Az emberiség évszázados megfigyelési majd mérési tapasztalatok alapján az év hónapjaihoz és napjaihoz különböző időjárási szentenciákat, törvényszerűségeket alkottak, amelyek minden egyes parasztkalendárium részévé váltak.
Januárius, azaz a Télhó vagy Boldogasszony hava
A parasztregulák szerint az év első hava döntően befolyásolja az esztendő időjárását.
Ha januárban nincs fagy, akkor lesz márciusban és áprilisban. A mondás valóban beválik. „Ha ezen hónapnak első napján a nap veres felhővel jő fel, a parasztok jövendölnek havas, háborgó időket, hadakozásokat: ha szép tisztán jő fel, bő esztendőt: ha azon éjszaka olvasztó kemény szél fúj, döghalált”.
Ha a hónap második napján tisztán kél fel a nap, termékeny esztendőt, vízáradást, sok esőt várhatunk. Január 6- án Vízkereszt napján, ha csepeg az eszterhély, azaz olvad a hó vagy a kerékvágásba víz ered a hóból, termő időre, korai tavaszra számíthatunk.
„Hogyha szépen fénylik a Vince, megtelik borral a pince, gabonával a pajta s csűr, Mihály így jó édes bort szűr”.
A mondás szerint, ha Vince napján derült az idő, jó lesz a szőlőtermés. Mihály napkor már érett bort ihatunk.
„Pál fordulása ha tiszta, bőven terem mező, puszta,
Ha szeles, jó hadakozása, Ha ködös, embernek sírt ás,
Ha pedig havas vagy nedves,
Lesz a kenyér igen kedves”.
Pál neve napja az év egyik leghidegebb napja. Sokak ezt tartották tél fordulónak. Ha Pál ugyanis köddel fordul, akkor a hidegnek köszönhetően sok lesz a hűléses megbetegedésből fakadó halálozás.
Ebben a hónapban az állatok is jelzik a tél minőségét, hiszen „ha a farkas ordít, a róka csahol, az állatok bujkálnak: erős telet éreznek”.
Februárius, azaz a Böjtelő hava
A népi hagyomány úgy tartja, ha Gyertyaszentelő Boldogasszony napján (február 2-án) süt a Nap, nagyobb hideg lesz azután, mint azelőtt volt. Ha a február meleg, akkor a Húsvét lesz igen zord. Február másodikához kötődik a barnamedve ébredése is, de erről bővebben a későbbiekben írunk.
Azt azonban szinte mindegyik szentencia megállapítja, hogy ha február elején szokatlanul meleg az idő, akkor annak meglesz a böjtje, az igazi tavasz ugyanis nagyon sokáig fog váratni magára.
A mondás szerint jégtörő Mátyás „ha nincs, jeget csinál, elrontja, bontja, ha talál. A jeget olvasztja Mátyás, töri és rajta likat ás..”
Ha a pacsirta Zsuzsanna (február 19-én) napján megszólal, akkor vége a télnek, érkezik a tavasz.
Március, azaz a Böjtmás, Tavaszelő hava
A március igencsak bővelkedik időjárási jóslatokban. Ha március 10-én fagy, akkor még negyven napig számíthatunk hidegre. Gergely, március 12-én megolvasztja Mátyás jegét. Március 18-án, 19-én és 21-én Sándor, József, Benedek hozza zsákban a meleget.
Tavaszelő havára egyre több olyan hiedelem született, amely az ültetéssel, a gabona- és gyümölcsterméssel, termesztéssel foglalkozik.
„Ha Böjtmás hava száraz: Szent György hava nedves, Pünkösd hava híves, bő bor, búza lészen, a hóesés ártalmas a veteményeknek ebben a hónapban. Mennyi köd lészen ebben a hónapban, annyi záporeső lészen a nyárban, mennyi harmat Húsvét előtt, annyi fagy lészen Húsvét után.”
Gábor napja (március 24-e) a káposztaültetés, 25-e pedig a gyümölcsfák oltásának ideje.
„Virágvasárnapján ha szép az idő, a gyümölcsfáknak hasznos, ha rút pediglen, ártalmas. Nagypénteken ha eső esik, a földmívelőknek igen jó, ha Húsvét napján esik, minden vasárnapon Pünkösdig eső fog esni, és változó időket várhatni. Ebben a hónapban ha a gólya és fecske jókor hazajönnek, jó szerencsés időt jelentenek.”
Április, azaz Szent György hava
Amennyiben április 6-án esős az idő, akkor nagyon keserves, szűkös esztendő várható.
„Ha Tiburtius (Tibor, április 14-e) napjára a rétek meg nem zöldülnek, a parasztok nem reménylik a föld termékenységét, ha viszont ez a hónap nedves, bőséget várnak.dquo,
Ha április havában Szent Márk napján a fülemüle hallgat, akkor változó tavasz várható, ha énekel, dalával csodás tavaszt hirdet.
A Szent György (április 24-e) napi virág ha bőven terem, bőségre, ha nem terem, drágaságra mutat.
Május, azaz Pünkösd hava
Május havában van feladatuk a fagyosszenteknek. Pongrác(május 12-e), Szervác (Május 13-a), Bonifác (május 14-e), Orbán (május 25-e) fagypont közeli lehűlést hoznak. Természetesen ez nincs mindig így. Valószínűleg a néhány évben előforduló fagykár komoly károkat okozott a fölművelőknek, ezért minden esztendőben aggodalommal várták ezeket a napokat.
További babonák szerint a Pongrác napi eső kifejezetten jó a mezőnek, de ártalmas a szőlőnek. A Pünkösd napi (május 28-a) eső haszontalannak számít.
„Ha május hava nedves, akkor a következőben szárazság lészen.”
Június, azaz Szent Iván hava
A kalendáriom szerint ha Medárd napján esik, akkor negyven napig el sem áll.
Ilyenkor ugyanis „előjőnek a Nap Rákba menetelivel az esőt hozó nedves csillagok.”
Ha azonban aznap tiszta, derült az idő: „kellemetes, jó nyár lészen.”
Június az egyik legcsapadékosabb hónapunk, ezt tudták jól a parasztemberek is. Általában ekkorra időzítették a nedvességet szerető és jól tűrő növények ültetését, ilyen volt a len, a retek és a gyógynövények.
Margit napján, május 10-én ha esik, tizennégy napig esik.
Július, azaz Szent Jakab hava
A néphit úgy tartja, ha Sarlós Boldogasszony napján eső esik, sokáig tart, vagy negyven napig.
Július Margitja „felhőtől fél, égi háborút vél.”
Mária Magdolna napján, július 22-én ha tiszta az idő „jó, ha esős: ártalmas, mivel canicula ekkoron áll bé.”
A sokévi mért adatok szerint Július a legmelegebb, egyben a legzivatarosabb hónapunk. A párás, fülledt levegő igen megviselte az emberi szervezetet, ugyanakkor kedvezett a levélpusztító gombák elszaporodásának is, amely erősen rontotta a jó dió- és mogyorótermés esélyét.
Augusztus, azaz Kisasszony hava
Míg júliusban 13-át tartották a szabadban való fürdés kezdőidőpontjának, addíg augusztus 10-ét Lőrinc neve napja a fürdési szezon végét jelentette. A Lőrinc napi szokások szorosan az őszhöz kapcsolódtak. Ha ezen a napon szép az idő, akkor hosszú, nyugalmas őszre, vénasszonyok nyarára lehet számítani. Az esőtől azonban .lőrinces. lesz a dinnye, különösen ha az sárga és a körte.
Augusztus 21-e Bertalan napja sok helyen már az ősz kezdetét jelentette.
Szeptember, azaz Szent Mihály hava
A hagyományok szerint szeptember 1-jén Egyed napján időjárás - változás következik be. Ha szeptember 2-án derült, napos idő van, négy hétig nem lesz eső. Netán ha esik is, nem lesz jelentős, nem rohadnak el tőle a növények és a szőlő. Szeptember 17-én a parasztember az eget kémleli, hiszen a babona úgy tartja, hogy amilyen idő van aznap, olyan lesz a jövő évi tavasz.
A Máté napját követő hetet pelyvahétnek nevezik, amikor nem szabadott vetni.
Ha szép volt az idő, akkor öröm volt a házak táján, hiszen jó szőlőtermésre, sok borra számíthattak a gazdák. A babonások szerint ahányszor fagy Vencel előtt, annyiszor fagy majd május 1-je, Jakab napja után. Az ősz kezdőnapja Szent Mihály neve napja, amely igencsak bővelkedik időjárási regulákban. Ha Mihálykor dörög az ég, jó őszt, de nagy telet várhatni.
A pásztorok kiokoskodták, hogy „Szent Mihály-nap iccakáján ki kell menni a keresztútra, amerről fú a szél, olyan idő lesz: ha északról fú, akkor hideg tél lesz, ha délről fú, vagy másfelől, akkor enyhe idő lesz.”
Ha a hónap elején vagy közepén a gólyák és a madarak útra keltek, közeli télre lehetett számítani.
Október, azaz Mindszent és a Vándormadarak hava
Az október a lombhullás megkezdésének dátumaként szerepel a régi naptárakban.
Ezek szerint „ha a fák levelei soká hullanak le, nagy telet várhatunk. Ha hamar, akkor hamar hideget és jövőre bőséget jelentenek. Ha sok levél marad a fákon, akkor sok hernyó támad jövőre.”
Az anyaföld is pihenőjére készül, a vándormadarak útra kelnek. Október 23-án János napján, amikor már alaposan megrövidültek a nappalok, kezdték délutántól meggyújtani a lámpásokat.
Simon napján, október 28-án már tanácsos volt felöltözni, mert akkor már hidegre fordult az idő: „Megérkezett Simon-Júdás, Jaj neked, te pőre gatyás!”
November, azaz Szent András hava
Szent András havában november 11-én vizsgálják a parasztok „Márton lúdja mellecsontját is, mely ha veres: nagy hideget, ha fejér: sok havat, ha fekete: esős őszt és állhatatlan, változó, háborgó, rút telet várnak.”
Az alföldi megfigyelők szerint amilyen időben van részünk Erzsébet (november 19-e) és Katalin (november 25-e) napján, olyanra számíthatunk Karácsonykor is.
December, azaz Karácsony hava
Semmilyen tudományos alapja nincsen, de a néphit szerint, ha december 13-át követő tizenkét nap időjárásában napról napra megfigyeljük a változásokat, következtetni tudunk az eljövendő tizenkét hónap időjárására.
Luca vagy Szilveszter napján a makóiak már tudták, hogy milyen időjárásban lesz részük a következő évben. Egy nagy fej vöröshagymát tizenkét cikkelyre vágtak. Mindegyik cikkely egy-egy hónapot szimbolizált. Besózták a gerezdeket majd a kemence tetejére tették. A babona szerint melyik gerezden elolvadt a só és meglevesedett a hagyma, az a hónap csapadékos, amelyiket nem járta át a só, az a hónap száraz lesz az új esztendőben.
Másik híres mondás szerint, ha „Midőn Karácsony hava zöld, Húsvét napján havas a föld.” A fekete Karácsony fehér Húsvétot jövendöl.
Karácsonykor a szél alakulását is érdemes megfigyelni, ha ugyanis „Karácsony éjszakáján ha napkeletről fúj a szél: marhák dögét, ha napnyugotról: emberek halálát jelenti, ha délről: sok betegséget, ha éjszakról: jó esztendőt hoz”.
Kommentek a bejegyzéshez