Az angol királyi botanikus kert (Royol Botanical Garden Kew) világhíressége mellett eltörpül az arborétum „fióküzemének", a Badgebury-i Pinetum hírneve. A Kew árnyékában azonban alighanem méltatlanul feledkeznek meg Európa talán legimpozánsabb fenyőgyűjteményéről, amely Londontól mintegy 60 km-re délre, Kent tartomány Flimwell és Goodhurst környéki lankái között fekszik.

Mivel a világhírű királyi botanikus kert szinte már telepítésekor kicsinek bizonyult. így érthető, hogy további gazdagítása jobbára az újonnan felfedezett cserjékre és egzótákra korlátozódhatott. A fenyők tömegesebb kiültetésére így már másutt kellett helyet találni.

1924-ben az angol Erdészeti Bizottság egy minden eddiginél nagyobb fenyőbemutató és erdészeti kísérleti telep létesítésével valóban nagyszabású munkára vállalkozott.

A szakemberek a beérkezett javaslatok közül végül is Kent tartomány sajátos ökológiai biotópjában találták meg az új gyűjtemény számára legmegfelelőbb helyet. Hamarosan megkezdődött a fenyőcsemeték betelepítése, s híre rövidesen eljutott a szigetország határain túlra is.

Az azóta is fokozatosan gazdagodó Badgebury Pinetumban ma már 200 faj és legalább ugyanannyi fajta látható. Ám mégsem a számok ragadják meg elsősorban az idelátogató turisták és szakemberek figyelmét, hiszen ennyi faj és fajta máshol is látható, hanem a nagyvonalú kerttelepítési koncepció, a fenyőfélék messzemenő ismeretére alapozott elrendezés. A telepítőket hármas cél vezette: a botanikai értékű taxonok (fajok, alfajok stb.) gyűjtése tudományos kutatás céljára, továbbá a fajok és fajták mind szélesebb választékának bemutatása, azok kert- és tájesztétikai szerepének és klimatikus igényeinek megismerése, végezetül pedig erdészeti jellegű kísérleti parcellákban (erdőfoltokban) az egzotikus fafajok termesztési lehetőségeinek, fahozamának valamint növekedésének vizsgálata. E céloknak megfelelően a park telepítési rendszere is változatos. A botanikai kutatómunka alapjául szolgáló gyűjteményekben esztétikai megfontolások nélkül. „hármas kötésben", a faj térigényét figyelembe véve, de viszonylag sűrűn kerültek telepítésre a növények. Másutt viszont nem a rendszertani összefüggés, hanem a faj vagy fajta szépségének kiemelése, a szín- és térhatás, az esztétikai cél vezette a telepítőket.

Lényegesen eltérnek mindettől az erdészeti porcellák, ahol az eredetileg sűrű telepítést sajátos erdészeti elvek szerint ritkították, és szálalják ma is. Sok egzotikus fenyőről kiderült, hogy érdemes erdészeti mérétekben telepíteni, mert fahozamuk nem sokkal marad el az angolok .,scotts pine-jától, az erdei fenyőjétől; ugyanakkor más minőségű, más célra is felhasználható faanyagot szolgáltatnak. (Talán érdemes megemlíteni, hogy ilyen célú telepítés országunkban is van, a fővároshoz legközelebb Gödöllőn és Tata mellett Agostyánban. ahol igen szerencsésnek bizonyult a terület kiválasztása esztétikai szempontból is).

2010-ben megjelenő CONIFERS AROUND THE WORLD megrendelhető a következő oldalon: 

http://www.dendropress.com/