán eredetű, a megszokott nyári, száraz periódussal, míg a kelet-ázsiaiak a nyári esős területekről származnak. Igényük éppen ezért merőben eltérő. ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

Virágszerző világjárók I.

A virág szeretete egyidős a kultúrával. Európa, ahogy kinőtte „barbár éveit”, a kertekbe hozta a környező erdők és mezők vadvirágait, majd később megtelepítette a távoli földrészek díszvirágait is. De mit is találhatott az egykori európai? Gólyahírt, boglárkát, ibolyát, kankalint, gyöngyvirágot, aranysárga héricset, díszes nőszirmot és kikericset; bármily szépek, azért szerény kertecske jött össze belőlük. S cserépbe meg éppenséggel alig volt ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

Virágszerző világjárók II.

A XVII. század elejétől új divat, a tájképi kert hódított Európában. A „viráglázak kora” következett, amikor egy-egy újdonságért; tulipánért, jácintért vagy liliomért vagyonok cseréltek gazdát. Nem termett sok faj, de szinte egymást érték az újabb és újabb fajták. Majd a narancsházak mellett felépültek az első virágházak, hogy befogadják az új távol-keleti vagy amerikai jövevényeket. De ahogy múltak az évtizedek, a ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

Virágszerző világjárók III.

Divat volt - s illő is - szakemberekkel megtoldani az expedíciókat, s így rendszerint helyet kapott bennük egy-egy orvos- vagy kertész-botanikus is. XV. Lajos Antoine de Bougainville-t küldte világ körüli útra. Commerson, az expedíció botanikusa egy, a falakat valósággal lilára festő növényt fedezett fel Rio de Janeiro táján. Az Európában még ismeretlen növényt az expedíció vezetőjéről Bougainvillea-nak nevezte el. Ma ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

Virágszerző világjárók IV.

Valósággal áradt Európába a sokféle növény, s nemcsak expedíciók révén, hanem a távoli földrészekre került, egyéb hivatásuk mellett a növényekre is figyelő tisztviselők, orvosok, hittérítők és politikusok közvetítésével. Thunberg orvosi küldetése mellett botanizált Fokvárosban, majd Batáviában és Japánban. Élete nagy műve a japán flóra kikutatása. Élő növényeket is küldött, kaméliát, Aucubát (babérsomot), az újabban Fatsiának nevezett aráliát. Valamennyi sikernövény lett ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

Áfonya (Vaccinium)

Hatalmas nemzetség, mintegy 150 fajjal, amelyek a sarkkörtől az egyenlítői hegyvidékekig terjedtek el. A nálunk fagytűrő áfonyák magas hegyvidékiek és csak nehezen tarthatók meg. Leveleik szórt állásúak, egyszerűek, virágaik egyesével vagy kis fürtökben csüngnek. Árnyékos, hűvös sziklakertekben, savanyú talajon, alacsony örökzöld gyepet alkotnak.   ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

Áltiszafák (Cephalotaxus)

A Távol-Kelet, Kína és Japán feltűnően szép örökzöld fái, cserjéi. Mintegy öt faj ismeretes, amelyek valamennyire emlékeztetnek a tiszafákra, de azoknál lényegesen erőteljesebbek. Leveleik többnyire nagyok, sötétzöldek, alsó felületükön két világos sávval. Magjaikat vastag, húsos burok fogja körül, amely éretten megbarnul. A magok keményhéjúak, a második évben érnek. Ritkán nőnek magasra, legtöbbször csak nagy, szétterülő bokor alakot öltenek. Nálunk üde, ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

Árudáknak

Tisztelt Árudások, Kertépítők, Viszonteladók, Nagybani Felhasználók!    Az „Árudáknak” című kategóriánkban azokat a növényeinket gyűjtöttük össze, melyeket méretüknek és árfekvésüknek köszönhetően továbbértékesítésre is ajánlunk. A növényeknél szereplő árak természetesen kiskereskedelmi árak, nagyobb tétel rendelése esetén ezen árakból jelentős kedvezményt tudunk adni. Az e fejezetben összegyűjtött növényeinken kívül csaknem a teljes kínálatunkat tudjuk kedvezményes viszonteladói árakon biztosítani továbbnevelési, vagy továbbértékesítési célra. Az aktuális ...
Szerző: Treemail

Életfa (Thuja)

A legnépszerűbb fenyőink tartoznak ebbe a nemzetségbe. Alig van olyan park, de magánkert is kevés, ahol nincs belőlük egy-egy példány. Nagyon változatosak, és sokoldalúan felhasználhatók, főként akkor, ha kerti formáikat is figyelembe vesszük. Legtöbbjük hazájában fatermetű, nálunk azonban ritkán nőnek meg bokornál vagy kisebb fánál nagyobbra. Hajtásaikon a levelek pikkelyszerűek, fajtól és fajtától függően változatosak. Megnyúlt, tojásdad alakú tobozaik kicsik, ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

Éreznek a növények?

Míg 2010 végén még a csapból is a "Arzén-lény" sztorija folyt, a média, a tudomány és a közvélemény szinte észre sem vette az új évezred eddig talán legjelentősebb biológiai felfedezését. Bár azt mindannyian tudjuk, hogy a növények nélkülözhetetlenek a földi ökoszisztémában - nélkülük nem lenne oxigén a légkörben, nem létezne a tápláléklánc, és persze mi sem - mégis, jelenlétük olyannyira közönséges ...
Szerző: http://www.idokep.hu/hirek/ereznek-a-novenyek

Örökzöld veronika (Hebe)

Az óceáni éghajlat nemzetsége - a mintegy 140 faj nagy többsége - Új-Zéland bennszülött növénye. Két faj Dél-Amerikában és néhány Ausztráliában és a környező szigeteken is él. Cserjék vagy kisebb termetű fák, átellenes, gyakran húsos vagy pikkelyszerű levelekkel. Virágaik levélhónalji fürtökben állnak, fehérek vagy rózsaszínűek. A nálunk télálló fajok a magas hegységek alpesi övéből kerültek hozzánk. Ott nyáron szinte állandóan ...
Szerző: Dr. Debreczy Zsolt

Hírlevélre iratkozás

Iratkozzon fel hírlevelünkre és időben értesül újdonságainkról, akcióinkról és különleges ajánlatainkról.

USDA zónatérkép