A nemzetség egyik legkülönösebb képviselője, a Santa Lucia jegenyefenyő talán nem is igazi Abies. Hosszúkás, kihegyezett rügyei, ritkásan álló, görbe, kard alakú tűlevelei, a tobozokon feltűnően hosszan kiálló, gyantacseppes murvalevelei (brakteái), ágállása, csüngő oldalágai, hajtásai mind elütnek az Abies-ek jellegzetes képétől. Mintha egy ősvilági fenyő, egy araukária, duglász- és jegenyefenyő köztes alakja maradt volna fenn csodálatos véletlen folytán a déli, sivatagi Kaliforniában. A csendes-óceáni part mentén húzódó Santa Lucia hegység nyáron száraz, forró klímájú, kanyonokkal, sziklatörésekkel szabdalt hegységének agyagos talajú völgyei, kőgörgeteges védett domboldalai között a „Teve völgy” (Camel Valley) és San Antonio között őshonos. Felfedezése Coulter expedíciójának érdeme: 1831-ben bukkant rá az akkor még alig kutatott félsivatagi hegyvidék völgyeiben. Azóta csaknem minden botanikus felkeresi a különös, szigorúan védett fajt.
A csapadék, élőhelyének kevés szintkülönbsége (600-914 méter) ellenére gyorsan nő a felsőbb övezetben és 500 mm-ről eléri az 1300 mm-t. Ennek jó része a téli félévben hullik és a növekedési időszakban párás, nedves feltételeket nyújt. Európában főleg Angliában láthatók szép példányai: ezek szabályos kúp alakúak, oldalágaik csavarvonal szerinti szabályossággal állnak, lágy ívvel visszahajlóak - a vékonyabb ágak, hajtások hosszan csüngők, úgy, hogy a korona inkább egy pompás lucra, mint jegenyefenyőre emlékeztet. A hajtások tengelye fényes, sárgás- vagy vörösbarna, a tűlevelek elnyújtott spirál mentén többé-kevésbé fésűsen széthajlók vagy a korona csúcsán körben állók. A tobozok augusztus-szeptemberben érnek, hamvaszöldek, a fellevelek csúcsán a gyantacseppek egyedülálló látványt nyújtanak. Az Őrsi-hegyen, a Folly Arborétumban a század elején hozott példány több mint fél évszázadig élt és rendszeresen tobozokat is hozott. Bizonyosnak vehetjük, hogy a Santa Lucia jegenyefenyő az ország más részein is megélne és üdébb talajon, párásabb környezetben hosszabb életű is lehetne.
Az 1978-ban gyűjtött magjából kelt magoncok eddig jól fejlődnek és várhatóan néhány év múlva eljutnak arborétumainkba, így talán a gyűjtők számára is elérhetővé válnak.
2010-ben megjelenő CONIFERS AROUND THE WORLD megrendelhető a következő oldalon:
Paradicsom a pokolból
A spanyolországi Almería története messziről nézve sikersztorinak tűnik: a rossz földrajzi adottságú vidék néhány évtized alatt a zöldségtermesztés egyik európai központja lett.
Kicsit szőrös, de a miénk: jön a magyar kivi
Magyarország első üzemi méretű, közel 5 hektáros kivi-ültetvényének telepítése kezdődött el a hétvégén a Becsehely melletti szőlőhegyen, írja a Zalai Hírlap.
A kivi jó a magas vérnyomásra
Norvég kutatók bebizonyították, a kivi hatásos vérnyomáscsökkentő, rendszeres fogyaszta a vérnyomást a normál értékhez közelíti – olvasható a J.
A legforróbb éveket hozza a harmadik évezred
Árnyalatnyi különbséggel, de 2010 bizonyult minden idők legmelegebb évének, amióta tudományos rendszerességgel rögzítik a hőmérsékleti adatokat.