1. A Sonora félsivatagnak Mexikóból az Egyesült Államokba átnyúló részén egyetlen keskenylevelű törzses jukka-faj él, a sugaras vagy szonora pálmaliliom (Yucca elata). Az Új-Mexikó és Texas határán készült képen az előtér kiégett homokterülete mögött a köves talajú Larrea félsivatag sötétlik.

2. Délnyugat-Texas jellegzetes üstökös-törzses thompson pálmalilioma (Yucca thompsoniana) a valódi krozat-cserjés (Larrea tridentata) félsivatagban.

3. Az előző jukka-fajt Sonora városka közelében a borókás-tölgyes, bokorerdős tájon már mint az új fajt, törzs nélküli, de nagy föld alatti gyökértörzsű és sarjtelepes tövű életformában, reverchon pálmaliliom (Yucca reverchoni) néven ismerik.

4. A pálmaliliomok általános terméstípusa három karéjra hasadó, hatrekeszű toktermés. Valamennyi rekeszben 50-100 csíraképes és ugyanannyi steril, lapos mag van. Egyes fajok karéjcsúcsa hosszú, csőrszerű (Y. rostrata, Y. thompsoniana), másoké elhúsosodott falú. Ez utóbbiak a bogyós jukkák (például a Y. baccata).

5. Dél-Kaliforniában, áprilisban ilyen pompás ruhában búcsúzik a nyugati pálmaliliom, a Yucca whipplei. Az agávékhoz hasonlóan a virágzás után a sokéves tő elhal, ezért önálló nemzetségbe soroljuk (Hesperoyucca). Két szépen fejlődő, fiatal példánya károsodó nélkül telelt át Szentendrén.

6-7. A jukkák változékonyságát példázza ez a képpár: a száraz, hideg telű félsivatagos  Utahban nő a Gilbert-pálmaliliom (Yucca gilbertiana). A növények itt alig 10-20 cm átmérőjűek. Ugyanaz a faj megváltozott hosszabb levelű formában díszlik a denveri botanikuskertben.

2010-ben megjelenő CONIFERS AROUND THE WORLD megrendelhető a következő oldalon: 

http://www.dendropress.com/