A valódi jázminok pompás, többnyire sárga virágú cserjék, amelyek közül néhány szép örökzöld lombjával is díszít. Általában támaszkodva kúsznak, vagy laza, széteső bokrot alkotnak. Összetett leveleik szárnyaltak vagy hármasak, virágaik végálló bogernyőben vagy a levélhónaljakban nyílnak. Termésük érdekes, fekete ikerbogyó. A nagy nemzetség legtöbbje a szubtrópuson, trópuson él, sőt néhány faj a mediterránban is előfordul. Nálunk még alig ismertek, még a legjobban elterjedt, lombfakadás előtt virágzó Jasminum nudiflorum is ritkaság számba megy kertjeinkben. Ez egyben azt is bizonyítja, hogy nem a fagyérzékenységük miatti óvatosságból hiányoznak nálunk - mert az említett faj teljesen fagyálló -, hanem mert nem ismertek eléggé. Kitűnően alkalmasak pedig délies, szélvédett falak befuttatására, ahol ha néha vissza is fagynak, már az első évben pótolják a veszteséget. A februártól egymás után nyíló fajokból a védett, meleg falak elé fenséges virágzó függönyt varázsolhatunk, amely enyhébb teleken örökzöld is. Szárazságban az öntözést mindenképpen meghálálják.