Az utóbbi években a magyar boltok piacán is megjelent a fűszeres maracuja, vagy ahogy az angolok nevezik: a passion fruit. Ismerkedjünk meg vele közelebbről! A Dél-Amerikában, azon belül is Brazíliában, Paraguayban és Észak-Argentínában őshonos golgotavirágot a 16. században az Újvilágba érkező spanyol szerzetesek nevezték el "Flor de las Cinco llagas"-nak, azaz öt seb virágnak. Ez az elnevezés részint a növény virágán meglévő, stigmára emlékeztető foltoknak, részint a spanyolok vallási buzgalmának volt köszönhető. A golgotavirágok családjába tartozó maracujára szintén rányomta a bélyegét a hit, így vált - a virágban felfedezett szimbolikát folytatva, a gyümölcs már az egész keresztutat jelképezendő - passió gyümölccsé.   A maracuják két fő csoportja a sárga és a lila héjú maracuja. Ezeknek eredete nagyjából azonos, bár bizonyos feltételezések szerint a sárga héjú maracuja az Amazonas vidékén őshonos. A maracuja világhódító útját először az Amerikai kontinensen kezdte meg. Mivel a szubtrópusi, meleg éghajlatot kedveli, így hamar meghonosodott Floridában, valamint Hawaii-n, ahonnan a XIX. század vége felé tovább hajózott Ausztráliába. Itt is hamar otthonra lelt, és az ausztrálok egyik kedvenc gyümölcsévé vált. A maracuja belsejében pépes hús és ehető magok rejteznek. Az egyedi, intenzív, zamatos, de kicsit savanykás ízű maracuja nagyon sok gyümölcslé fontos összetevője. Ez olyannyira így van, hogy a legnagyobb exportőr, Ecuador a maracuja termésének jelentős részét már a gyümölcslevekhez adható lé formájában exportálja. Ennek a felvevőpiaca nagyrészt Európa. Németországban igen nagy mennyiségben állítanak elő maracujával ízesített gyümölcsleveket, multivitamin italokat. A maracuja olyan egyedi illattal bír, hogy a parfümipar is előszeretettel dolgozik vele. Hogyan válasszunk? A maracuja kiválasztásakor ráncos bőrű, de sértetlen, nem penészes vagy penészgyanús példányokat keressünk.     Fontos még, hogy a gyümölcs ne legyen túl könnyű, mert az azt jelzi, hogy belül szárad, azaz nem kellően szaftos már. Éretlenül is megvásárolhatjuk őket, csak ebben az esetben lehet, - hogy miközben magától otthon utóérik, kiderül - hogy sérült a gyümölcs szállítás közben. Az érett gyümölcs hűtőszekrényben néhány napig eltartható. Maracuja a konyhában A maracuját sokféleképp fogyaszthatjuk. A legegyszerűbb, ha félbevágjuk, s kiskanállal kiemeljük a benne lévő zselés, magos gyümölcshúst. Ha savanyúnak ítéljük, akkor érdemes egy kevés mézet csorgatni rá, és úgy fogyasztani. A maracuját hozzákeverhetjük joghurthoz, kínálhatjuk fagylaltban vagy fagylalt mellé. A maracuja tökéletes kiegészítője a gyümölcs- vagy zöldségsalátáknak, a gyümölccsel gazdagított turmixoknak és a már említett gyümölcsleveknek, de különféle egzotikus koktélokhoz is adhatjuk. A maracuját felhasználhatjuk szörpökhöz, lekvárokhoz, készíthetünk belőle húsok mellé adható fűszeres chutneykat, de felhasználhatjuk süteményekbe is. A sütemények közül leginkább a krémekben állja meg remekül a helyét a maracuja. Az ausztrálok nemzeti süteményét, a Pavlovát is leggyakrabban ez a gyümölcs koronázza egy hatalmas adag tejszínhab kíséretében, de a sajttortát is gyakorta ízesítik maracujával. Ha maracuját használunk valamihez, akkor más savanykás kiegészítőt már ne tegyünk az adott ételbe, se bogyós gyümölcsöt, se citromot, mert a gyümölcs savassága épp elég. Egészséges maracuja A maracuja nem csak finom, hanem igen egészséges is. Segít a vérnyomás szabályozásában, hatásos görcsoldó, és rendszeres fogyasztás mellett az asztmára is jótékonyan hat. Ennek oka, hogy a gyümölcsben lévő enzimek segítenek a hörgőkben lévő gyulladást csökkenteni. A gyümölcs nyugtató hatással is bír, így jól alkalmazható stresszhelyzetek rendezésében - és nem mellesleg: fokozza a libidót. A maracujában található magok és a gyümölcshúsban lévő enzimek segítik az emésztőrendszer hatékony működését. A gyümölcsben található A-vitamin, C-vitamin, kálium, és nátrium. A maracuja nagy előnye, hogy alacsony a zsírtartalma és viszonylag kevés kalóriát tartalmaz.  

Telepítés után   Az örökzöldek nagy előnye, hogy kedvező, igényeiknek megfelelő helyen ápolást alig igényelnek. A nedvesebb éghajlatról származók az esetenkénti öntözést, a fagyérzékenyek pedig a téli takarást meghálálják. Metszésre csak ritkán kerül sor, leginkább a fagyott, sérült részek eltávolítására szorítkozik, illetve egyes fenyőféléknél a vezérhajtás kinevelésére időnként metszéssel be kell segítenünk. A friss telepítést a tűző naptól árnyékolással kell óvnunk, amely célra a rőzséből vagy a lécekből készült árnyékolók egyaránt megfelelnek. Rendkívüli telek után a súlyosan károsodott örökzöldeket a legalsó fagyásig vagy tövig visszametsszük, és az erőteljesen feltörő növények a károsodást rendszerint már az első évben jórészt pótolják. A körültekintéssel, ízlésesen berendezett örökzöld kert kevés gondozással, munkával állandóan örömet szerez a kert telepítőinek.      Nagy lombfelület, kevés gyökérzet... A friss ültetést ne hagyjuk magára - árnyékoljunk!