Cikkek, publikációk
2018. december 10.  hétfő


Borostyán (Hedera)


Az örök érdemet a magyar nyelv nem is annyira a babér, mint inkább a borostyán lombjával fejezi ki. Nem csoda, hiszen kevés örökzöldünk között talán a legszembetűnőbb.

 

Hűvös erdeink talaján állandó, zöld szőnyeget alkot, máskor felkapaszkodik a fák magas koronájába s ott szétterebélyesedve gazdagon virágzik. Kúszását kapaszkodó gyökerek segítik elő, amelyek azonban csak a terjeszkedés célját szolgálják, tápanyagot nem szívnak el a fától. Szép megjelenésén kívül értékét fokozza, hogy mint őshonos növény szinte mindenütt ültethető.

 

Az európai borostyánon kívül további négy faj ismert Délkelet-Ázsiából, Kis-Ázsiából és Észak-Afrikából. Ezek közös jellemzője, hogy leveleik kétalakúak: meddő hajtásaikon karéjosak vagy legalábbis szélesebbek, míg a termő hajtásokon ép szélűek és keskenyebbek. A termő hajtások lassan növekednek, illetve bokrosodnak, és évről évre megjelennek rajtuk az ernyőkbe összefogott apró zöldes virágok. Bogyóterméseik legtöbbször feketék, mindössze egy fajnál sárgák. Az időskori forma vegetatív úton szaporítva, megtartja tulajdonságait és mutatós, felálló bokorrá nevelhető.

 

Fotó: Pixabay


Szerző: Dr. Debreczy Zsolt






további cikkek, publikációk

Hírlevélre iratkozás

Iratkozzon fel hírlevelünkre és időben értesül újdonságainkról, akcióinkról és különleges ajánlatainkról.

USDA zónatérkép