A jégkorszak sokkal kegyesebb volt a Balkánhoz, mint Európa északibb területeihez.

A jégárak kicsik voltak, s nem is időztek oly soká, mint a Kárpátokban vagy az Alpokban. Se szeri, se száma az északabbra nem jutott, vagy onnan már kihalt növényeknek, amelyek úgy élnek a Balkán-hegység, a Rila, a Pirin és a Rodope bércein vagy rejtett szurdokaiban, mintha itt születtek volna. A ritkaságok többsége egy jégkor előtti, sokkal nagyobb és északabbra húzódó elterjedési területből maradt fenn.

A bolgár határral körülfogott kis balkáni földterület 3200 növényfajt és megannyi változatot foglal magába. A flóra kutatásából a magyarok is jócskán kivették részüket. Frivaldszky Imre, Janka Viktor, Dégen Árpád a múlt században; Jávorka Sándor, Borbás Vince pedig már századunk első harmadában. Felfedezéséik között olyan érdekességek is szerepelnek, mint a neves hazai botanikusról Haberléről elnevezett Haberlea rhodopensis, a trópusi Gesneriaceae család európai tagja. S felfedezni való még ma is jócskán akad. A Balkán-hegység mögött, Felső-Tráciában egy új növénybirodalom tárulkozik ki előttünk.

Úgy terveztük, egyhuzamban tesszük meg utunkat Szófiáig, de végül csak kikötöttünk régi ismerősünk, a Domogled-hegység égig érő fehér sziklái alatt.

Herkulesfürdő

A Cserna-folyóba ömlő meleg források egyikében felüdülve, a források időtlen zúgása mellett tértünk nyugalomra. Másnap elcsábultunk a bánsági feketefenyőkhöz (Pinus nigra ssp. banatica). Az óriás bükkfák fojtó árnya elől a mélység peremére szorultak az ernyős fenyőóriások.

Al-Duna

Az 1968-as utunkra emlékezve elszorul a torkom, elnéztem arra, ahol valamikor Ada-Kaleh szigetének karcsú minaretje és ciprusai álltak, a sebes Dunában, kőhajóként úszó török erődítmény falai között. A túlparton már a Szerb-Érchegység lába magasodik. Képzeleteinknek engedelmeskedve itt búcsúztunk a Kárpátoktól, pedig odaát is ugyanaz folytatódik, egy erő, egy anyagból, egyszerre szülte a hegyláncot a Dunától északra és délre; s az ikertestvér, a Stara Planina (a Balkán-hegység) a Kárpátok koszorúja után úgy fordul keletre, mintha versenyre kelne a Fekete-tenger felé folyó Dunával, míg Emine-fok előtt a tengerszínt alá nem bukik.

Időközben a bolgár határra érünk. Barátkozunk hisz ágról-szegről rokonok vagyunk. Attilát mindketten ősünknek tekintjük. Irnik leszármazottja Kovrát, kinek fia Iszperik, az újabbkori bolgár nép megszervezője, de Kovrát fia Batbaján is, kinek leszármazottja Almos vezér.

Szófia

A városban augusztusi hőség, a város fölött, a Vitosán keresünk szállást. Hajnalra földhöz fagy a sátrunk. Néhány nap a bolgár Tudományos Akadémia Botanikai Intézetében, s már indulunk is tovább.

Rila

Hajnali napsütés, kemény fények a kolostor bizánci reneszánsz könnyedségű árkádjai alatt. Szakállas, feketébe öltözött papok sietnek a nagy templomba. A kolostor felett bükkösök, majd dús fenyvesek. A lucok között megpillantjuk Borisz király jegenyefenyőit (Abies borisii-regis). Ezek egy a Himalájával közös, egykori gazdag európai flóra pompás maradványai, akár a páncélfenyő (Pinus leucodermis) és a balkáni selyemfenyő (Pinus peuce). Ez utóbbiakkal néhány nappal később a Pirín-hegységben találkoztunk.

Szubtrópusi zápor űz a hegyekből délre, a görög határ, a mediterráneum felé. A Sztruma-folyó völgyében percek alatt változik meg a táj, megjelennek a pisztáciák, babérfagyalok (Phillyrea), a vörös- és a görög borókák (Juniperus oxycedrus, J. excelsa), a borzas szuharcserjék tauriai változatai (Cistus tauricus). Szandanszkiban sudár, fekete ciprus fasor fogad, érík a füge, a gránátalma.

Melnik

Bulgária legkisebb városa, négyszáz lakossal. Fölötte a hegyformálódás néhány tízméteres makettjeként bérceket, gerinceket, völgyeket és szurdokokat formálva magasodnak a homokkőfalak. A humuszszegény lekopott felszínt a vörösborókák ezüstje és a mélyből felnyúló tölgyfák koronájának csillogó sötétzöldje tarkítja. Eddig jutottunk. Időnk és kocsink rakodótere elfogyott, innen a tengerig már csak azért utazunk, hogy legalább pillantást vethessünk rá.

2010-ben megjelenő CONIFERS AROUND THE WORLD megrendelhető a következő oldalon: 

http://www.dendropress.com/