Árnyalatnyi különbséggel, de 2010 bizonyult minden idők legmelegebb évének, amióta tudományos rendszerességgel rögzítik a hőmérsékleti adatokat. A klímakutató szerint nem a tizedfokok számítanak, hanem az, hogy az utóbbi évtized évei sorra felkerülnek a legforróbb esztendők toplistájára.
Frissítették a klímakutatás egyik legfontosabb, világszerte használt hőmérsékleti adatbázisát, a brit meteorológiai szolgálat (Met Office) gondozásában készülő HadCRUT-ot. A módosítások a hosszú távú trendet nem érintik, vagyis az adatokból az látszik, hogy mérhetően melegszik a Föld. Annyi a változás, hogy a három legforróbbnak bizonyult év, 2010, 2005 és 1998 közül most az első került a vezető helyre. Ebben a három esztendőben körülbelül 0,5 Celsius-fokkal volt melegebb az átlaghőmérséklet a Földön az 1961 és 1990 között rögzített átlaghoz képest (részletes adatokért lásd a táblázatot).
"Szerintem annak önmagában nincs különösebb jelentősége, hogy melyik év áll az első helyen, hiszen a tizedik legmelegebb év, 2001 átlaghőmérséklete alig egytized Celsius-fokkal alacsonyabb, mint amennyi 2010-ben volt, és ez összemérhető az adatok bizonytalanságával" - mondta Lakatos Mónika, az Országos Meteorológiai Szolgálat szakértője az [origo]-nak. "Fontosabb arra figyelnünk, hogy ezen a tízes listán kizárólag az utóbbi két évtizedből való évek szerepelnek, sőt, a kétezres évek közül csak 2008 nem bizonyult rekordmelegnek" - tette hozzá.
Magyarországon is rekordévnek bizonyult 2010 és 2011. Tavalyelőtt szélsőségesen sok volt az eső, az utóbbi száztíz évet nézve az volt a legcsapadékosabb év. Ezzel szemben tavaly évszázados szárazságrekord dőlt meg: volt olyan vidék, ahol a sokéves átlag felét sem érte el a csapadék, az aszálynak csak a kiváló termést szüretelő borászok örülhettek. Az éghajlatkutatók szerint a két rekord nem tudható be egyértelműen a klímaváltozás hatásának, de jelzi, hogy szélsőségesebbé válik az időjárás Magyarországon. Az itthoni klímamodellek szerint a 21. század végére legalább egy hónappal hosszabb lesz a nyár, jönnek a mediterrán kánikulák.
A kétezres évtized volt az elmúlt 150 év legforróbb időszaka!
Fontos szempont, hogy a legmelegebb húsz év listájára már 2011 is felfér, pedig tavaly különösen erős, hatvan éve nem tapasztalt mértékű volt az általában hidegebb hőmérsékleteket eredményező úgynevezett La Nina-jelenség. "Jól jelzi a globális felmelegedést, hogy a tavalyi év még ennek ellenére is viszonylag meleg volt" - mondta Lakatos Mónika. A La Nina (a Kislány) a kis Jézus decemberi születéséről El Ninónak (a Gyermek) elnevezett jelenség fordítottja. A La Nina miatt 3-5 fokkal csökken a tengervíz felszíni hőmérséklete a Csendes-óceán középső és keleti részein. A meteorológiai jelenség következményeként szélsőséges időjárási események alakulnak ki nem csupán az óceán térségében, hanem távolabbi régiókban is.
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) a La Nina számlájára írja a 200 ezer embert érintő áradásokat az ausztráliai Queenslandben. Az európai, afrikai és ázsiai árvizekhez is köze volt a Kislánynak Franciaországban és Spanyolországban, Algériában és Tunéziában, továbbá a Fülöp-szigeteken, Japánban, Kambodzsában, Koreában, Mianmarban és Thaiföldön.
Háromnegyed fokkal lett átlagban melegebb
A Föld átlaghőmérséklete 0,75 Celsius-fokkal lett magasabb 1900 óta a brit klímakutatók frissített adatbázisa szerint. A mostani felülvizsgálat oka az volt, hogy pontosabb információkat gyűjtöttek az arktiszi térségről, amely a legnagyobb mértékű melegedést szenvedte el az utóbbi évtizedekben. "Meglehetősen kevés volt az északi-sarkvidéki adatunk, most viszont több mint négyszáz arktiszi, kanadai és oroszországi meteorológiai állomás adatait illesztettük be az adatbázisba" - mondta Phil Jones, a Kelet-Angliai Egyetem klímakutató központjának (CRU) igazgatója.
"Amikor átlaghőmérsékleteket számolunk, akár globális, akár hazai átlagokról van szó, akkor többféleképpen tehetjük-vehetjük az egyes meteorológiai állomáson mért adatok átlagát" - mondta Lakatos Mónika. Az átlag becslésének pontossága nagyban függ attól, hogy egy adott térségben milyen sűrűn vannak elhelyezve a meteorológiai műszerek, és attól is, hogy az állomások mennyire tükrözik a domborzati sajátosságokat. A sarkvidékek területéről az utóbbi évtizedekig nehéz volt pontos, megbízható hőmérsékleti adatokhoz jutni.
Vödör és hajófenék
A másik problémás terület a világtenger végtelennek tűnő felszíne, aminek hőmérsékleti viszonyai nagymértékben befolyásolják a földi klíma alakulását. A brit kutatók azzal is pontosították a legmelegebb évek rekordjait, hogy megbecsülték, milyen hibákat eredményeztek a múltbeli mérési módszerek közötti eltérések.
A második világháború éveiben és pár évvel még utána is nem volt egységes módszertan a tengervíz felszíni hőmérsékletének mérésére. Volt olyan hajó, ahol a korláton átvetett vödörrel vettek vízmintát, de volt olyan is, ahol a hajófenékben, a motorházban mértek vízhőmérsékletet. Miután a papíralapú adatokat digitalizálták, a Met Office kutatói észlelték, hogy a vödörben mért hőmérsékletek alacsonyabbak, tehát ezt korrigálni kellett - mondta Peter Scott, a brit meteorológiai szolgálat klímakutató osztályának vezetője.
"Valóban kevesebb hőmérsékleti feljegyzéssel rendelkezünk a magasabb földrajzi szélességekről, de ezek is folyamatosan bővülnek a rekonstrukciók és a digitalizálás miatt. Emellett az adatokat mindig javítják, ellenőrzik, ezáltal változnak az adatbázisok" - mondta Lakatos Mónika. Az idősorok akkor lesznek jó minőségűek, ha az adatokat ellenőrzik, homogenizálják, vagyis kiszűrik a mérési körülmények miatti mesterséges töréseket.
Hazai példa: az Országos Meteorológiai Szolgálat budapesti központjában sem mindig ugyanott voltak elhelyezve a mérőműszerek. "Az évtizedekkel ezelőtt használt műszerkert helyén most egy ház áll, jelenleg a toronyban folynak a mérések. Az áthelyezésekből adódó eltéréseket ki kell szűrnünk, mégpedig úgy, hogy ne torzítsák az éghajlatváltozást jellemző adatokat. Mindehhez matematikailag megalapozott módszerek alkalmazására van szükség. A hazai változásokkal kapcsolatos vizsgálatainkat csak homogenizált adatokon végezzük" - mondta az OMSZ munkatársa.
A brit klímakutatók azért is törekednek a szabadon hozzáférhető adatbázis folyamatos frissítésére, mert éppen a Kelet-Angliai Egyetemet érintette egy 2009. novemberi botrány. Egy hackercsoport hozzáfért a klímakutatók levelezőszerveréhez, és saját válogatásában közreadta a vezető munkatársak, köztük Phil Jones e-mailjeit, az akciót egy újabb követte 2011 novemberében.
A klímaszkeptikusok a magánjellegű levelekből kihámozható beszólásokon, zsarolásokon túl azon háborodtak fel, hogy szerintük a kutatók manipulálták, illetve elrejtették az éghajlati adatok egy részét, hogy megvédhessék tudományos álláspontjukat a klímaváltozás veszélyeiről és emberi eredetéről. A megvádolt kutatók viszont azzal érveltek: eredményeik pontosságán mit sem változtatnak a törvénytelenül megszerzett levelek, és furcsállták, hogy éppen akkor történt mindez, mikor a világ közvéleménye a 2009. decemberi koppenhágai ENSZ-klímakonferencia felé fordult.
Kommentek a bejegyzéshez